Interjú Móczár Gábor főigazgatóval
A Nemzeti Örökség Intézete számos kulturális tevékenysége közül ezúttal az élményalapú tanulás segítését ismerhetjük meg. Idén egy új és innovatív emlékezetpedagógiai programot indítanak el, melynek célja, hogy a fiatalok élményalapú ismeretszerzésen keresztül mélyíthessék el történelmi tudásukat, valamint a magyar nemzet iránti kötődésüket.
Milyen jelentősége van a Nemzeti Örökség Intézetének a társadalom számára?
Intézetünk feladata a nemzeti emlékezet kiemelt helyszíneinek és épített-szellemi kulturális örökségének ápolása, a nemzeti és történelmi emlékhelyek népszerűsítése és ismertté tétele, és az országosan mintegy 6000 államilag védett síremléket számláló ún. nemzeti sírkert védelme. Minden munkatársunk szobájának falán olvasható a küldetésnyilatkozatunk, amely a magyar történelmi és kulturális örökség megőrzéséről, továbbadásáról szól, és amelynek alapja a tiszteletteljes emlékezet gyakorlása. Az egységes Európa is nemzetállamokra épül, a mi jövőnk pedig az összetartozáson és a fiatal generációk egészséges és aktív történelemszemléletén múlik. Nevelésüket intézetünk azzal szolgálja, hogy a történelmi helyszínekhez kapcsolódó, hatékony oktatási programok fejlesztésével támogatja a nemzeti emlékezet kultúrájának megerősödését.
Mely pontokon tudhatnak kapcsolódni a köznevelés feladataihoz?
Ezt a kapcsolódást kiemelt célként kezeljük, amely küldetésnyilatkozatunkból is szervesen következik, de nekem személyesen is szívügyem a történelmi emlékezet helyszíneinek oktatási hasznosítása. A magam életében és a környezetemben is tapasztaltam, hogy élményalapú tanulással mélyebb és elhivatottabb tudást lehet megszerezni. Az emlékezetpedagógiai program során szeretnénk hőseinket, példaképeinket a történelemkönyvek lapjairól még közelebb hozni a fiatalokhoz úgy, hogy a személyt és a kort minél alkalmasabb pedagógiai eszköztár segítségével ismerhessék meg és élhessék át.
Már hónapok óta dolgozunk egy új és innovatív programon, amely a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program nevet viseli. Arra törekszünk, hogy a 76 nemzeti és történelmi emlékhelyünk bevonásával elfedezzük és megosszuk a jó gyakorlatokat, és tudatosan váljunk alkalmassá a fiatalok élményalapú megszólítására és a megosztására. Az a célunk, hogy az emlékhelyek felkeresése során a diákok nemzeti identitása erősödjék, és a hazához, a magyarsághoz való kötődésük elmélyüljön.
Melyik korosztályt szeretnék megszólítani?
Kiemelten a 12–18 éves korosztályt, akik az általános és szakképzés keretében bármely iskolatípusban tanulnak, törekedve arra is, hogy a pedagógusokat támogassuk abban, hogy érték-, élmény- és ismeretátadás egységében, közösségteremtő módon neveljenek és tanítsanak.
Az emlékezetpedagógia újszerű szóösszetétel. Mit jelent konkrétabban?
Nem új diszciplína alkotására törekszünk, hanem inkább szintézisre, amely „három az egyben”. Egyesíti azokat a tudástartalmakat, melyek külön-külön már megtalálhatók az iskolai történelemoktatás ismeretanyagában (különösen az új NAT-ban) az egyes nemzeti és történelmi emlékhelyeken már meglévő múzeum-és élménypedagógiai jó gyakorlatokban, és azokban az iskolai pedagógiai módszerekben, ahol a hagyományőrzést és az értékalapú közösségteremtést eddig is fontosnak tartották. A pedagógiai-módszertani fókusz az ismeretátadás mellett az élményszerűségben van, és abban, hogy a nemzeti érzést, a hazához való érzelmi kötődést vállalt célként fogalmazzuk meg. Alapja pedig az az egységes történelemoktatói, szakmai keretrendszer, amelynek kidolgozását együttműködő partnerünk, a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete végzi, akik egységes rendszerű, de az egyes emlékhelyekre adaptált oktatási módszertani anyagokat készítenek.
Ez azt jelenti, hogy a módszertani anyagok hamarosan kézbe is vehetők és használhatók lesznek?
Igen, épp a napokban készült el az első öt ilyen mintaprogram az Országház és a Kossuth tér, Esztergom-Várhegy és Víziváros, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely, a gödöllői Grassalkovich-kastély és a Komáromi erődrendszer helyszíneire. Ezek egyenként 25-30 oldalas, rendkívül gyakorlatorientált füzetek, és nemcsak strukturált, jól feldolgozott ismeretanyag van bennük, hanem többféle feladattípus, amelyekkel a diákok a helyszínen dolgozhatnak, a kisfilmkészítéstől a drámapedagógiai módszereken át a kreatív szövegalkotásig. A használatukhoz pedig történelemtanárnak sem kell lenni: más szakos pedagógusok vagy osztályfőnökök is elvihetik csoportjaikat, ugyanis a csomag segítségével biztos módszertani támpontot kapnak.
Mit kell tudni a mintaprogramok megvalósításáról?
A programot az iskolai közösségek három fázisban valósítják majd meg: előzetes iskolai feldolgozással (amelyre az új NAT egyes történelmi korok és események kiválasztásával un. mélységelvű, 5-6 órán át tartó, hosszabb megismerési lehetőséget biztosít), majd egynapos helyszíni kirándulással és projektmunkával az emlékhelyeken, végül az iskolai reflexióval, utófeldolgozással. Épp ezekben a hetekben-napokban teszünk hatékony lépéseket azért, hogy számos partneriskolával már szeptembertől elkezdhessük a programok tesztelését, és ebben többen segítenek nekünk: a Klebelsberg Központ, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, de egyházi intézmények vezetői is, hogy minél szélesebb legyen az a paletta, akik ezt a programot megismerik és kipróbálják. De bárki jelentkezhet, akár a Matehetsz hálózatából is, akit érdekel ez az új lehetőség. A több hónapos próbaidőszakot kiértékeljük, és a tapasztalatok alapján valamennyi, látogatófogadási és múzeumpedagógiai kapacitással rendelkező emlékhelyre alkalmazva szeretnénk a teljes rendszert kidolgozni, illetve, a működtetéshez szükséges állami forrásokat megszerezni. Az emlekezetpedagogia [at] nori.gov.hu e-mail-címen örömmel várjuk az érdeklődőket.
Vannak-e a részvételnek anyagi vagy egyéb feltételei?
Egy kormányhatározat nyomán a legtöbb emlékhely a MÁV-Volán menetrend szerinti járataival díjmentesen elérhető, így az említett öt helyszín is. Intézetünk átvállalja a belépők és múzeumpedagógiai programok díját is, tehát a részvétel lényegében ingyenes. A szervezésen és előkészületen túl így figyelmét, érdeklődését, nyitott szívét kell csak magával hoznia minden résztvevőnek, illetve, vállalnia kell, hogy aktívan együttműködik velünk a tapasztalatok kiértékelésében.
