A tanulók szívesen vettek részt az informatikai tudás mozgósítását igénylő feladatok megoldásában. Szívesen készítettek hagyományos, lineáris prezentációkat a programok során készített képekből és a megszerzett ismeretekből. Ugyanakkor lelkesen fogadták az új prezentációs technikákat is (pl. Prezi program). Az új prezentációs technika felfedezése közben elgondolkodtak a szoftverben rejlő lehetőségekről, egy téma globális, több szempontú bemutatatásának fontosságáról.

A tanulók örömmel ismerkedtek a korszerű IKT (infokommunikációs technikák) eszközökkel: interaktív tábla, a szavazórendszer és ezek szoftvereivel is. Átélték a feladatok tervezésének és létrehozásának örömét is. Bővültek tanulásmódszertani ismereteik is: tanulást segítő szoftvereket ismertek meg. Ilyen pl. a RoboBraille fájlkonvertáló rendszer, amely egy egyszerűen használható e-mail alapú szolgáltatás. „Segítségével különböző nyelveken írt szöveges dokumentumokat alakíthatunk, konvertálhatunk hozzáférhetőbb formára, illetve formátumra: így például gépi felolvasó (“text-to-speech”) lehetővé teszi, hogy hangos szöveggé alakíthatunk szöveges dokumentumokat, amelyekből a RoboBraille mp3 fájlt készít”. (Gyarmathy, www.diszlexia.hu).

A tanulók kipróbálták szöveges dokumentumok Daisy típusú digitális beszélő könyvvé és az e-könyv olvasók formátumaiba konvertálást is. A fájlkonvertálás téma feldolgozása lehetőséget nyújtott a könyv és e-könyv kérdésfelvetés (Fülöp, 2009), illetve az esélyegyenlőség az ismeretelsajátításban, ki miben jó?, készségek és képességek témákról való gondolkodásra.

A gazdagító programpár programunkat középiskolás és felsőoktatási hallgató diákmentorok segítették.
A program során jelentősen fejlődött a tanulók: asszociatív (intuitív); absztrakt, elvont; deduktív; analógiás, induktív; metaforikus gondolkodása. Fejlődtek megismerési képességeik: az információszerző és feldolgozó képességük; az ismeretek új helyzetekben való alkalmazásának képessége; kommunikációs képesség; szövegalkotási képesség; a mindennapi gyakorlati élethelyzetekben történő eligazodás; az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességeik.

Tudatosítottuk a személyes értékeket, és megerősítettük a tanulást segítő érzelmi és motivációs tényezőket: a személyes képességekbe vetett hit; az ismeretszerzés iránti belső motiváció; belső értékrend és értékek felé való orientálódás; együttműködési, döntési és életvezetési képesség; a megismerés konkrét tartalmának és módjának kiválasztásában való aktív közreműködés igénye.

A 2012/2013. tanévben a tehetségszakkör során (I. szakasz) a tanulók megismerték a Prezi programot és kipróbálták alkalmazásának lehetőségeit. A szoftver megtanulása után egy tankönyv tartalomjegyzékéből kiindulva rendszerezték és képi formába öntötték a tananyag szerkezetét. A részeket összekapcsolva a sok ismeretet egészként jelenítették meg és így létrehoztak egy olyan kép-, hang- és szövegelemeket tartalmazó fogalomhálót, mely az információ feldolgozását segíti.
A szoftver megismerése és használata során – a szabálykövetés mellett – teret kapott a kreativitás, az új ötletek, az egyéni megoldások követése. A tanulók egyénileg és csoportban is dolgoztak.

Az intenzív nyári program (II. szakasz) egy projektre és annak portfólió-készítésére épült. A projekt tematikát a tanulókkal közösen határozzuk meg. Elvárás volt, hogy a projekttéma több tantárgy ismereteit érintse, ilyen módon segítse az ismeretek többirányú megközelítését és lehetőséget nyújtson új gazdagító ismeretek bevonására is. A projektmunkát dokumentáló portfóliót a Prezi program (más néven Prezi.com program) segítségével kellett elkészíteniük, egy ePortfóliót hozva így létre, amely tetszőleges szempontok szerint „járható be”, mutatható meg. A nyári tábor projektjének gondolattérképe az ISZE elektronikus folyóirata 2013. decemberben megjelent tehetségkülönszámában e-Inspiráció 2013 III. ISZE Tehetségsegítő Tanács NTP-TTM-MPA-12-004 Tehetségkülönszáma 51. oldalán látható.

