Több mint tízmillió forint a természettudományi és informatikai tehetséggondozásért
A támogatást középiskoláknak és pedagógusoknak ítélte oda a műszaki és természettudományi képzés népszerűsítéséért a Budapesti Műszaki Egyetem Pro Progressio Alapítványa, amelynek legfontosabb tevékenysége – a középiskolától kezdve a doktori képzésig – az innovatív gondolkodást elősegítő tehetséggondozás. 2015-ben – immár hetedik alkalommal – 10 középiskolai tanár és 14 középiskola kapta meg a Pro Progressio díjat ünnepélyes keretek közt.
A Műegyetem mellett működő Alapítvány kuratóriuma ebben az évben is olyan kiemelkedő eredményekkel rendelkező 50 év alatti tanárokat részesített elismerésben, akiknek a tanítványaik nemzetközi és hazai versenyeken értek el jelentős sikereket. Szintén díjazták azok munkáját, akiknek a tanulói jelentős számban érettségiznek emelt szinten. S azok is a díjazottak sorába kerülhettek, akik hátrányos körülmények között oktatva végeznek példamutató oktató-nevelő munkát. A középiskolákat a természettudományi és informatikai tehetséggondozásért, az ilyen irányú szakkörök szervezéséért díjazták. Az elismeréseket Józsa János rektor és számos vendég jelenlétében Pakucs János, az Alapítvány kuratóriumának elnöke és Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár adták át.
Az idei díjazott középiskolák:
A díjátadó ünnepség után a tehetséggondozás szakmai kérdéseiről hangzottak el előadások. Ezek sorában Tevesz Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának oktatási dékánhelyettese a középiskolából az egyetemek műszaki, informatikai és természettudományos szakjaira vezető útról, ezen átmenet lehetőségeiről és tapasztalatairól beszélt. Statisztikai adatokkal gazdagon alátámasztott előadásában elmondta, hogy a középiskolás tehetséggondozás, illetve az ennek nyomán mérhetővé is váló jobb teljesítmény szoros, s legtöbbször közvetlen összefüggésben áll az egyetemi előmenetellel. A műszaki és természettudományos tárgyakkal tudatosan foglalkozó középiskolások nagyobb százalékban tesznek emelt szintű érettségit, mint a társaik. Az emelt szintű érettségivel átlagban magasabb pontszámmal kerülnek be az egyetemekre, ahol már az első szintfelmérő vizsgáknál, dolgozatoknál kiderül: sikeresebb előmenetelre számíthatnak, mint a többi diák. Míg például a Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán az első komoly egyetemi erőpróbának számító matematika felmérőt a középszinten érettségizettek nagyjából kétharmada veszi sikerrel, addig ez az arány az emelt szinten érettségizettek körében kilencven százalék körüli.
Az is kirajzolódik a statisztikákból, hogy minél magasabb valakinek a felvételi pontszáma, annál gyorsabban, magabiztosabban és könnyebben gyűjti az egyetemi előmenetelhez szükséges kreditpontokat – már az első tanévében. Ezen tényekre építve a Műszaki Egyetem a leendő hallgatók tehetséggondozására többlépcsős stratégiát épített ki, amely a középiskolásoknak szervezett felvételi előkészítőtől a már felvett gólyák folyamatos tájékoztatásán keresztül a diákok egymást segítő csoportjainak, a tanköröknek a megszervezéséig, munkájuk koordinálásáig a tehetségsegítés számos területét lefedi.
Gózon Ákos
