Konferencia-beszámoló.
Szeptember 17-20 között a szlovéniai Ljubljánában tartotta az Európai Tehetségtanács (European Council of High Ability – ECHA) 14. konferenciáját, amelynek fő témája a tehetséggondozás újragondolása a digitális korszakban volt.
A 27 évvel ezelőtt alapított nemzetközi civil szervezetet az a szándék hozta létre, hogy a tehetséggondozásban részt vevő szakemberek számára egy Európán átívelő kommunikációs hálózat alakuljon. A szervezet elsődleges feladatául tűzte ki, hogy az érintettek – szülői szervezetek, kutatók, pszichológusok, pedagógusok és maguk a tehetséges fiatalok – számára biztosítsa az információcserét. A hálózat növekedésével egyre több szükséges információ kerül a résztvevők birtokába, ami az egész társadalom javát szolgálja. A szervezet elnöke 2012 óta Csermely Péter professzor, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke.
Az idei, 14. konferencia címe a nehezen lefordítható szójátékkal kezdődő: Re:Thinking Giftedness: Giftedness in the Digital Age arra utal, hogy a tehetségről, a tehetségességről alkotott képet a mindent átfogó digitális hálózatok, az információtechnika korának megfelelően kellene újragondolni.
A megnyitó ünnepség
A 39 országból érkezett 266 résztvevő összesen 189 különféle formájú prezentációt tartott, köztük plenáris és szekció előadásokat, jó gyakorlatok bemutatóit, poszterbemutatókat és szimpóziumok vitaindítóit. A kérdések és hozzászólások tovább növelték az egyes vélemények, nézetek megjelenési lehetőségeit. Néhány témát munkacsoportokban vitattak meg.
Joan Freeman az ECHA első elnöke
A bevezető előadásokban az ECHA első elnöke, Joan Freeman tekintett vissza a szervezet megalakulására és első éveire, majd Csermely Péter az ECHA közeljövőjéről szólt. Kiemelte, hogy az ECHÁ-nak három fő erőssége van, az egyik a negyedszázados, egyre gazdagodó hagyomány, a másik a tehetséges emberekkel kapcsolatos kimagasló színvonalú elméleti és gyakorlati ismeretek, amelyek többek között az ECHA folyóiratában, a High Ability Studies-ben öltenek testet, a harmadik pedig az ECHA alapja, amely tagjainak az európai sokszínűséget tükröző nézetrendszerére épít.
Csermely Péter
Albert Ziegler a Nürnbergi Egyetem professzora a tehetséges fiatalok képzésének digitálissá válásáról beszélt, a módszerek hatékonyságának növekedését, a hagyományos értékek megtartása mellett az új technikák által teremtett lehetőségek széles körű kihasználását ajánlotta. Ezen belül kiemelte az önálló tanulás (self regulated learning) és a mentorálás szerepét.
A kretivitás magyar származású világhírű kutatója Csíkszentmihályi Mihály a távolból, amerikai otthonából a világháló segítségével tartotta meg előadását a digitális korszak kreativitásáról, és az új eszközök ambivalens használatáról, amely segítheti, és egyben gátolhatja is a kreatív tevékenységeket.
Csíkszentmihályi professzor a skype segítségével tartja meg előadását
Érdekes színfolt volt a Maribori Egyetem professzorának, Norbert Jaušovecnek az előadása, amely idegélettani és neuropszichológiai alapokon kereste az intelligencia, a kreativitás és a tehetség azonosításának lehetőségeit.
Fülöp Márta, az MTA kutatója egy olyan, a MATEHETSZ által támogatott, jelenleg is folyó kutatásról számolt be, amely a versenyek és a versenyzés hatását vizsgálja a tehetséges fiatalok személyiségfejlődésére.
Magyar szempontból is fontos a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekek digitális korszakhoz történő felzárkóztatását célzó kutatás, amelyről Sheyla Blumen, a Limai Katolikus Egyetem kutatója számolt be. Többek között ő is kiemelte, hogy a világháló használata demokratizálja a közösségi életet, és a tudáshoz való hozzájutást.
Számos előadás és bemutató fontos tanulsága, hogy a digitális korszak új módszerei és a világháló által nyújtott lehetőségek mellett meg kell őrizni a személyes kapcsolatokat, a mentor és mentorált közötti együttműködést az internet megkönnyítheti, de semmiképpen se helyettesítheti.
A konferencia résztvevői elismeréssel szóltak a magyar példáról, amelyről Fuszek Csilla a Budapesti Európai Tehetségközpont igazgatója tartott felkért előadóként előadást. Általános vélemény, hogy a tehetségpontok és tehetségtanácsok magyarországi rendszere jó kiindulás lehet az európai hálózat megteremtéséhez.
A konferencia helyszínén tartotta közgyűlését az ECHA. A találkozó az éves munka értékelése mellett elfogadott egy rendkívül fontos dokumentumot az európai tehetségsegítő hálózat (European Talent Support Network) létrehozásáról, valamint megválasztotta a létrejövő európai tehetségközpontokat akkreditáló munkacsoportnak a tagjait és vezetőjét.
A közgyűlés elé terjesztett tervezet számos elemében hordozza az elmúlt években Magyarországon kialakított hálózatok működése során szerzett tapasztalatokat, és fontos ajánlásokat tartalmaz egy egész Európát átfogó hálózat elemeinek működésével kapcsolatban.
A tervezet kialakítását nagyban segítette a MATEHETSZ által a Tehetséghidak program forrásaiból idén tavasszal Budapesten rendezett nemzetközi konferencia, amelynek címe és fő témája „Egy európai tehetségsegítő hálózat felé” volt.
Az ECHA elnöke által beterjesztett javaslat elfogadása egyben nagy magyar szakmai siker, hiszen ezzel az európai szakemberek egy magyar jó gyakorlat meghonosítása mellett döntöttek. Az Európai Tehetségközpontokat (European Talent Centres) akkreditáló bizottság elnöke a holland Lianne Hoogeveen, magyar tagja és egyben titkára pedig Fuszek Csilla, a Budapesti Európai Tehetségközpont igazgatója, aki tevékenyen részt vett a tervezet kialakításában. A tervek szerint az első központokat 2015 első felében lehet majd akkreditálni.
Fuszek Csilla, Joan Freeman és Lianne Hoogeveen
