Oktassunk és tanuljunk a fenntarthatóságról iskolai keretek között is. Interjú a Zöld Föld program vezetőjével
Az emberi beavatkozás a Föld ökoszisztémáiba beláthatatlan következményekkel járt, és az utóbbi évtizedekben szembesültünk a válságkezelés elodázhatatlanságával. A nemzetközi egyezmények és jogszabályok deklarálják ugyan a fenntarthatósági célokat, feladatokat, de ez kevés. A problémák enyhítéséhez az egyes ember szemléletének, életmódjának megváltoztatása is elengedhetetlen, ami bizony hosszú folyamat, és elsősorban szemléletformálással, oktatással érhető el. A 2020-ban – Zöld Föld projekt néven – induló fejlesztés eddigi eredménye egy középiskolában tanítható tantárgy lett, melynek van egy alapozó és egy érettségire felkészítő része.
A Zöld Föld projekt vezetőjével, Matolcsy Miklóssal beszélgettünk.
Amikor belevágtunk a fejlesztésbe, sokszor eszünkbe jutott, hogy a lehetetlenre vállalkozunk. Tanítani a taníthatatlant. Hiszen itt nem pusztán ismeretek elsajátításáról, dolgozatírással ellenőrizhető tudásról és sikeres vizsgákról beszélünk, hanem arról a vágyról, pedagógiai célról, hogy rábírjuk a gyerekeket és persze a szüleiket, egy fenntarthatóbb életmódra – kezdi a beszélgetést Matolcsy Miklós.
Nem irreális célkitűzés ez? Vagy merjünk nagyot álmodni?
Irreálisnak nem, inkább hosszútávúnak nevezném. A pedagógiai célok ritkán valósíthatóak meg maradéktalanul. Erre mi sem számítunk, de az előrelépésre feltétlenül.
Mire alapozták ezt az optimizmust?
A projekt nem volt teljesen előzmények nélküli. A Fenntarthatósági Témahét sikerére alapoztunk. Ez a program mozgalommá szélesedett, és akkor szembesültünk azzal, hogy itt sok-sok lelkes, tenni akaró pedagógus, diák és szülő, iskola és civil szervezet „egyfelé tart”, és keresi azokat a lehetőségeket, alkalmakat, amelyek keretet biztosítanak a fenntarthatóság érdekében végzett tevékenységüknek.
A tantárgyiasítás megölheti a civil lelkesedést.
Reméljük, nem. Mondhatnám azt is, hogy ez a tantárgy más, mint a többi.
Mennyiben?
Egyfelől lehetetlen hagyományos módon oktatni. Ha belegondol, magát az életet tanítjuk a maga komplexitásában. A fenntarthatóságot sokan csak a környezetvédelemmel azonosítják. Miközben az magába foglalja a gazdasági, szociális-társadalmi kérdéseket egyaránt. Különleges a tantárgy abból a szempontból is, hogy nincs olyan ember, akit ne érintene a mindennapokban a probléma. Hiszen az egészségtől a divatig, a zuhanyozástól a hulladékkezelésig jelen van a mindennapjainkban. És ez ugyanúgy igaz az ország távoli zugában élőkre, mint a gazdagabb fővárosi kerületek lakóira.
A komplexitást értem, de milyen tanításmódszertani következményekkel jár mindez? Hogy tudja megvalósítani a bevezetését egy hagyományos keretek között működő iskola?
A ma oktatási rendszere a világon mindenütt nehezen tart lépést az iskola falain kívüli világgal, vagyis mindazzal, ami a gyereket körülveszi. Az ismeretek egymástól távoli szigetekként jelennek meg, nem kapcsolódik össze, ami amúgy összefügg. Ez hatalmas motivációvesztést is eredményezhet. A fenntarthatóság egy olyan tantárgy, amelyben a problémákat rendszergondolkodók módjára vizsgáljuk, azaz megnézzük az összefüggéseket, az okokat és a következményeket, a dolgok színét és visszáját. Ez a fajta megközelítés, amit jellemzően projektekben valósítunk meg, jól modellezi, hogy működik a világ kicsiben és nagyban.
Mondana egy példát?
