Előny-e az, ha valaki tehetséges? Összekapcsolja-e a siker és a tehetség fogalmakat a társadalom? Hogyan viszonyul a magyar közvélemény a tehetségekhez?
Milyen haszonnal jár az, ha valaki tehetségesnek bizonyul? A felmérés válaszadóinak többsége, 35 százaléka szerint a tehetség legfőbb előnye, hogy könnyebben boldogul az életben. Messze elmaradva követi ezt egy egzisztenciális szempont: azt, hogy a tehetség az átlagosnál több pénzt keres, a válaszadók 11%-a említette, s egytizedük szerint lehet a tehetséges ember egyben sikeres is. A sorban viszont csak utolsó, 3%-os említéssel, hogy „azt csinálhatja, amit szeret”.
Milyen előnyei vannak az életben annak, ha valaki tehetséges?
Mi jelentheti a sikert? A siker forrása mind a felnőttek, mind a tanulók szerint alapvetően a külső elismerés és a személyes boldogság. Az anyagi elismerés fontosságát mindenki kisebbnek mondja, főleg a fiatalok. Igaz, a kutatók szerint ebben az eredményben erős lehet a normatív válaszadás szerepe, vagyis sokan gondolhatják, hogy így „illik” tekinteni a tehetségek jövő-kilátásaira.
Ha egy tehetséges fiatal minden támogatást megkap, mi jelentheti a személyes sikert a számára? A felnőttek (bal oldali oszlop) és a tizenévesek (jobb oldali oszlop) véleménye
Lehet-e hátránya annak, ha valaki tehetséges? Némileg meglepő módon a felnőttek negyede, a fiatalok 45%-a szerint nincs hátránya e különleges képességeknek. A válaszadók közel felét tették ki azok, akik egyetértenek a témával foglalkozó pszichológusok, pedagógusok eredményeivel, amelyek szerint a tehetségnek lehetnek árnyoldalai is. A felnőttek inkább látják úgy, hogy a tehetségnek lehetnek hátulütői is, mint a fiatalok. Abban viszont nagyjából egyetértés mutatkozik, hogy e hátrányok leginkább a beilleszkedési zavarokhoz köthetők: irigységgel, magányossággal, meg nem értettséggel kell leginkább találkozniuk a különleges képességűeknek.
A kutatók néhány, gyakran hallható megállapításról is kérdezték a felmérés válaszadóit. A felnőtt, 18-59 év közötti válaszadók többsége szerint a tehetség nem „tör utat” magának – a válaszadók mindössze 18%-a gondolja, hogy „a tehetséget nem kell támogatni, az magától is kitör”, az egyértelmű többség tehát elfogadja a tehetségsegítés fontosságát.
A tehetség felismerése és segítése a válaszadók kétharmada (67%-a) szerint közös társadalmi feladat, az ebbe fektetett energia pedig meg is térül, hiszen a tehetséges emberek növelik az ország hírnevét (74% látja így), ők az ország sikerének motorjai (58%).
A 15-19 éves tanulók fontosnak tartják leszögezni, hogy az igazi tehetség nem az iskolában tör elő – a válaszadók 44%-a értett többé-kevésbé egyet a fenti állítással. A nem iskolai órákhoz kapcsolódó tehetségnek is van esélye kibontakozni a fiatal válaszadók több mint fele szerint és csak 22%-uk szerint nincs így. A tizenéves válaszadók nem látják kifejezetten borúsnak a tehetségek hazai kilátásait: 36 százalékuk szerint ugyan a magyar környezet visszahúzza a tehetséget, de nem ez a meghatározó vélemény.
A tehetséges gyerek jellemzőivel kapcsolatban a válaszadók egyértelműen úgy vélik: veleszületett adottságok teremtik meg a tehetség alapjait, amihez a további tulajdonságok párosulhatnak. A tehetség megnyilvánulási formái, terei közül a tehetség területeinek első asszociációi az iskolán kívüli területekre összpontosulnak: sportra, művészetekre, a klasszikus tantárgyakat, mint amilyen a matematika, vagy a fizika, csak igen kevesen említették a felmérés során. Elsősorban a fiatalok szerint lehet valaki tehetséges olyan területeken, mint a jó kommunikációs és logikai képesség, szervezőkészség – a szülőknek ezek a képességek kevésbé jutnak az eszébe.
Az országos reprezentatív mintán végzett véleménykutatást a MATEHETSZ – Tehetséghidak program megbízásából a TNS Hoffmann végezte.
