Következő szakmai projektje előkészítésének jegyében a Matehetsz szakmai műhelyt szervezett a hátrányos helyzetű fiatalok tehetséggondozásának témakörében. A Tehetségházban tartott eseményen elhangzó elméleti kérdésekről Fuszek Csilla, a Budapesti Tehetségközpont igazgatója beszélt, míg a témához kapcsolódó gyakorlati megoldásokról Havasi Tibor, a Tapolcsányi Általános Iskolai Kollégium intézményvezetője számolt be.
Komoly probléma a köznevelésben a hátrányos helyzet
Az iskolai teljesítményben jelentkező, a hátrányos helyzetből adódó lemaradás szerte a világon egyre növekvő probléma: napjainkban csupán Európában közel 20 millió gyermeket fenyeget a szegénység, a pandémia okozta fejlemények pedig még inkább fokozták az eddigi nehézségeket. A hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat érintő tehetséggondozási kérdések cseppet sem újkeletűek – az utóbbi két évtizedben ez a tevékenység újabb lendületet kapott a neurobiológiai és a génexpresszióval kapcsolatos kutatásoknak is köszönhetően. Az elhivatott pedagógusok eddig is – korábbi szakmai tapasztalataikra építve – magas színvonalú programokat hoztak létre, mégis érdemes megismerni, hogy milyen tudományos felfedezések tudják igazolni egy-egy program hosszútávú sikerességét. Ugyanakkor ezek a háttérismeretek segítik annak a megértését, hogy mi is áll(hat) egy-egy halmozottan hátrányos helyzetből érkező diák a környezete számára olykor nehezen értelmezhető viselkedése mögött.
A legtöbb európai országban pedagógiai szempontból a hátrányos helyzet azokat a gazdasági, társadalmi és kulturális körülményeket jelöli, amelyek a tanulók bizonyos részénél a többséghez képest kedvezőtlen helyzetet teremthetnek az iskolai előrehaladás vonatkozásában. A tehetséggondozás oldaláról vizsgálva, a nem megfelelő szociokulturális környezet mindig egyet jelent a korlátozott lehetőségekkel és az eltékozolt potenciállal, hiszen a lehetőség hiánya gátolja a személyes fejlődést. A gyermek életének számos területére negatív hatást gyakorol, mint pl. a kognitív képességekre, a szókincsre, az egészségre vagy az általános jóllétre. Ezáltal nagyobb a társadalom peremére szorulásának kockázata, illetve egy „ördögi körbe” való kerülés is bekövetkezhet, ahol a hátrányos helyzet már nemzedékről nemzedékre „öröklődik.” Azt is megfigyelhetjük, hogy a hátrányos helyzetű tanulóknál sokszor a családi traumák, a súlyos életesemények is halmozottan jelentkeznek.
Az oktatás válaszai – potenciális megoldások
Szerencsére számos jó megoldás létezik. Minden esetben figyelembe szükséges venni azt, hogy mi okozza a hátrányos helyzetet; az egyes programokat, megoldásokat célszerű az egyéni helyzetre szabni. Sok esetben a pedagógusi viselkedésen, hozzáálláson is érdemes változtatni, mert egy felkészült tanárokból álló, nívós és megfelelő iskolai környezet érdemben segíthet a hátrányos helyzet kompenzálásában. A hátrányos helyzet negatív hatása nem feltétlenül áll fenn végig az érintettnél: a mindennapos minőségi oktatás pozitív változásokat eredményezhet, ahogy ezt a Havasi Tibor által bemutatott életutak esetében is láthattuk.
Nemzetközi tendenciák – online ECHA tematikus konferencia Budapesten
A Matehetsz a Debreceni Egyetemmel idén tavasszal közösen szervezte meg a legrangosabb európai tehetséggondozó konferenciának, az ECHA konferenciának (ECHA = European Council for High Ability) az online térbe helyezett tematikus konferenciáját „Closing the Achievement Gap in Gifted Education” címmel, Budapesten. A konferencia fő témája a hátrányos helyzetű tehetségek gondozása volt, ami a Covid-19 járvány miatt különös aktualitással bírt. Az összesen 10 országból érkező 36 előadó a hátrányos helyzetből adódó iskolai teljesítmény különbségek témáját járta körbe. A jógyakorlatok bemutatása, a szimpóziumok és a kerekasztal-beszélgetések mellett minden nap plenáris előadások hangzottak el a terület egy-egy neves, világhírű szakértőjétől, ezáltal a résztvevők megismerkedhettek a témakör legfrissebb kutatási eredményeivel. A konferencián 350-en vettek részt a világ minden tájáról – összesen 52 országból –, az előadásokról készült videókat pedig a Matehetsz YouTube csatornáján az elmúlt félévben több ezren tekintették meg. Az online megvalósítási formának köszönhetően olyan távoli országok is bekapcsolódhattak, ahonnan egyébként a szűkös anyagi források miatt nem tudtak volna személyesen részt venni (pl. Ghána, India és Etiópia).
A konferencia egyik visszatérő fogalmává vált az „opportunity gap”, amely arra utal, hogy a különböző társadalmi csoportok közötti teljesítménykülönbségek elsősorban a tevékenységekhez és fejlődési lehetőségekhez való hozzáférés közti különbségek eredményei. Kiemelték még, hogy ezen a területen alapvető kérdés, hogy hogyan vélekedünk a tehetség fogalmáról, mennyire tartjuk azt veleszületett, megváltoztathatatlan vagy fejleszthető jellemzőnek, illetve hogy ezek alapján milyen azonosítási gyakorlatot folytatunk.
A következő, nemzetközi ECHA konferenciát jövőre Hágában, míg a harmadik tematikus ECHA konferenciát Haifában, Izraelben rendezik meg 2023-ban, ahol a tehetségek oktatása lesz a központi téma. Ez utóbbi esemény szervezőbizottságába meghívást kapott Fuszek Csilla, a Budapesti Európai Tehetségközpont igazgatója is.
