Akadálymentes verzió
Menü megnyitása

Ricsaj, Anyám a mosásban, Survive the Night - remek bandák a könnyűzenei táborban

2013. augusztus 9.

A Tehetséghidak Program nyári intenzív szünidei táborai közül az egyik a Balatonbogláron megrendezett könnyűzenei tábor volt. 

A szakmai programról Riesz Gáborral, a tábor vezetőjével beszélgettünk.

- Június 25-től 30-ig tartották a könnyűzenei tábort Balatonbogláron. Kiknek szólt ez a lehetőség, kik vehettek részt a táborban?

Középiskolai zenekaroknak hirdettük meg a tábort, ami ilyen formában egyedülállónak számít. Arra már sokszor volt példa, hogy egyéni zenészeknek szerveztünk ilyen programot, de az, hogy komplett zenekarokat hívjunk meg - amelyek ráadásul középiskolás fiatalokból állnak - most először történt meg. A Tehetséghidak Program többi tábora közül soknak már hagyománya van, hiszen évente megrendezik őket a Tehetséghidaktól függetlenül is. A könnyűzenei tábort a program hívta életre, de remélem, hogy jövőre is meg tudjuk szervezni és akkor majd még több tehetség vehet részt rajta.

- Milyen szempontok szerint választották ki a jelentkezők közül a résztvevőket?

A táborban 15 és 20 év közötti fiatalok vehettek részt, kilenc zenekarunk volt 45 fiatallal. A fent említett kritériumokon túl – életkor és középiskolai tanuló státusz – annyi kikötésünk volt még, hogy a zenekaroknak valamilyen könnyűzenei stílust kell játszaniuk. Elmondhatom, hogy szinte minden stílus, ami a könnyűzene kereteibe belefér, meg is jelent a táborban: volt rock bandánk, jazz bandánk és popbandánk… A zenekaroknak 4 és 7 fő között kellett lenniük, hogy jól tudjunk velük együtt  dolgozni. Voltak olyan zenekarok, akik régóta zenélnek együtt, mások pedig nem sokkal a tábor előtt alakultak.

Projekt Együttes - Mindenki Valakié
Balatonlelle, a Projekt együttes kiegészülve a MATEHETSZ-es könnyűzenei tábor diákjaival és Pákai Petrával

 

 

Fotóalbumunk a cikk végén!

- Milyen koncepció szerint dolgoztak az együtt töltött idő alatt, milyen programokkal várták a fiatalokat?

Első este úgy indult a tábor, hogy minden zenekar bemutatkozott egy-egy saját számmal, majd a végén a tanárok is összeálltak és megmutatták, ők mit tudnak. Aznap este minden csapat megkapta az egész hétre szóló feladatot, hogy péntekig dolgozzák fel a Beatles egy régi nótáját, a Come togethert. Amellett, hogy a fiatalok egyénileg fejlődtek, össze kellett rakniuk zenekarral is ezt a produkciót, és az volt a jó, hogy mindenki a saját stílusában, saját értelmezése szerint látott hozzá ehhez. Ez nem nyaralás volt, hanem edzőtábor, ahol komolyan foglalkoztunk a fiatalokkal, így fürdésre, szórakozásra nem is maradt idő. Azt szerettük volna, ha tudatosul bennük, hogy hihetetlen nagy lehetőséget kaptak mind szakmailag, mind pedig anyagilag, és úgy látom, hogy ezt ők is így gondolták.

A boglári kollégiumában volt a szállásunk, ami egy gyönyörű, hatalmas, tágas épület. Öt termet rendeztünk be próbateremnek. Ezt úgy kell elképzelni, hogy mind az öt teremben egy-egy zenekar kompletten meg tudott szólalni dobfelszereléssel, gitáralapokkal, mikrofonokkal, szintetizátorral, vagy is mindennel, ami egy zenekar megszólaltatásához szükséges. Ezen kívül volt a kollégiumnak egy kis külső sportpályája, ott sátrakat állítottunk fel, melyek a különböző műhelybeszélgetéseknek adtak otthont. Ez volt az bázis, innen mentünk mindenfelé. Reggeli után egész délelőtt egyéni foglakozások voltak. Szétszedtük a zenekarokat, az egyéni szóló zenészek és az énekesek bementek egy-egy terembe és a szaktanárokkal egyéni foglalkozásokon vettek részt. A tanárok döntötték el, hogy ez egyéni foglalkozás csoportos legyen-e, - tehát minden énekes bent legyen vagy, mint ahogy az a gitárosoknál és a szintetizátorosnál is volt - külön foglalkoztak a gyerekekkel. Az ebéd általában egy külső helyszínen volt, pont azért, hogy egy kicsit megmozgassuk a fiatalokat. Ebéd után következtek a zenekari próbák, amikor a termekben különböző csoportbeosztások alapján lehetett gyakorolni. Ilyenkor folyamatosan velük volt egy zenetanár is, hogy segítse a munkájukat.

- Önön kívül kik segítették még a táborban a fiatalok fejlődését?

Minden szekciónak megvolt a saját szaktanára: gitártanár, basszusgitár tanár, ütős tanár, énektanár, billentyűs és fúvós tanár. A műhelybeszélgetéseken pedig egy-egy neves zenész, aki eljött hozzánk, bemutatott egy adott hangszert, mellyel kapcsolatban kérdéseket lehetett feltenni neki, vagy akár kis is lehetett próbálni. Vendégünk volt például a Bikini gitárosa Peta, aki megmutatta a fiataloknak a különböző gitár effekteket és hangokat, aztán lent volt Gerendás Péter, aki megmutatta, hogyan működik a gitárszintetizátor, illetve, hogy ő hogyan és milyen technikákat alkalmaz, a Kistehén zenekar gitárosa és basszusgitárosa, és egy, a Voice televíziós vetélkedőben a döntőig jutott fiatalember, aki elmesélte a sztárcsinálás kulisszatitkait. Továbbá ott volt még velünk Ákos egykori gitárosa és basszusgitárosa, Madi és Kovács Barna, akik jelenleg Rúzsa Magdival és Demjén Ferenccel zenélnek. Bemutatkozott még a beatbox (szájdobolás) hazai legnagyobb képviselője, Dömötör Tamás, aki nemrégiben második lett a beatbox világbajnokságon. 
- A tábor ideje alatt milyen lehetőséget kaptak a fiatalok arra, hogy megmutassák magukat a nagyközönségnek?

Az első este, ahogy korábban említettem, a zenekarok bemutatkoztak egymásnak és a tanároknak egy-egy dallal. A második este, a boglári sétálórészben felállított kisszínpadon örömzenélés volt, ami azt jelentette, hogy a fiatalok felléphettek olyan zenésszel is, aki egyébként nem az ő zenekarukban játszik, melynek nagy sikere volt. Továbbá ugyanezen a helyszínen péntek délután velünk volt egy bárzongorista, Darvas Ferenc, az egykori híres komikus Darvas Szilárd fia, akivel a gyerekek spontán örömzenélésbe kezdtek, még több arra járó figyelmét felkeltve.  Majd péntek este a boglári művelődési házban, ahol berendeztünk egy külső és egy belső komplett színpadot, minden zenekar előadhatott 2-3 dalt.  Az egyik a kötelező Beatles nóta volt, a másik egy saját, és ha belefért, elő lehetett adni még egy harmadik dalt is. A kilenc zenekar koncertje így háromórásra sikeredett. Igazából ide bárki bejöhetett, és ahogy láttam, rokonok, barátok, szülők be is jöttek, de mivel a művelődési ház kiesik a fürdőzők és a nyaralók fő vonulatából, nem voltunk sokan.

Kisfilm a könnyűzenei táborról

 

 

A tanárok a hét folyamán eldöntötték, hogy melyik az a négy csapat, aki felléphet majd Balatonlellén a rendezvényparkban, szombat este fő műsoridőben, itt mindenki megmutathatta fél órában, hogy mit tud. Végül a Hey Jenny, az Anyám a mosásban, a Popeye és a Projekt Együttes adhatott koncertet. Ezután az énektanárunk, Pákai Petra lépett fel a zenekarával, a Budapest Ska New Jazz Orchestraval. Volt olyan zenekar, aki ilyen profi színpadi körülmények között, ilyen nagyszámú közönség előtt még sosem szerepelt, így nekik ez hatalmas élményt jelentett. Volt három bandánk, akik már nagyon profik egyénileg és zenekari szinten is, de ez az alkalom nekik is jó lehetőség volt a finomhangolásra. Évek óta veszek már részt Balatonlellén zenés programokon, de először fordult elő, hogy ennyi kezdő tehetséges fiatal mutatkozott be egyszerre.

- Mit gondol, ez az öt nap hogyan tudja segíteni a résztvevők szakmai előmenetelét, karrierjét?

A televíziós tehetségkutatók nem hagynak időt a fiataloknak arra, hogy természetesen érjenek meg. Ezeknek a televíziós műsoroknak nem is az a célja, mint ami a mienk volt. Mi a tábor során arra törekedtünk, hogy intenzíven ugyan, de ne csak felszínesen foglalkozzunk a fiatalokkal, hanem egy olyan többlettudást adjunk nekik, ami jó alapja lehet a későbbi tevékenységüknek. Fontos volt, hogy megismerhessenek hasonló korú zenészekből álló bandákat, ezzel is lehetőséget adva nekik az egymástól való tanulásra, továbbá, hogy olyan, már profi zenészeket ismerhessenek meg, akiktől komoly segítséget kaphatnak a zenei pályájuk fejlődésében. Mindezt azonban úgy, hogy ne veszítsék szem elől a tábor egyik fő mottóját, miszerint csak a megalapozott, a gyakorlásra, a tanulásra és a szorgalomra épülő tehetség fog életképessé válni hosszú távon a zenei világban. Ezen kívül a tábor egyik legjobb zenekarát, a Popeye-t visszahívtuk a balatonlellei Bábelkertbe, ahol a nagyszínpadon 2 órás fellépés keretében mutatkozhattak be a közönségnek.

(A táborban részt vevő együttesek: Fracta, Hot chocolate blues, Ricsaj, N.A.B., Popeye, Projekt együttes, Anyám a mosásban, Hey Jenny, Survive the night.)