Nevezhetjük kirakós türelemjátéknak, agyafúrt puzzle-nek, okos Tetrisnek, vagy továbbfejlesztett dominónak, számtalan változata létezik az itthon kevéssé ismert, ám annál izgalmasabb – és a gyerekek logikai, kombinatorikai készségei fejlesztésére remek lehetőséget nyújtó – geometriai fejtörőnek. Akár órákig, napokig is játszhatjuk, mivel egy szinte végtelen sok lehetőséget kínáló kirakósról van szó.
A pentominó készlet 12 különböző formájú (pl: T vagy L alakú) eleme öt egyenlő területű négyzetből áll. Ezekből az elemekből kell különféle meghatározott területű geometriai, vagy figurális (állatok, épületek, járművek stb.) alakzatokat kirakni. Az elemek ugyanúgy illeszkednek, mint a dominó, vagy a nyolcvanas évek népszerű számítógépes játéka, a Tetris elemei, csak az utóbbiaknál 2, illetve 4 négyzetből állnak az elemek, a pentominónál pedig 5-ből.
Itt láthatók az elemek.
A pentominó alapváltozatát egyedül, táblás verzióját ketten is lehet játszani. Utóbbinál egyetlen 12 darabos (a 2 játékos között véletlenszerűen felosztott) készletből kell felváltva rakni egy négyzetrácsos táblára úgy, hogy egy elem sem ismétlődhet és nem fedhetik egymást. Az utolsó elemet lerakó játékos nyer, vagyis aki már nem tud több pentominó-elemet lerakni, az vesztett. Éppen attól izgalmas a játék, hogy már az első lépéstől komoly tervezést, stratégiai gondolkodást igényel.
Egyetlen készletből összesen négyféle (6×10-es, 5×12-es, 4×15-ös és 3×20-as) téglalap rakható ki. A 6×10-es téglalap lefedésére például 2339-féle megoldás létezik, de a 3×20-as téglalap már csak kétféleképpen rakható ki. Ez jelenti az egyik izgalmas kihívást, mivel – amellett, hogy a megfelelő alakzatkirakási stratégiák felismerése sok gyakorlatot igényel – nincs még általánosan elfogadott képlet az összes lehetséges kombinációra.
A pentominó egyszerűbb verzióit felső tagozatos általános iskolásoknak ajánlják, de vannak olyan összetett feladványok is, amelyek megoldása komolyabb matematikai szaktudást igényel. Számos bővített verziója ismert, haladó változataiban az elemek többszöri felhasználásából lehet kirakni különböző alakzatokat, kitölteni táblákat. A többek között Gál Péter matematika-számítástechnika tanár által is ismertetett verzió különösen azért izgalmas, mert az elemek és az alakzatok kitöltéséhez szükséges darabszámok között nem tudtak szabályosságot felfedezni. Minél több elem- és darabszámot használunk, annál bonyolultabbá válik a képlet, egyes feladványok megoldásához már a számítógépes segítség is kevésnek bizonyulhat.
A játék számtalan klónja közül a kisiskolásoknak már a háromszögekből, négyszögekből és ötszögekből kirakható Tangram is jó szórakozás lehet, a haladó szintet képviseli a többi között a dr. Nagy László által kifejlesztett pentominó HungarIQa, amelynek elemei a klasszikus pentominó-elemekhez képest meg vannak döntve.
A játék ma ismert változatát két neves matematikus munkásságához kötik. Henry Dudeney brit tudós már a múlt század elején alkotott ehhez nagyon hasonló kirakósokat, de részleteiben Solomon W. Golomb amerikai matematikus dolgozta ki az ötvenes-hatvanas években. Golomb nevezte el pentominónak és ő keltette fel a tudományos világ érdeklődését is a játékban rejlő matematikai-logikai kihívások iránt. A játék népszerűsítéséért sokat tett a sci-fi író és tudós Arthur C. Clarke is. Magyarországon többek között Gál Péter matematika-számítástechnika tanár és Baranyi Zoltán matematika-tehetség foglalkozik behatóan a pentominóval. Zoltán több cikket is szentelt a pentominó népszerűsítésére, és véleménye szerint annak köszönhető a játék sikere, hogy a készlettel megoldható feladatok nehézségi szintje nagyon különböző lehet, így a legkisebb korosztálytól kezdve a felnőttekig minden érdeklődő találhat számára is megoldható, érdekes feladatokat. Ezt figyelembe véve tartja a pentominó bemutató foglalkozásait azért, hogy mindenkinek legyen sikerélménye a feladatok megoldásában. „A pentominó fejleszti a kreativitást, a logikus gondolkodást és a geometriai szemléletet. Nagyon alkalmas szakköri foglalkozásokra, beadni való versenyfeladatok kitűzésére, játékos, egyéni és csoportos versenyekre. (…) A kombinatorikus készség fejlesztésére kiválóan alkalmas. Jól használható szemléltetőeszközként a geometria oktatásában (…), a különböző elemlerakás-kombinációk előre kigondolásán és megtervezésén keresztül más stratégiai játékok (sakk, dámajáték, go) eredményesebb műveléséhez is hozzásegít, illetve növeli az általános tájékozódási képességet a mindennapi életben is” - írta Baranyi Zoltán a Fejlesztő matematika (Kompetenciafejlesztő feladatbank tanároknak) című kiadvány egyik cikkében.