A következő tanév tehetségszakkörein (III. szakasz) folytatódtak a nyári táborban kidolgozott „táblásjátékok” projektághoz kapcsolódó tevékenységek. A tanulók feladata ezúttal a „papír alapú” játékot digitálisan megjeleníteni az interaktív táblán a szoftver segítségével. Az interaktív tábla a személyes jelenléttel szintén lehetővé teszi a „valódi játékot”. Ebben a feladatblokkban az interaktív tábla szoftverét mutattuk be tervezői oldalról. Ezt követően hagytuk a tanulókat szabadon alkotni. Ez a feladatblokk a tehetség megfigyelését, a tehetségazonosítást is szolgálja. A III. szakasz produktuma egy tanuláshoz kapcsolt témakör feldolgozása az interaktív táblán készített táblásjátékkal.

A program témája a magyarországi állatkertek és vadaskertek volt. Minden tanuló választott egy magyarországi állatkertet vagy vadaskertet, amelyről anyagot gyűjtött és a feladatokban ezt használta fel. Készítettek logót, belépőjegyet, prospektust, szórólapot, bemutató filmet.

A szünidei intenzív hét programjának első napján csoportokat alakítottunk: a csoportok különböző iskolából jött tanulókból álltak. Anyagot gyűjtöttünk a Fővárosi Állat- és Növénykertről, ahová a második napon el is látogattunk. Az állatkertben az előzőleg megbeszélt szempontok szerint mindegyik csoport fotókat, videót készített, megfigyeléseket végzett, jegyzetelt. A harmadik-hatodik napon a csoportok feldolgozták a gyűjtött anyagot a tanult új programokkal, amelyeket egymásnak bemutattak, véleményeztek. Montázst, filmet készítettek a fotókból, megismerkedtek egy képszerkesztő programmal. Az intenzív nyári program napjain munkánkat diákmentorok, volt tanítványaink segítették. Pozitív visszajelzéseik arra utalnak, hogy ez fontos részét képezte a projektnek. A foglalkozások végén a csapatok bemutatták az aznap készített munkáikat.
A tanév kezdetekor ismét egyéni munkával folytattuk a projektet. Minden tanuló választott egyet a Magyarországon védett állatok és növények közül és a további feladatokat ebben a témában végezte. Anyagot gyűjtöttek, weblapot szerkesztettek, feladatlapot, könyvjelzőt és képeslapot készítettek.
Minden alkalommal lehetőséget biztosítottunk arra, hogy egymás munkáit megtekintsék, értékeljék.

A programról az ISZE elektronikus folyóirata, az Inspiráció 2013. decemberben megjelent tehetségkülönszámában
e-Inspiráció 2013 III. ISZE Tehetségsegítő Tanács NTP-TTM-MPA-12-004 Tehetségkülönszáma elektronikus folyóirat 48-49. oldalán számoltunk be.

A program a tehetségsegítést mindhárom szinten - tehetségazonosítás, tehetséggondozás, tehetség-tanácsadás - megvalósítja.

A program indításakor készült helyzetelemzés, a személyi és tárgyi feltételek adottak. Tehetségfejlesztő szakvizsgával 2 pedagógus rendelkezik, munkájukat 3 pszichológus segíti.

Kapcsolatot tartanak programonként 6-8 általános iskolával illetve hasonló programmal, valamint különböző tehetségpontokkal.

A tehetségsegítő program célja a szabálytalanul jelentkező tehetségek felismerése, az erős oldal megerősítése, a gyenge oldal fejlesztése, a kreatív gondolkodás serkentése, egyéni tanácsadás biztosítása, a tanulási motiváció növelése; reális önértékelés és énkép kialakítása.

A tehetségsegítő program résztvevőit iskolai megfigyelés és szülői jellemzés alapján válogatják ki. A részvételnek köszönhetően az alulteljesítés csökken; a tanulási motiváció nő; a külső kontrollos attitűd fokozatosan megszűnik, a tanuló egyre nagyobb kedvvel vállalja a kihívásokat és a felelősséget, a beválogatott diákok pályaválasztása eredményesebb.

A jó gyakorlat keretében két korosztály, valamint sajátos nevelési igényű diákok számára szóló módszertani tartalmak ismerhetők meg, valamint azok keretében demonstrált innovatív fejlesztőpedagógiai technikák sajátíthatóak el.

