Tehetséggondozás a kisiskolában

A tehetségfejlesztés ebben az életkorban elsősorban a gazdagítás módszerével történik. Itt nem kívánjuk a kisiskolai tehetséggondozást részletezni, egyetlen elemét azonban a kiválasztás előzményei miatt fontosnak tartjuk megemlíteni.
Segíti a tanítványaink megismerését, megfigyelését és kiválasztását egy „tantárgy”, amely pedagógiai programunk jellegzetes részét képezi.
A heti egy tanítási órában biztosan megjelenő Ludens logikai képességeket fejlesztő játékprogram lehetőséget biztosít a pedagógusok számára, hogy a legkülönfélébb gondolkodási, együttműködési helyzetben megfigyeljék tanítványaik sajátosságait. A programban szereplő 17 féle, a legkülönbözőbb képességek fejlesztésére irányuló szempontok alapján egymásra épített játéksor (köztük a sakk, és más stratégiai, kombinációt igénylő játék) már korán megmutatja, kikre kell különösen odafigyelni. Az odafigyelés iránya, jellege, tartalma lehet nagyon különböző, de a kiválasztáshoz feltétlenül jó lehetőség.
Kiemelt lehetőséget biztosítanak az érdeklődés, tempó, kreativitás megismerésére a legkülönbözőbb területen, témában megjelenő projektek, amelyek valamennyi évfolyamon programunk részét képezik.
A tudatosabb „tehetséggondozás”, fejlesztés a 3-4. évfolyamon – évfolyam szinten- az osztálytanítók javaslata alapján összeállított speciális kiscsoportban is történik. A tehetséggondozás ekkor főleg az általános kognitív képességek, a kreativitás és a szociális kompetenciák fejlesztésére irányul.
Az 5-8.-os korosztálynak már lehetősége van a humán illetve a reálirányok közül választania, s tehetségét az erre szerveződött kiscsoportokban, valamint választott projektekben kibontakoztatnia.

A TehetségHáz, a Lauder Iskola sajátos tehetséggondozó műhelye a középiskolában

Míg a tehetséggondozás iskolánk programjának korábban is szerves részét képezte, a TehetségHáz mindössze négy éves múltra tekint vissza.
Célunk abban az értelemben sajátos, hogy a tehetségprogram megtervezése során minden esetben a tehetségesnek vélt diák érdeklődéséből, sajátosságaiból indulunk ki. Tanítványaink számára alapvetően nem egy meghatározott tantárgy keretében kívánunk extra ismeretet, képességfejlesztést nyújtani, hanem megismerve különös teljesítményre utaló munkájukat– tantárgytól függetlenül – érdeklődésüket, motiváltságukat felhasználva – annak irányában dolgozunk tovább. (Tehát nem egy nagyszerű tanár saját tudásának, érdeklődésének megfelelő területhez keresi a tehetséges diákot, akikkel az adott területen eredményt érhetnek el.)
A mi műhelyünk szervezeti sajátossága, hogy míg az alapoktatásban számtalan lehetőségük van a hasonló érdeklődésű, tudásszintű társaikkal való közös tevékenységre, projektekben való munkára, akár versenyzésre, a tehetségHázba bekerülő tanulók nem egy közös „tantárgyban”, témában dolgoznak, hanem saját érdeklődési területüket megjelölve egészen különböző utakat járhatnak be. Így a pályázat kiírásában megjelölt tehetségterületek a mi műhelyünkben csak a diákokra lebontva értelmezhetők. Azt reméljük, hogy a tehetségek fejlesztésére eltérő struktúrában végzett munkánk beleillik a pályázatot kiírók céljaiba.
A tehetségHáznak egy időben mindössze 12 „lakója” lehet, akik egyénre szabott, exkluzív programban vehetnek részt. Célunk az, hogy a tehetségek megtalálják saját útjukat, s olyan képességek birtokában legyenek, melyek segítik őket további munkájukban, egyéni boldogulásukban, kiteljesedésükben életük során.

