
A 2024.09.01.-vel induló TESLA projekt (DRP0401527) keretében együttműködő négy országból érkező hét szervezet közös missziója egy tehetségközpontú oktatástámogató és fejlesztő nagy projekt kidolgozása, illetőleg előkészítése, amely hozzájárul a partnerországokban (Magyarország, Szerbia, Románia, Ausztria) és a Duna Régióban a korai iskolaelhagyás megelőzéséhez a 15-19 évesek körében.
A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ), mint vezető partner koordinálásával a Hálózat a Regionális Fejlődésért Alapítvány (HÁRFA), a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács (VATT), valamint négy társult stratégiai partner működik közre a projektcélok megvalósításáért. A fejlesztési tevékenységek célja a célcsoportok támogatása a képesítések megszerzésében és a sikeres munkaerőpiaci integráció elősegítése, valamint az iskolai lemorzsolódás csökkentése a tehetségterületek és a gyenge oldal együttes fejlesztésével.
A TESLA előkészítő pilot projektben a négy országra kiterjedő igényfelmérés és módszertani megalapozást követően elkészül a nagy projekt munkaterve, költségterve és indikatív partnersége a megvalósítás 10 hónapja alatt.
A projekt költségvetése: 124 999 EUR
Ebből EU társfinanszírozás mértéke: 99 999,20 EUR
A projekt megvalósításában részt vevő partnerek:
Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége
Hálózat a Regionális fejlesztésért Alapítvány
Vajdasági Tehetségsegítő Tanács
Amőba Alapítvány
Centrul de Resurse pentru Educație și Formare Profesională
Primera – Zentrum für pädagogische Fortbildung Wien
CONCORDIA Sozialprojekte


A program a Duna Régió Program keretében, a magyar partner részvétele a projektben a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

Magyarországot az ebben a témában érintettek széles köre képviselte: az Oktatási Hivatal munkatársai Herczeg Katalin és Dr. Kis Noémi mellett jelen volt Dr. Varga-Híves Aranka Pécsi Tudományegyetem docense, a téma szakavatott ismerője, Domján Gabriella, gyermekvédelmi szakértő a Napraforgó Család és Gyermekjóléti Központból, a Matehetszből pedig Fuszek Csilla, az Európai Tehetségközpont igazgatója. A külföldi kollégák a TESLA projektbe bevont partnerszervezetekből érkeztek. Romániából Bereczki Kinga, Claudia Furak, Szerbiából De Negri Ibolya és Badis Róbert vett részt a megbeszélésen.
A kerekasztal-beszélgetés moderátora Dr. Fodor Szilvia, az ELTE PPK docense volt. Bevezető előadásában a lemorzsolódás fogalmának és néhány ehhez kapcsolódó adatnak a bemutatása után hét fő téma mentén vázolta fel a lemorzsolódás csökkentéséhez, valamint a hátrányos helyzet és a tehetség témaköréhez kapcsolódó fő fogalmakat. Ez a hét fogalom a téma komplexitásának, sokoldalúságának megragadásán túl olyan alapelvekre hívta fel a figyelmet, amelyek a lemorzsolódást csökkentő programok kiindulási pontját jelenthetik. Gondolatai inspirációként hatottak a résztvevőkre, sorvezetőt adtak a másfél órás beszélgetéshez.

Legelőször a fogalmak tisztázására került sor, hiszen a TESLA-projekt középpontjában a lemorzsolódás csökkentésének lehetőségei állnak, a lemorzsolódás pedig szorosan kapcsolódik a korai iskolaelhagyás fogalmához, ebből adódóan a „lemorzsolódó diákok” és a „korai iskolaelhagyók” kifejezések eltérő, de egymáshoz kapcsolódó jelenségekre utalnak az oktatási rendszeren belül. A két fogalom közötti különbség az érintett diákok életkora, az oktatási rendszerben elfoglalt helyük és az iskolai karrierjük befejezésének módja szerint különböztethető meg. A beszélgetés folyamán kiderült, hogy bár a két fogalmat mindenütt külön kezelik Európában, ugyanakkor a nemzetközi mérések és rangsorok csupán a korai iskolaelhagyással kapcsolatosak, a lemorzsolódásra nem találunk nemzetközi, összehasonlító adatokat.
A következő érdekes pont a lemorzsolódáshoz kapcsolódó hazai jelzőrendszer bemutatása volt. Magyarországon a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 44/J. § (2) bekezdés a) pontja pontosan meghatározza a lemorzsolódás fogalmát. Eszerint lemorzsolódással veszélyeztetett az a tanuló, akinek a tanév végi vagy félévi értékelésekor és minősítésekor a tanulmányi átlageredménye a magatartás és szorgalom minősítését nem beleszámítva nem éri el a közepes (3) szintet ha az alapfokú nevelés-oktatásban vesznek részt, és a 2,5 szintet, amennyiben a középfokú nevelés-oktatásban vesznek részt, vagy egy félév alatt vagy a megelőző tanévhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.
Ennek a jelenségnek a mérésére és nyomonkövetésére egy 2012-es kormányrendelet alapján az OH kialakított egy olyan adatszolgáltatási rendszert, amely lehetővé teszi az érintett tanulók számának becslését és a beavatkozások tervezését. Ebben a rendszerben a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók létszámát, valamint az alkalmazott intézkedéseket gyűjtik összesített formában. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókra vonatkozó statisztikai adatok tehát meglehetősen strukturáltak, egyértelműek, jól követhetőek. Tulajdonképpen egyfajta jelzőrendszert alkotnak az iskolák és a fenntartók számára. A beszélgetés folyamán – a külföldi partnerekkel való egyeztetés után – azt is leszögezhettük, hogy ez a jelzőrendszer egészen egyedülálló Európában. Az adatokból látszik, hogy az utóbbi években sikerült is csökkenteni a lemorzsolódást, ám sajnos hazánk még így is kimondottan rossz helyzetben van Európában, élen jár a korai iskolaelhagyók számát tekintve.

A lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás mögött legtöbb esetben az úgy nevezett „opportunity gappel”, azaz „lehetőségek szakadékával” állunk szemben, ami nem más mint a különböző társadalmi rétegek számára az oktatás / tehetséggondozás területén meglévő lehetőségek közti különbség. Dr. Fodor Szilvia az előadásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a lehetőségek közötti szakadék értelmezésekor nem csak a külső, környezeti tényezőkre érdemes figyelnünk, hanem a belső erőforrások, azaz a lehetőségek megragadásához szükséges képességek, készségek meglétére is. Ez gyakorlatilag magában hordozza azt az igényt, hogy ha valóban hatékonyan akarjuk csökkenteni a lemorzsolódást, az átfogó oktatáspolitikai rendelkezések mellett szükség van személyre szabott, egyedi megoldásokra is. Pont ezen a területen, az egyedi odafigyelés terén tudnak sokat segíteni a családsegítéssel foglalkozó központok, vagy az olyan civil szervezetek programjai, mint a Matehetsz „Tutor” programja, vagy Romániában a Bereczki Kinga által említett programok. A Domján Gabriella által bemutatott sikertörténetek is szép példáját adták az ilyen típusú egyedi problémakezelésnek.
Dr. Varga-Híves Aranka azt is kiemelte, hogy a lemorzsolódásban érintett diákok nagy része tartozik a hátrányos helyzetű, sok esetben roma diákok körébe. Kiemelte azt is, hogy a Dél-Dunántúlon a lemorzsolódás csökkentése területén elért eredmények látványosak, az elmúlt 30 év komplex programjainak segítségével ez a régió már lekerült a lemorzsolódás térképéről. A sikerhez hozzá tartoztak például az Arany János Programok is.
Ehhez csatlakozva Herczeg Katalin beszámolt azokról a kormányzati programokról, kezdeményezésekről, amelyek különböző szinteken szintén hozzájárulnak a korai iskolaelhagyás megakadályozásához. Ilyen programok például a Biztos Kezdet, a Tanodahálózat, a különböző Útravaló ösztöndíjak, hogy csak néhányat említsünk.
A kerekasztal-beszélgetés rávilágított arra, hogy eltérő iskolarendszereink ellenére a lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás csökkentésének témájában van mit tanulnunk egymástól a Duna menti régióban, vagy akár Magyarországon belül. Sajnos az is kiderült, hogy Ausztria kivételével a pályázatban szereplő országok számára különösen égető kérdés a lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás csökkentése, mert nemzetközi viszonylatban az élenjárók között vannak ezen a területen.
Fuszek Csilla
„A rendezvény a TESLA projekt részeként, az Interreg Duna Régió Program keretében valósul meg. A magyar partner részvétele a projektben a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.”
Idén is megrendezésre kerül a Kárpát-medencei Tehetségnap, amely rendhagyó módon kiegészül a Duna Régió Program által támogatott DRP0401527 – TESLA projekt I. workshop programsorozatával.
