Akadálymentes verzió
Menü megnyitása

Hodosán Dóra

Hodosán Dóra
50 tehetséges fiatal
előadóművészet, színjátszás

Három évig lelkesen gyakorolt, de amikor felvették az Arany János Kollégiumi Programba, s Kabáról Hajdúböszörménybe került, vége lett a birkózó korszakának – meséli Hodosán Dóra, aki a nyolcadik osztály után egy felzárkóztató évet a Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakképző Iskolában töltött, mielőtt a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban megkezdte volna a tanulmányait. Kollégista lett, s edzések híján hirtelen megnőtt a szabadideje. Itt jött a képbe a versmondás.

„Bármilyen furcsán hangzik, a matektanárom fedezett fel” – mondja. A Széchenyiben tanított ugyanis a matematika-kémia szakos Török Péter, aki szabadidejében diákokat készít fel szavalóversenyekre, így Hodosán Dóra is hozzá került. Hamar megtalálta a saját hangját, sorra hozta a helyezéseket a versenyekről. Úgy érzi, ezzel reményt adott az édesanyjának, hogy egy nyolcgyerekes családban, az anyagi nehézségek ellenére is lehet eredményeket elérni. Ő pedig erőt merített az anyai örömkönnyekből. A sok díjból a legértékesebbnek talán a nagyszalontai nemzetközi szavalóversenyen kapott Arany János-díjat tartja, mert közel évtized alatt soha sem kapta meg Magyarországon élő magyar ezt az elismerést.

A másik szerelem a színjátszás. Hetedik osztályos volt, amikor szembesült azzal, hogy ha érvényesülni szeretne, akkor tanulnia kell. Előbb Porcsin László, majd Sóvágó Csaba tanítványa volt. Három évig a debreceni Alföld Színpadon játszott. De a rengeteg utazást és a hétvégi próbákat nem nagyon lehetett összeegyeztetni a gimnáziumi tanulmányokkal. Ezért a gimnáziumi és az Arany János Kollégiumi Programhoz kapcsolódó színjátszó köröknek lett a tagja Hajdúböszörményben.

Kevésen múlt, hogy nem sportoló lett, hiszen általános iskolás korában három éven át koptatta a birkózószőnyeget Kabán, s diákolimpiai negyedik hellyel büszkélkedhet egy férfiasnak tekintett sportágban. A versmondást és a színjátszást már a középiskolás éveknek, a tehetségét felfedező matematikatanárnak és Hajdúböszörménynek köszönheti.

Ahol is Hodosán Dóra rendszeres fellépője a városi ünnepségeknek. Hetente körülbelül 6-10 órát tölt versgyakorlással, és álma, hogy felvételt nyerjen a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Drámai egyszerűséggel fogalmazza meg a célját: ki akar törni a reménytelen szegénységből. Tisztában van vele, hogy ha ez neki sikerül is, még akkor sem tudja magával rántani vagy legalább eltartani kilenc tagú családját. De hisz benne, hogy ha csak egy kicsivel is támogatni tudja őket, azzal segít rajtuk. És úgy véli, ha sikert ér el, azzal mindazoknak példát mutathat, aki akár anyagi, akár testi vagy lelki hátrányból indulnak. Mert kellő akarattal, tanulással, kitartással, lelkierővel és munkával minden kilátástalanak tűnő helyzetből ki lehet törni A mentor programtól sem vár mást, csak esélyt. Hogy valóra válthassa az álmait.

Mentor: Horváth Magyary Nóra
A szerencse a bátrakat kedveli. A bátorság pedig hit, akarat, tett - az el nem fogadás képessége. Dóra egy bátor lány.
Az egyik legbátrabb, akit eddig életem során ismertem. Az a tűz, ami minden mondatából sugárzik, az a belső elszántság, amivel minden követ megmozgat, csak a szerencséjét hozhatja meg. Nem is kérdés, hogy saját magát jelölte a programra - volt mersze, s így szerencséje is.

Adatlap: