Menü megnyitása

Atlétika és sportszív

2015. április 13.

Egy igazán sokoldalú Felfedezettel, Kellermayer Dalmával beszélgettünk.

Kellermayer Dalma 2015 márciusától a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Felfedezettje. Az ifjú lány nem csupán tudományos diákköri és tanulmányi eredményeivel, de kimagasló sportteljesítményével is kitűnik kortársai közül. Dalmával versenysportról, családi mintáról és tudományos diákköri kutatási témájáról beszélgettünk.
A tanulás mellett rendszeresen sportolsz. Sűrű lehet egy átlagos heted, hogyan néz ki a beosztásod?

Jelenleg ötödéves orvostanhallgató vagyok a Semmelweis Egyetemen. 13 éves korom óta versenyszerűen futok közép- és hosszútávon a Pécsi Futó Klub (ma már PSN Zrt.) atlétájaként. Az egyetemi tanulmányaim mellett Tudományos Diákköri munkát végzek a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán 2011 óta.
Elég zsúfoltak a mindennapjaim. Hétköznapokon előadásokra, gyakorlatokra járok, illetve folytatom a TDK munkámat. Általában a délutáni és esti órákban van időm az edzésekre. A hétvégéken igyekszem a pihenésre is időt fordítani, ilyenkor kirándulok vagy olvasok, ezek a tevékenységek igazán feltöltenek.

Mikor döntöttél arról, hogy az orvostudománynak szenteled az életed, van orvos a családotokban?
A családomban nagyon sok orvos van, ennek ellenére hosszú ideig nem gondolkoztam az orvosi pályán. A fordulópont a középiskolai fakultáció választásakor következett, amikor rájöttem, hogy engem is a biológia és a kémia érdekel. Ekkor határoztam el, hogy az orvosi egyetemre jelentkezem. Úgy gondolom, hogy ez az egyik legsokoldalúbb felsőoktatási intézmény. Hat éven át tanuljuk a mesterséget, de a szakorvosi végzettségig még a diploma megszerzése után is rengeteget kell tenni. Sokat kell tanulni, de nem hiába, ugyanis hatalmas tudásra és tapasztalatra lehet szert tenni az itt töltött évek alatt. Sokszor hallom vissza, hogy nem is választhattam volna mást, ha annyi orvos van a családban. Azonban szüleim mindig azt mondták, olyan egyetemet válasszak, ami valóban érdekel. Persze nem tudtam meghazudtolni a családi vonásokat, de azóta sem bántam meg, hogy ezt a pályát választottam.

Van-e a környezetedben olyan személy, aki életével vagy tudásával jelentősen alakította világlátásodat?
Kicsit sablonosnak tűnik azt mondani, hogy a szüleim a példaképeim, de ez valóban így van. Mindketten orvosi egyetemet végeztek. Három gyermeket vállaltak az egyetemi évek alatt és további kettőt a diploma után, ami önmagában példaértékű. Édesapám kiemelkedő tudományos diákkörös hallgató volt, kiváló kutató és nagyon nagy tudású ember. Ezt mindig is csodáltam. Édesanyám a mindennapi orvosi teendői mellett biztonságos, odaadó családi környezetet teremtett meg. A kitartó, szorgalmas munkát és elhivatottságot mutatták meg nekünk. Mindig bátorítanak, hogy küzdjek a céljaim eléréséért.

Számos tudományos díjjal büszkélkedhetsz. Melyikre vagy a legbüszkébb?
Nehéz kérdés. Mindegyik díjnak megvan a maga története, amitől értékessé válik a szememben. Ezek közül mégis kettőt emelnék ki: a Felfedezettjeink 2015. pályázat fődíját, illetve a múlt héten lezajlott Országos Tudományos Diákköri Konferencia I. díját. Ezeket tartom eddigi tudományos pályafutásom nagy mérföldköveinek.

TDK munkádban nagyon izgalmas témát dolgozol fel. Mesélnél róla?
Másodéves koromban kezdtem érdeklődni a TDK, azon belül főként a szívvel kapcsolatos témák után, így kerültem a Kardiológiai Központba. Dr. Radovits Tamás munkacsoportjához csatlakoztam, ahol a sportszívvel foglalkoztak. Kiváló témavezetőt találtam, az pedig külön öröm volt, hogy éppen egy ilyen projektbe léptem be, ugyanis sportolóként a téma nagyon közel áll hozzám. Munkánkban a rendszeres fizikai edzés hatására kialakuló sportszívet vizsgáljuk egy állatmodellen. A sportolók hirtelen szívhalál esetei miatt ez különösen aktuális téma. Fontos egy olyan állatmodell beállítása, ahol az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre válaszokat kaphatunk.

Gondolom, hogy orvostudományi tanulmányaid sok energiádat lekötik, hogyan jut időd a sportra? Milyen szerepet tölt be az életedben, miben segít neked?
Az egyetemi évek alatt kevésbé tudok olyan intenzív szintet tartani a sportban, mint középiskolás koromban. A hosszú gyakorlatok és főképp a vizsgaidőszakok átformálták az edzéstervemet és felkészülési időszakomat. Hogy a TDK munkámat és a versenysportot is eredményesen tudjam végezni, szigorú időbeosztásra volt szükségem. Jelenleg a tavaszi és nyári időszakban tudok többet edzeni, így az őszi versenyszezonra fel tudok készülni. A téli időszakban pedig részt tudok venni a diákköri konferenciákon. A futás megtanított a kitartó küzdelemre, szorgalomra, monotóniatűrésre, a nehézségek leküzdésére. A verseny- és a vizsgaidőszakok között sok hasonlóságot fedeztem fel. Egy-egy vizsga olyan, mint a verseny. Az élet minden területén fejleszt és formál a sport. Örülök, hogy az egyetem mellett sem hagytam abba a versenysportot.

A Felfedezettek díjjal járó ösztöndíjat milyen célra szeretnéd fordítani?
A sportban és tudományos életben is szeretném felhasználni az ösztöndíjat. A sport terén főképp az edzésekhez és versenyekhez szükséges felszerelést finanszíroznám. Hosszú távú célom az Orvosi Világjátékokra való kvalifikáció.  Emellett tudományos munkámban laboratóriumi fogyóeszközökre és nemzetközi konferenciákon való részvételekre fordítanám a támogatást.

Kinek ajánlod az orvosi pályát? Mit üzennél a jövő orvostanhallgatóinak?
Az elhivatottaknak ajánlom ezt az utat. Magyarországon nem ez a legelismertebb szakma, emiatt sok kihívás és küzdelem várható, ehhez kitartás kell. Ugyanakkor leendő orvosként azt látom, hogy nincs annál szebb, amikor megmented valakinek az életét vagy enyhíted fájdalmait már csak azzal is, hogy meghallgatod. Sok nehézséggel kell szembenézni, de annál nagyobb lesz az öröm a végén.