A bekerülés a tantestület minden tagjának bevonásával történik, egy közös rangsorolás eredménye. Tudjuk, hogy az eljárás nem felel meg az ismert tudományos megközelítésnek. Megkíséreltünk a hazai és nemzetközi irodalom áttekintése alapján más eljárásokat is, ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy ez az „induktív eljárás”nemcsak végtelenül egyszerű, hanem minden előzetes szelekció nélkül valamennyi tanulónk számára lehetőséget biztosít a bekerülésre.
•Lehetővé teszi ugyanakkor azt is, hogy minden tanár elgondolkodjon, kit vagy kiket jelölne tanítványai közül a programba.
•Ennek az eljárásnak további előnye az is, hogy újabb és újabb tanulóra irányul közös figyelmünk, mindenkinek az egyéni fejlesztéséről, haladásáról egyeztetünk akkor is, ha az adott időszakban nem kerül be a kiemelt 12 közé.
•A bekerülésre felterjesztett tanulók körében életszerűnek tartjuk a mérést, pl. az intelligencia, s az egyes részképességekre irányuló vizsgálódást.
•A műhelybe mind a gimnázium, mind a szakképzést választók közül bekerülhetnek diákok.
•Iskolavezetői szempontból előnye az eljárásnak az is, hogy a viták során formálódik a testület közös értékrendszere, felszínre kerülnek olyan szempontok, mint például a tehetség iránya(i), a tanuló életkora, a motiváltság, munkához, tevékenységhez való viszony, önállósági szint, információk a családról, stb.
•Iskolánk pszichológusa aktív részese a programnak, szükség esetén szakszerű mérésekkel segít egy-egy diákkal való foglalkozás előkészítésében, az erősségek mellett a személyiség más területeinek a fejlesztésében.


Azt tapasztaltuk, hogy az eredményes tehetséggondozáshoz nem feltétlen a legkiemelkedőbb szaktárgyi tudású pedagógus a legmegfelelőbb. A diákkal való személyes kapcsolatnak, az egymásra való „ráhangolódásnak” óriási szerepe lehet az együttműködés során.
A TehetségHáz tagjának választott diákok személyes mentorral végzik munkájukat a tanév során, akiket az iskolán belüli tanárok közül választanak, s a tanárnak is módja van arra, hogy véleményt alkosson, a válsztás tehát kölcsönös legyen. Ez a pedagógus számon kérhetően felelős tanítványáért még akkor is, ha közben külső szakemberhez is fordulnak. Miután a választott terület gyakran nem tantárgyhoz kapcsolódik, s minden esetben valamilyen aktív tevékenységgel párosul, szükség esetén külső mentorok közreműködését is igénybe vesszük (Pl. az aerodinamika kutatásában pilóta volt segítségünkre.).
A választott területektől függően egyénileg, párban vagy kiscsoportban folyamatos munkakapcsolatot tartanak mentorukkal.

A tehetségHáz vezetése, a diákok kiválasztására irányuló folyamat irányítása, a műhelymunka szervezése, koordinálása, a belső és külső mentorokkal való rendszeres kapcsolattartás igen összetett feladat. Ettől a tanévtől a napi gyakorlati munkát már egy új „házMester” vette át, aki sok évet töltööt már el iskolánkban.
Rendkívül fontos, hogy a kiválasztott diákok egy-egy feladatot kivitelezzenek, jussanak el a megvalósításáig, munkájuknak valamiféle produktuma legyen. Gyakori gond, hogy a tehetséges gyerekeknek sok jó ötletük van, ám végigviteléhez nincs türelmük, és így a szükséges technikákat sem tanulják meg. A mentoroknak nagy a felelősségük abban, hogy a „kivitelezhetőség” határain belül tartsák diákjuk elképzeléseit, s hogy rendszeres munkára késztessék az állandó kapcsolattartással. Így érhető el, hogy a TehetségHáz „lakói” komoly, értelmes feladatok elvégzésével az intézmény falait meghaladó hatású, nívós munkát tegyenek le az asztalra a legkülönfélébb területeken. A mellékletben olvasható néhány példa a választásra az elmúlt évekből.
A foglalkozások helye, időtartama, jellege egymástól rendkívül eltérő lehet, egészen más pld. egy filmezéssel foglalkozó diák időbeosztása, mint egy elvont kutatási munkát végzőé. A műhely közösség és közönség is, negyedévente mindenképpen beszámolnak a műhelytagok egymásnak is haladásukról. A jövő évben a TehetségHáz klubot kívánjuk működtetni, erősíteni, ahol lehetőségük lesz a diákoknak egymás választott témáit jobban megismerni illetve egymással mélyebb kapcsolatot kialakítani.