A workshop programsorozat fő témája a lemorzsolódással veszélyeztett köznevelésben tanuló diákokat fejlesztő módszertanok, és jó gyakorlatok.
A rendezvény időpontja: 2025. március 29. 10-16 óra között
A rendezvény helyszíne: Szent Margit Gimnázium, 1114 Budapest, Villányi út 5-7.
PROGRAM – Kárpát-medencei Tehetségnap (10.00 – 13.00)
Plenáris előadások:
Vezető tisztségviselők köszöntője
Felfedezettjeink díjátadás és bemutatkozó előadások
Tehetségpont-akkreditáció tapasztalatai
Akkreditált tehetségpontok táblaátadása
TESLA projekt bemutatása, céljai, tervezett folytatása
Zárszó (A délelőtti szakasz angol fülbesúgó fordítással zajlik)
Délelőtti workshop a TESLA ASP-k részére (angol nyelven):
Különböző stratégiák és jó gyakorlatok a korai iskolaelhagyás csökkentésére a Duna régió országaiban
PROGRAM – TESLA I. workshop sorozat (13.00 – 15.30)
A közös nyitó előadást követően az alábbi workshopok egyidőben zajlanak, közülük egynek a kiválasztására van lehetőség a regisztrációs űrlapon.
1) Hátrányos helyzetű tanulók speciális fejlesztése, veszélyeztetett tanulók észlelése és bevonása fejlesztőprogramokba
2) Pályaorientáció a lemorzsolódással veszélyeztetett célcsoport kapcsán
3) Az egyéni fejlesztési terv kidolgozása
4) Kortárscsoport-hatásmechanizmus, példaképkeresés
„Talent, Inspiration, Responsibility” (angol nyelven)
5) Digitális stratégia és digitális eszközök a köznevelés területén
A program szakmai összefoglalóval zárul kávé és sütemény mellett.
A TESLA projekt keretében megrendezett I. Nemzetközi Workshop a Kárpát-medencei Tehetségnap nemzetközi konferencia keretében került megrendezésre 2025. március 29-én Budapesten, a Szent Margit Gimnáziumban. A workshop fókuszában a középiskolai lemorzsolódás mérséklése volt, ennek a vonalvezetőnek a keretében különböző tematikus csoportokban dolgoztak a résztvevők. A csoportok – az előre meghatározott szempontok szerinti feldolgozás menetében – az alábbi kérdéskörökre koncentráltak:
1. Digitális oktatás és digitális eszközök
2. Hátrányos helyzetű tanulók speciális fejlesztése, veszélyeztetett tanulók észlelése és bevonása fejlesztőprogramokba
3. Kortárscsoport-hatásmechanizmus, példaképkeresés
4. Pályaorientáció a lemorzsolódással veszélyeztetett célcsoport kapcsán
5. Tehetségfelismerés, tehetségmérés, egyéni fejlesztés
Minden csoportban különös figyelmet fordítottak a gyakorlati megvalósíthatóságra, a célcsoport egyedi igényeire vetített szolgáltatásokra, a középiskolai lemorzsolódás okainak kiküszöbölésére – a tanulókat és a velük foglalkozó szakemberek munkáját is áttekintve.
A csoportok munkájáról egyedi összefoglalók készültek a technikai és szakmai moderátor munkája nyomán, amelyek a címekre kattintva olvashatók:
Digitális oktatás és digitális eszközök
Hátrányos helyzetű tanulók speciális fejlesztése, veszélyeztetett tanulók észlelése és bevonása fejlesztőprogramokba
Kortárscsoport-hatásmechanizmus, példaképkeresés
Pályaorientáció a lemorzsolódással veszélyeztetett célcsoport kapcsán
Tehetségfelismerés, tehetségmérés, egyéni fejlesztés
A workshop tanulságainak feldolgozása során, valamint a későbbi pedagógiai vagy szakmai munka során felmerült ötleteket, javaslatokat, esetleg közvetlen együttműködési vagy hálózatfejlesztési javaslatokat a projekt e-mail címére várjuk.
A weboldal működéséhez szükséges alapvető cookie-k.
Ezek a sütik bővített funkciókat és személyre szabást tesznek lehetővé.
Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják a látogatók a weboldalunkat.
Ezeket a sütiket releváns hirdetések megjelenítésére használjuk.
Sütiket használunk a böngészési élmény javítására és a forgalom elemzésére. Adatvédelmi irányelvek