Dr. Szendrő Péter professzor, az
Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, a MATEHETSZ (Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége) alelnöke kezdeményezésére indult útjára az a kérdőíves kutatás, amely a felsőoktatás szereplői által tehetségként azonosított, vagyis az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) részt vevő diákok körében vizsgálta meg, hogy a középiskolai tehetséggondozó programok milyen hatással bírnak az egyetemen, főiskolán tanuló hallgatókra. A felmérés többek között arra volt kíváncsi, mitől válik egy középiskolás diák sikeres hallgatóvá, illetve ezt mennyiben segíti eredményes középiskolai múltja, melyek a sikeresség kritériumai, és ezt hogyan élik meg a fiatalok. Röviden: milyen útravalót ad a középiskolai tehetséggondozás ahhoz, hogy egy diák a felsőoktatásban is sikeressé váljon? A kutatás résztvevői között öt tabletet sorsoltak ki a szervezők, a szerencsés nyeretesk listája cikkünk végén olvasható.
A MATEHETSZ és az OTDK együttműködésével lezajlott kutatás kérdőívét 2015. március 25. és április 2. között a XXXII. OTDK résztvevői és szakkollégiumi hallgatók, összesen 2117 fő töltötte ki. Az online kérdőív összesen 89 kérdést tartalmazott, melyek több nagy témakört jártak körül. Külön kérdések foglalkoztak a középiskolában, illetve a felsőoktatási tanulmányok során tapasztalt tehetséggondozással, a középiskolai tanulmányi versenyekkel, a szakkollégiumi tehetséggondozással. Önálló fejezet taglalta, hogy az egyes képzési szinteken hogyan jelenik meg a tehetséggondozás, de a kérdőív összeállítói vizsgálták a munka világába történő beilleszkedés lehetőségeit, a motivációs tényezőket, továbbá kitértek tanulmányi és demográfiai kérdésekre is.
A kérdőí kitöltői a 22-26 év közötti korosztályhoz tartoznak, 57%-uk nő, 43%-uk férfi hallgató. A válaszadók egyharmada budapesti, több mint negyede városban, több mint ötöde megyeszékhelyen él. A gyorsjelentés alapján elmondható, hogy a kérdőívet kitöltők kétharmada középiskolás korában részt vett valamilyen középiskolai tehetséggondozó programban (pl. versenyfelkészítés, mentorálás, stb.) vagy kiscsoportos (szakköri) tehetséggondozásban: a további mutatókat véve egyértelmű, hogy akik részt vettek egyéni mentorálásban vagy szakkörökön, illetve ezek kombinációin, általánosságban véve elégedettebbek az életükkel. Ami az OTDK-n indulók középiskolai tanulmányi versenyeken való részvételét illeti, a felmérésből kiderült, hogy korábban a válaszadók közel 72%-a indult egy vagy több ilyen megmérettetésen.
A kérdőív eredményei szerint azok, akik már általános iskolás korukban részesei voltak valamilyen tehetséggondozási programnak, nagyobb eséllyel folytatták ezt középiskolai tanulmányaik során, majd a felsőoktatásban is. Akik felsőoktatásban töltött éveik alatt huzamosabb ideig részt vettek tehetséggondozásban, magasabb szubjektív jól-létről számoltak be azon társaikhoz képest, akik nem részesültek ebben. Érdekesség, hogy az OTDK tanulás és tanulásmódszertani, illetve közgazdaságtudományi szekciójában indulók nyilatkoztak a legpozitívabban a szubjektív jól-létet tekintve. Ezzel szemben az életükkel leginkább elégedettek az (előző kérdésnél sereghajtó) informatikusok, illetve az orvosi szekcióba jelentkezők.
Lényeges, hogy összesen 427 szakkollégista töltötte ki a kérdőívet. A kutatókat velük kapcsolatban az érdekelte, hogy milyen tényezők játszanak közre a tehetséges hallgatók és a tehetség kibontakoztatását segítő szervezetek egymásra találásában. A szakkollégisták több mint 70%-a maga kereste a lehetőséget a szakkollégiumba való bekerülésre, de fontos motivációt jelentett a már bent lévő tagoktól érkező bátorítás, az egyetemi oktatók támogatása is. Hogy mi motiválja legfőképp a szakkollégiumba jelentkezőket? A legfontosabb faktorok a szakmai kibontakozás lehetősége, a kapcsolatépítés, illetve a személyiségfejlődés. A szakkollégisták között az átlag hallgatói közösséghez képest többszörös arányokkal találkozunk a kutatási tapasztalatban, a nyelvvizsgák számában, a publikációkban és a konferencia előadásokban egyaránt, továbbá a kiugró tanulmányi átlagban is. A szakkollégiumi rendszerbe belépéskor szinte mindegyik hallgató felelősségteljesnek, jó munkabírásúnak és szakmailag elkötelezettnek tartotta magát. A tagok összességében pozitívan értékelték a szakkollégium hatását saját pályájukra: kiemelkedő értékeket kapott az elméleti tudás gyarapodása, a szakmai szocializáció, a közéleti vagy értelmiségi kérdésekben való jártasság megszerzése.
A kutatási gyorsjelentés alapján összességében elmondható, hogy a tehetséggondozó programokban való részvétel és az életelégedettség között összefüggés áll fenn. A kutatás részletes eredményeit a tervek szerint a Tehetséghidak Program által indított Géniusz Műhely kiadványsorozat egy később megjelenő kötetében publikálják a kutatók.
A kutatásban való részvételt, a kutatási kérdőív kitöltését azzal is ösztönözte a Tehetséghidak Program, hogy a kitöltők között játékot hirdetet, melynek keretében összesen 5 db Samsung Galaxy 4 tablet talált gazdára. A sorsolást, melyen 1788-an vettek részt, 2015. június 18-án tartották a MATEHETSZ Tehetséghidak Projektirodában, melyenk eredményeként a kutatás 5 résztvevője 1-1 tabletet vehet tartós használatba. A szerencsés tablet használók és a sorsoláson kihúzott számuk:
696 - Miklós Rita
241 - Papp Barbara
1369 - Fodor Zsuzsanna
794 - Gyulai Anna
1440 - Kis Gyöngyi
A nyeretsekkel fölvettük a kapcsolatot a tartós használatba vétel (átadás-átvétel) lebonyolítása érdekében.