Mondjuk, egy falu önkormányzata úgy dönt, hogy környezeti okokból csökkenteni kell az alumíniumból készült italosdobozok mennyiségét, ezért a dobozok gyűjtésére automatákat telepít az iskolájuk aulájába. Az elkötelezett környezetvédő igazgatóhelyettes versenyt szervez az osztályok között. Jutalmat kap, aki a legtöbb italosdobozt begyűjti. Ekkor a diákok elkezdik behordani az otthoni és a szomszédból összeszedett dobozokat is. A lakók fellelkesednek, és még több aludobozos italt vesznek. A növekvő értékesítés következtében a hulladék aludobozok mennyisége is növekszik. Így vált a jószándék az ellenkezőjébe.
Visszatérve az eredeti kérdésre. Leegyszerűsítve. Miért éri ez meg egy iskolának, túl a „nagy célon”?
Egyfelől a rendszergondolkodásnak komoly hatása van más tantárgyakra is. Másrészt ma már elvárt a munkaerőpiacon a projektmunkára való alkalmasság. A fenntarthatóság integrálja, egybe szervezi a más tantárgyakban megszerzett ismereteket, így értelemszerűen támogatja a különböző szakos tanárok együttműködését is. Hogy mindezek milyen hatással vannak egy intézmény szakmai életére, azt talán nem kell magyarázni.
Milyen végzettséggel taníthatják a fenntarthatóságot, hiszen mint mondta, itt azért gazdasági, természettudományos és társadalmi kérdésekkel is kell foglalkozni.
Az alapozó tantárgy 9. vagy 10. évfolyamon teljesíthető, ennek tanításához nincs speciális elvárás a tanárokkal szemben, ugyanakkor azoknak, akik igénylik, biztosítunk egy ingyenes 30 órás akkreditált továbbképzést. Az érettségitantárgyként beépíthető 11–12. évfolyamra készült program természettudomány-hangsúlyos, így elsősorban a földrajz, biológia, fizika szakos tanároknak ajánlott. Természetesen erre a szakaszra is van egy ingyenes 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzésünk. Mindkét esetben biztosítunk módszertani kézikönyvet a tanároknak, amely mind a tankönyv, mind a munkafüzet alkalmazásához tartalmaz javaslatokat, ötleteket. Ezen túl a személyes tapasztalatcserére is van lehetőség. Idén indult a Zöld Föld Klub és a klub Facebook-csoportja is egyre gyarapszik. Van még egy 5 órás, a teljes tantestületnek szóló felkészítőnk is, ha a vezetői akarat szervessé szeretné tenni a fenntarthatóságot az iskola működésében. A digitális lehetőségeket kihasználva elkészült egy mobil alkalmazás, amelyben számos eszközzel mérhetjük a saját életmódunk fenntarthatósági jellemzőit, illetve jelenleg dolgozunk a tankönyveket kiegészítő e-learning tananyagon, ami remélhetőleg még ebben az évben elérhető lesz. És végül, elkészült az alapozó tankönyv angol verziója is, amit reményeink szerint itthon is használnak majd a kéttannyelvű iskolák.
Hogyan tovább?
Nagyon biztatóan alakul a Corvinus Egyetemen egy kétéves szakirányú tanárképzés a témában. További céljaink közt szerepel a fenntarthatóság engedélyezése OKTV tanulmányi versenyként is. Ezen túl készülnek a közoktatás és a szakképzés teljes vertikumára a fenntarthatóság tantárgy további taneszközei és pedagógiai segédanyagai.
Esetleg egyéb praktikus információ?
Fontos megemlíteni, hogy a fejlesztés a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatásával – a Nemzeti alaptanterv előírásaival, illetve az uniós és hazai törekvésekkel összhangban folyt. A fenntarthatóság tantárgy bevezetésének feltétele, hogy szerepeljen az iskola pedagógiai programjában. A tantárgy tanításához elkészült komplex pedagógia program elemei:
A tankönyvek és a munkafüzetek – a szokásos módon – megrendelhetők a KELLO-nál. Ezen túl letölthetőek a módszertani segédanyagokkal együtt az alábbi honlapokról:
Szöveg: Demeter József
