15 éves a magyar tehetséggondozás civil ernyőszervezete
A Kárpát-medencében egyre népszerűbb és elismertebb tevékenység a tehetséggondozás: az elmúlt bő másfél évtizedben számos szervezet, civil mozgalom indult útjára a tehetséges diákok, fiatalok segítése céljából. Az idén októberben 15 éves Nemzeti Tehetségsegítő Tanács és a jogi képviseletét ellátó Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (Matehetsz) által kiépített Kárpát-medencei Tehetséghálózat, és az erre épülő, de más struktúrájú Európai Tehetségsegítő Hálózat (ETSN) létrejötte az egyik legjelentősebb innovációt jelenti a tehetségsegítés európai gyakorlatában.
A tehetséggondozás közös nemzeti ügy
2006-ban, 14 civil szervezet kezdeményezésére jött létre a hazai és határon túli magyar tehetségsegítő szervezeteket tömörítő konzultatív testület, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (NTT) és annak a jogi képviseletét ellátó Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (Matehetsz). „Az NTT és a Matehetsz kimagasló eredményeket ért el a Kárpát-medencei magyar tehetséggondozás elméletének és gyakorlatának kidolgozásában, az Országgyűlés által 2008-ban konszenzussal elfogadott, közös nemzeti ügyként aposztrofált Nemzeti Tehetség Program megvalósításában, valamint az európai tehetséggondozási tevékenység ösztönzésében.” – értékelte a szervezet társadalmi hatását Rácz Zsófia, fiatalokért felelős helyettes államtitkár a Matehetsz keddi, online sajtótájékoztatóján.
A jelenleg 41 tagszervezetet tömörítő Matehetsz a megalakulása óta mintegy 8 milliárd Ft értékben valósított meg programokat hazai és uniós forrásokból – több mint 70 ezer diák és fiatal tehetségének kibontakozásához járult hozzá. Egy egyedülálló, „Tehetségpontokra” alapuló tehetségsegítő hálózatot hozott létre, amelynek ma már közel 1500 tagja van: pedagógiai, kulturális, sport, tudományos, szakmai és egyéb műhelyek, intézmények, egyesületek, alapítványok, művészeti együttesek határon innen és túl. A Nemzeti Tehetség Program támogatásának köszönhetően elsősorban egyedi diákprogramokat, rendezvények szervezését, tehetséggondozók elismerését, képzéseket, kommunikációs teendőket, az EU-kapcsolatrendszer bővítését, valamint a határon túl élő magyar tehetségek segítését végezheti. E pályázatok biztosítják részben az egyes tehetségsegítő tevékenységek folyamatosságát és a Nemzeti Tehetség Program néhány további feladatának fejlesztését, véghezvitelét.
Rácz Zsófia helyettes államtitkár elmondta, hogy a Nemzeti Tehetség Program többek közt azzal a céllal jött létre, hogy a kiemelkedő tehetségeket segítse a továbblépésben. A programon keresztül évente 300-350 ezer fiatalt érnek el az NTP pályázatai a Kárpát-medence magyarlakta területeit beleértve. A lehetőség nagyon sokféle, hiszen a fiatalok közvetve különféle szervezetek tehetségprogramjain keresztül kaphatnak támogatást, vagy akár közvetlen ösztöndíjra is pályázhatnak. „A magyar fiatalok megérdemlik ezt a rendkívüli figyelmet, hiszen kitűnő képességekkel rendelkeznek, és megállják a helyüket a világ legrangosabb egyetemein is. Ehhez a Stipendium Peregrinum vagy a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj nyújt számukra lehetőséget” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A Nemzeti Tehetség Program 2009-2021 között több mint 16.000 nyertes pályázatot támogatott – a megítélt támogatások együttes összege az elmúlt években meghaladta a 26 milliárd forintot.
Kiemelt uniós programok
Bajor Péter, a Matehetsz ügyvezető elnöke elmondta, hogy a 2009-ben induló Magyar Géniusz Program volt az állami-civil együttműködés első nagy projektje, amelynek két éve során 14 ezer fő részére szervezett képzéseket a Matehetsz, miközben ösztönözte a társadalmi és hálózatos együttműködéseket. A szervezet 23 ezer diák fejlesztését segítette a helyi programok és igények mentén, emellett több tucat szakkönyvet adott ki. Folyamatos szakmai kommunikációval erősítette a tehetségsegítés társadalmi elfogadottságát, miközben hatást gyakorolt a köznevelési törvényre a tehetség fogalmának értelmezésével és a tehetséggel kapcsolatos jogok és feladatok definiálásával. Ehhez az időszakhoz köthető a Kárpát-medencei Tehetségtérkép születése is. A 2012 és 2015 között megvalósuló Tehetséghidak Program keretében egyéni és csoportos fejlesztések révén már 35.000 diákot sikerült bevonniuk, míg a fejlesztőknek szóló képzéseken további hatezren vettek részt. Pilot programként elindultak az esélynövelő webes fejlesztések, a jó gyakorlatok helyszínein műhelyeket szerveztek, az egyéni fejlesztésben mentorprogramokat indítottak, hangsúlyt fektettek a mentális támogatásra és a társas készségek támogatására. A fiatalok számára professzionális tehetség- és pályatanácsadást biztosítottak és részvételi lehetőséget nemzetközi programokban. „A 2016 júliusa óta tartó Tehetségek Magyarországa uniós program egyik fő célja az, hogy az egyéni tehetségsegítés hazai kultúráját módszertani szempontból erősítsük, valamint növeljük a társadalmi elismertségét is. A programban a csoportos programok mellett kiemelt szerepet kapott az egyéni fejlesztés a képesség- és készségfejlesztésen, a mentoráláson és a segítő tutorrendszeren keresztül” – összegzett Bajor Péter. A Nemzeti Tehetség Központtal konzorciumban megvalósuló projekt elsősorban az 5-19 év közötti tehetséges gyermekekre, diákokra és az őket segítő pedagógusokra és szakemberekre fókuszál az esélyek növelésének érdekében is.