Az általános iskolai korosztály számára: egy 25 órás, informatikai ismeretek és infokommunikációs készségek gazdagítását célzó, szakköri keretek között játszható táblásjátékot, továbbá egy 15 órás programozói ismeretekkel gazdagított, korszerű Információs és Kommunikációs Technológiai eszközök használatára hangsúlyt helyező táblásjátékot dolgoztunk ki.

A középiskolai korosztályon belül két célcsoportra dolgoztunk ki tehetségfejlesztéssel kapcsolatos módszertani tartalmat. A szakiskolai célcsoport számára egy 20 órás, tanórán kívüli, szakköri keretek között lebonyolítható programot alkottunk, amelynek célja, hogy a diákok átfogó gyakorlati ismeretekre tegyenek szert a projektalapú feladatmegvalósításról: cél, hogy a tervezéstől a végrehajtásig minden munkafázissal megismerkedhessenek.

A hallássérült tanulók részére hoztunk létre egy 25 órás, szakköri keretek között lebonyolítható programot, melynek hangsúlyos eleme az informatikai akadálymentesítés, olyan módszertani tartalmak, amelyek az érintett diákok esélyegyenlőségét hivatottak előmozdítani. A jó gyakorlat kiemelt feladatának tekinti, hogy a fejlesztésbe bevont tanulók környezete (szüleik, iskolai tanáraik, a téma iránt érdeklődő szakemberek, felsőoktatási diákmentorok) számára is módszertani támogatást nyújtson.
A szervezet gyakorlatorientált műhelymunka foglalkozásokon betekintést nyújt a működő programokba. A műhelymunka főbb tematikai pontjai: infokommunikációs akadálymentesítés szemlélete az SNI mini pilot szakköreinken; KODU program és táblajáték az EGYMI-ben; gondolkodásfejlesztés táblajátékkal interdiszciplináris kitekintéssel az általános iskola felső tagozatán; gondolkodásfejlesztés informatikával kooperatív tanulásszervezéssel a szakiskolákban. A szakiskolai program egyediségét az adja, hogy alkalmas a középiskolák minden célcsoportjának tehetséggondozására.

Programunk létjogosultságát adja, hogy a tanulók jól fejleszthetők a korszerű IKT eszközökre épített programokkal, valamint a kooperatív tanulással, projektmunkával.
A 60 órás program gazdagító, ismeretátadó, teljesítményre ösztönző, módszert átadó program. Négy, egyenként 15 órás modulból épül fel, az alábbiak szerint:

1. modul: Informatika matematikában és fizikában.
2. modul: Informatika a kémiában és biológiában.
3. modul: Robotika.
4. modul: Kooperatív tanulás.

A modulok tematikája számos példával alátámasztva bemutatja az alkalmazói informatika szerepét a különböző természettudományos tantárgyak ismereteinek elsajátításában. Rávilágít arra, hogy az alkalmazói informatika készségszintű ismerete elengedhetetlen a komplex tudás megszerzésében, a projektszemléletű, tantárgyközi ismeretszerzésben.

Az új ismeretek átadása mennyiségi és minőségi gazdagítással: néhány természettudományos témakör több szempontú megközelítésével valósul meg. Komplex tehetséggondozó programként a 60 órás program az új ismeretek átadása mellett kiemelt szerepet tulajdonít a kreativitás-fejlesztésnek, valamint nagy hangsúlyt fektet a tanulók társas készségeinek fejlesztésére is.

A tehetséggondozás és felzárkózás céljait egyidejűleg szolgáló megközelítés támogatja a tanulók tehetségazonosítását, erősségeik körvonalazását.

A program részletes leírása az ISZE digitális folyóiratának, az Inspirációnak tehetségkülönszámaiban olvasható:
e-Inspiráció 2013 II. Általános Iskolai Tehetséggondozás NTP-ITM-12-P-0050 - ISZE Tehetségkülönszám
2-3. oldal. A 2013-as megvalósításról a hivatkozott folyóirat 4-12. oldalán számolunk be.

A 2014-es megvalósításról az
e-Inspiráció 2014 II. ISZE Tehetségpont Általanos Iskolai Tehetseggondozas NTP-TM-13-0117 Tehetségkülönszáma 2-15. oldalán írunk.

A 2014-es program már tartalmazott egy követéses modult is, az előző év szakkörösei számára. Időtartama 15 óra intenzív programként megvalósítható modul. Címe: Informatika a természettudományokban és a művészetekben – Fraktálok és dimenziók.