A tehetséget felismerő és segítő komplex rendszer fejlesztését szorgalmazó Matehetsz a közelmúltban közvéleménykutatással is alátámasztotta: továbbra is megtérülő befektetés a tehetségek támogatása. (részletek: Javuló tendenciák a hazai tehetséggondozásban - a Matehetsz közvélemény-kutatása | tehetseg.hu)
Paradigmaváltás Európában
A Nemzeti Tehetség Program célkitűzései közé tartozik a nemzetközi kapcsolatok erősítése, a külföldi példák lehetséges átvétele és átadása, a szakmai együttműködések szélesítése, valamint a magyar eredmények külföldön történő kommunikációja.
2012-ben a Matehetsz szervezeti egységeként megalakult a Budapesti Európai Tehetségközpont (EUTK), melynek távlati célja az európai tehetségsegítés közös értékei iránt elkötelezett európai szakemberek, intézmények egy nyitott, rugalmas, országokon átívelő hálózatba szervezése. Az EUTK szervezésében 2015 nyarán kiválasztásra került az első 14 Európai Tehetségközpont – köztük a Matehetsz is –, akikből 2015. szeptember 29-én az Európai Parlament brüsszeli épületében megalakult az Európai Tehetségsegítő Hálózat (ETSN). A Nemzeti Tehetség Program által 9 éve támogatott EUTK-nak köszönhetően az ETSN a legnagyobb – közel 450 intézményt tömörítő – tehetségek támogatására fókuszáló európai civil szervezetté vált, amely 48 országban van jelen. Tagjain keresztül több ezer pedagógust és tehetséggondozó szakembert képvisel. A rendszer egyenrangú tagjai a Hálózat csomópontjait alkotó Európai Tehetségközpontok (jelenleg 26 van) és a Hálózat pontjait alkotó Európai Tehetségpontok. Az EUTK-nak másik fő feladata az ETSN koordinálása; egyfajta európai titkárságként működik, akiket különféle feladatokkal mindenfelől megkeresnek Angliától Törökországig.
„A 10 évvel ezelőtt még elszigetelten működő tehetségsegítés jellege mára megváltozott. Hatást gyakoroltunk a különböző államok hálózatosodási tevékenységeire, megismertettük Európával a Tehetségközpont és a Tehetségpont fogalmát. Többen vettek át tőlünk jógyakorlatokat, mint pl. Hollandia a Tehetségtérképet, de a német állami tehetséggondozó programról és a balkáni országokról se feledkezzünk meg” – vallja Fuszek Csilla, az EUTK igazgatója, az ETSN titkára. Az utóbbi időben a tehetségről való gondolkodásmód is átalakult: a tudomány már nem igazán azzal foglalkozik, hogy milyen tulajdonságai vannak egy tehetséges gyermeknek vagy fiatalnak, hanem inkább azt keresi, hogy milyen is pontosan az a környezet, amelyben meg tud születni a tehetség. Ennek egyik fontos eleme, hogy milyen infrastrukturális és személyi hálózatok vesznek körbe egy embert.
Dr. Fodor Szilvia, az EUTK Nemzetközi Tanácsadó testületének tagja, az ELTE PPK tanára szerint a hálózatok tekintetében különösen nehéz helyzetben vannak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Ezért is fókuszált a Matehetsz és a Debreceni Egyetem közösen szervezett ECHA tematikus online konferenciája – amely a legrangosabb európai konferenciák közé tartozik – a hátrányos helyzetből adódó iskolai különbségekre. A tíz országból érkező előadók hangsúlyozták, hogy a különböző társadalmi csoportok közötti teljesítménykülönbségek elsősorban a tevékenységekhez és fejlődési lehetőségekhez való hozzáférés közti különbségek eredményei. Ezért is fontos egy jól működő tehetséghálózat szerepe az országban.
A teljes sajtóközleményt a mellékelt pdf-ben olvashatják.
Az élőben közvetített sajtótájékoztató visszanézhető az alábbi linken.