A tehetségsegítő program célja az informatika iránt érdeklődő tanulók szaktárgyi ismeretgazdagítása és együttműködő készségének fejlesztése kooperatív tanulással. Az együttműködés készségének tanulása kiemelkedő szerepet tölt be a tehetséges tanulók szociális tanulásában, jelentősen hozzájárul a tehetségesek csapatversenyekre történő felkészítéséhez. Az informatikával, IKT eszközökkel történő gazdagítás projektszerűen kapcsolódik egyéb közismereti tantárgyak ismeretanyagához. A szabálykövetés mellett, nagy teret kap a kreativitás, az új ötletek, az egyéni megoldások követése és bemutatása. A kooperatív tanulásszervezés (az építő egymásrautaltság, az egyéni felelősség, az egyenlő részvétel, a párhuzamos interakciók /Kagan) alkalmazásával, minden tanuló aktívan vesz részt a munkában, a diákok megtanulják egymást tanítani és egymástól tanulni.

A tehetségsegítő program résztvevőit iskolai megfigyelés, képességstruktúra-, érdeklődés- és motiváció vizsgálatával, valamint szülői jellemzés alapján válogatják ki. A részvételnek köszönhetően javul a tanulók egymásra figyelésének készsége, interaktivitása, konfliktuskezelése, döntéshozatala, felelősségérzete, valamint új informatikai ismeretekre tesznek szert. Ilyen módon eredményesebb lesz a tanulók csapatban (verseny, projekt stb.) történő tevékenysége. Az új informatika ismeretek a pályaorientációt erősítik.

A tanórán kívüli fejlesztés során egyéni térkép-profilok alapján a tanulók többletinformációt kaptak erős és fejlesztendő oldalaikról. A tanulókkal az egyéni érdeklődés térképeik alapján, közösen körvonalaztuk a fejlesztő tevékenységek körét és rávilágítottunk az érdeklődésprofilok és a tanulási módszerek kapcsolódására. Ilyen módon a tanulókat arra buzdítottuk, hogy ismerjenek meg új tanulási módszereket is, amelyek hatékonnyá tehetik tanulásukat.
A program tematikájában kiemelt szerepet töltött be a digitális technika alkalmazása és az általánosan használt IKT (infokommunikációs technológia) eszközök bevonása a hatékony tanulás segítésébe. A gondolattérképek, fogalomhálók készítése papíron ceruzával, illetve különböző ingyenesen elérhető alkalmazói szoftverekkel lehetővé teszik a tananyag átfogó megközelítését. Segítségükkel létrehozható a téma váza, amely bemutatja a kapcsolódási pontokat és rávilágít az összefüggésekre. A módszer mindenkinek jó, de különösképpen segíti a különleges tehetségek tanulását.

A gondolattérkép módszerrel projekttervek is készülhetnek. Kreatív szemléltetésükre kiváló lehetőséget nyújt a Prezi program. A szakköri tematikában az interaktív táblán futtatható interaktív térképek, digitális atlaszok révén helyet kapott az interdiszciplinaritás is. A földrajz, a történelem, a magyar nyelv és irodalom ismereteinek összekapcsolása hasonlóképpen erősíti a fogalmak, a témák többirányú megközelítésének fontosságát.

Az intenzív program kiemelt szerepet betöltő programja a tanulók önálló tanulását segítő felületek tervezése RoboBraille, AudaCity szoftverekkel. A RoboBraille fájlkonvertáló rendszer egy egyszerűen használható e-mail alapú szolgáltatás. „Segítségével számos nyelven írt szöveges dokumentumokat alakíthatunk, konvertálhatunk hozzáférhetőbb formára, illetve formátumra: Így például gépi felolvasó (“text-to-speech”) lehetővé teszi, hogy hangos szöveggé alakíthatunk szöveges dokumentumokat, amelyekből a RoboBraille mp3 fájlt készít”. (Gyarmathy, www.diszlexia.hu). A tanulók kipróbálták szöveges dokumentumok Daisy típusú digitális beszélő könyvvé és az e-könyv olvasók formátumaiba konvertálást is.

A foglalkozáson a tanulók meglátogatták a Literacy Portált is.

Az intenzív programrész további két foglalkozását: a szakmai ismeretek bővítését szolgáló Szuperszámítógép megtekintése program, és a tantárgyközi természettudományos ismereteket mozgósító interaktív kiállításon való részvétel jelentette.

Az ISZE 2008-ban indította a Dusza Árpád Országos Programozói Emlékversenyt, amelyen háromfős csapatok vehetnek részt. Az emelt szintű informatika érettségi vizsgán is használható programozási környezetben közösen kell elkészíteniük egy programot részletes leírás alapján. A verseny során sok diák és sok kolléga megismerte egymást, kiderült, hogy a programozó szakkörök fenntartása egyre nagyobb nehézséget okoz az iskolákban. Ezért kezdtünk el pályázatok segítségével szakköröket szervezni az ország különböző középiskoláiban (Dunaújváros, Zalaegerszeg, Budapest, Békéscsaba).

Harmadik éve szervezünk Budapesten olyan szakkört, amelyben a Dusza Árpád OPEV-en korábban eredményesen szereplő egyetemisták is tevékenyen részt vesznek, mentorként segítik a középiskolásokat. Az első évben a saját kutatási területüket mutatták be az ország különböző részeiről érkező középiskolásoknak, a későbbiekben a programozási versenyeken előforduló feladatok, feladattípusok bemutatásába kapcsolódtak be, ahogy a jelenlegi pályázat keretében szervezett szakkörben is. A foglalkozások során a mentorok olyan alkalmazásokat is bemutattak, amelyeket maguk fejlesztettek; vagy olyan programozási módszereket, amiket egyetemistaként tanultak, és azok jól alkalmazhatóak a középiskolai versenyeken. Minden esetben az algoritmus megismerése volt előtérben.

A szakkörhöz kapcsolódott egy klubnap is, amelyen két előadás hangzott el. A középiskolások nagy részét foglalkoztatja a web-programozás, de nagyon kevesen tudják, hogy a fogyatékkal élő emberek számára hogyan lehet jól elérhetővé tenni az oldalakat. Erről szólt Szántai Károly előadása, aki a téma egyik legavatottabb szakértője. A másik előadást egy volt Dusza-döntős egyetemista fiú tartotta, aki a saját fejlesztésű helyesírás-ellenőrző programjával egy másik pályázat segítségével, ISZE támogatással jutott ki Kínába, a Nemzetközi Innovációs Versenyre, ahol 2. díjat kapott. A résztvevő középiskolásokat elsősorban – a korábbi években szervezett szakkörökhöz hasonlóan - azokból az iskolákból hívtuk, amelyekből már részt vettek csapatok a Dusza Árpád OPEV-en. Programozni már tudó, versenyeken is szereplő fiatalokat vártunk, akik a programozói versenyeken még eredményesebbek szeretnének lenni.

A program fejleszti a tehetségesek matematikai-logikai; téri-vizuális; inter- és intraperszonális területeit.
A tehetségsegítő programpár az informatika iránt elkötelezett tanulók érdeklődésének felkeltése a korszerű web-es technológiák iránt; szaktárgyi ismeretgazdagítás a témában (HTML5 weboldalak, CSS3 stíluslapok PHP szkriptek készítése; interaktív weboldalak és a MySQL adatbáziskezelő összekapcsolásának lehetőségei; webáruház készítése).
A szakkör vezérprojektje, amelyen keresztül a résztvevők megszerzik a szükséges ismereteket és tapasztalatokat, a webáruház-készítés (referencia webáruház: http://www.matracfutar.hu/). Az ismeretszerzést és az ismeretek elmélyítését több kisebb projekt teszi lehetővé, pl. személyes honlap és képtár készítése.
A programozás a valós életben teammunka formájában történik. Nagyobb projektek megvalósítása során elengedhetetlen a közös munka, a feladatok, a hatáskörök és a felelősség megosztása. Ezért nagyon fontos, hogy az egyéni munka és az egyéni sikerek elérése mellett a tanulók már a középiskolában elsajátítsák a valódi kooperáció alapjait. A szakkörön a tanulók megismerkednek a kooperatív tanulásszervezéssel és konkrét webszerkesztési feladatokra építve átélhetik az építő egymásra utaltság, az egyéni felelősség, az egyenlő részvétel és a párhuzamos interakció szabályait. Kipróbálnak csoportalakítási és a csoport megerősítésére irányuló módszereket; ráhangolódást és előzetes tudást felmérő kooperatív módszereket; az új gazdagító ismeretek elsajátítására irányuló, valamint a csoport produktumok bemutatását segítő kooperatív módszereket. Kipróbálják a Mozaik, a Szóforgó, a Kerekasztal, a Diákkvartett, a Háromlépcsős Interjú és a Beszámoló forgóban elnevezésű módszereket.
Programunkat középiskolás és főiskolás/egyetemist diákmentorok segítették.