Menü megnyitása

Én a megvalósítás embere vagyok

2013. november 26.

Beleznay Évával, Budapest volt főépítészével, a MATEHETSZ nyári építésztáborának vezetőjével beszélgettünk környezeti nevelésről, szemléletformálásról, Waldorf-módszerről.

Ön 2010-ig három éven át Budapest főépítésze volt. Lemondásakor született nyílt levelében így fogalmaz: "Hogyan tovább? Még két hónapig pontosan ugyanígy, ideiglenesen kinevezett főépítészként. Utána továbbra is a városért - más, hatékonyabb keretek közt." Mit értett más, hatékonyabb keretnek-eszköznek ekkor?
Budapest főépítészeként főleg stratégiai tervezési feladatom volt, de a megvalósítás sokszor elmaradt. Én a megvalósítás embere vagyok. Ezért is kezdeményeztem a Budapest Szíve Programot, amely több évtizede a tervekben szerepelt. Lemondásomat követően ennek a megvalósításában vettem részt, és reméltem, hogy több fővárosi, kerületi projektnek is részese lehetek. Sajnos ez nem következett be. Ekkor kezdtem el a környezettudatos építési szakértői tevékenységemet és a gyermekprogramokat is.
 
 
Most többek között a kultúrAktív Egyesületben foglalkozik épített környezeti neveléssel. Mit jelent a gyakorlatban ez a furcsa fogalom?
Saját magam foglalkozom környezeti neveléssel, a Magyar Építész Kamarával, a Sajátos Nevelési Igényű Tehetségeket Segítő Tanáccsal (SNI-TST), több különböző egyesülettel és iskolával, és ezek között a kultúrAktív Egyesülettel együttműködve. Az épített környezeti nevelés olyan pedagógiai eszközök, módszerek és elméletek összességét jelenti, melyek azt a célt szolgálják, hogy szorosabbá váljon a kapcsolat az emberek és életterük között. Különböző,  az épített környezettel kapcsolatos témák köré csoportosított, interaktív tevékenységformák segítségével járul hozzá ahhoz, hogy a gyerekek, fiatalok, felnőttek és idősek jobban tájékozódjanak a környezetükben, nyitottabbak legyenek a sajátosságai iránt, azonosuljanak vele, sajátjuknak érezzék, hogy később esetleg tevékenyen részt is vegyenek annak formálásában. Passzív szemlélődéssel szemben a kritikus, elemző befogadásra, a különböző környezeti ingerek elemzésére ösztönöz, a közös élettér alakításában való részvételre motivál, proaktív, alkotó szemléletet közvetít.
 
Milyen korú gyerekeknek milyen típusú programokat szervez?
Eddig főként általános iskolásoknak szóló programokat készítettem elő és vezettem, de középiskolásokkal is szívesen foglalkoznék. Erre még nem volt alkalom, de már van egy kidolgozott programom, amely kimondottan ennek a korosztálynak szól.
 
Van-e még remény a felnőtt generáció szemléletének formálására? Esetleg éppen a gyermekeiken keresztül?
Természetesen. A felnőtt generáció – mint magam is – egy olyan oktatási és társadalmi rendszerben nevelkedett, ahol a lexikális tudás játszotta a főszerepet, ami mellett nem volt fontos a véleményformálás. Sok nemzetközi példa mutatja, hogy a gyerekek programjain keresztül sok szülőt is be lehet vonni egy új gondolkodásmódba. Nekem is ez a tapasztalatom: a gyermekekkel együtt a szülők is végigkövetik a kalandozásokat, kipróbálják a makettezést, a megfigyelés-elemzés-alkotás folyamatát.
 
Nyáron a MATEHETSZ kezdeményezésére építésztábort szervezett gyermekeknek. Hányan és milyen korú gyerekek vettek részt a programban?
Összesen negyvenhat 10-14 éves korú gyermek jelentkezett az „Építészet és épített környezet” táborba, az ország különböző településeiről. A program fő célja a fiatalok önbizalmának és önálló gondolkodásának fejlesztése, a környezettudatos gondolkodás kialakítása, valamint egyéni és csoportos projektfeladatokban önálló alkotások létrehozása volt. 
 
Hol zajlott a tábor, milyen típusú programokkal?
Eredetileg a program helyszíne a Népsziget lett volna, de a nyár eleji árvíz miatt új helyet kellett keresnünk. A történeti pesti városrész lett így a helyszínünk: az Andrássy út egyik neoreneszánsz bérpalotájában volt a szállásunk, és a Szimpla Kert a műhelymunkáink helyszíne, ahol a műhelybeszélgetéseket folytattuk és a makkettjeinket készítettük. Emellett sokat kalandoztunk, megnéztük az épülő metró egyik állomását, a Rácz Fürdő épületét, buszos és hajós kirándulásaink alkalmával a gyerekek láthatták a magyar főváros nevezetességeit, esti programjainkban pedig a zene, ritmus, fény, árnyék és az építészet kapcsolatait kerestük.
 
Melyik foglalkozás volt a gyerekek kedvence? És melyik volt az Ön legkedvesebb élménye?
Nem is tudom megmondani… Talán az emeletes buszos városnézés. Gyönyörű tiszta időben, naplementekor érkeztünk a Gellérthegy tetejére, amikor az egyik kunfehértói fiú megszólalt: “felköltözöm Budapestre”. Nekem az alkotásaik folyamata a legkedvesebb, amikor látom, ahogy a személyiségük és az új élmények összekapcsolódnak.
 
Mit tapasztal a fiatalok körében? Nyitottak, érdeklődőek a környezetük iránt? 
Minden kisgyermekben van nyitottság, és azt az elvárások rendszerében vagy megőrzi, vagy kirekeszti. Ebben a folyamatban a családnak, az iskolának és az enyémhez hasonló iskolán túli foglalkozásoknak nagy szerepe van. Sajnos sokan a kirekesztés útján haladnak, mert ugyan ismerik és tanulják a környezettudatosság alapelveit, de a “hogyant” nem. Sokkal több tényleges, praktikus tanács, ismeret szükséges, hogy a környezet iránti felelősség a mindennapi tevékenységek integrált részévé váljon.
 
Mit tehet a szülő, ha környezetére, életterére igényes és tudatos gyermeket szeretne nevelni?
Szerintem a legfontosabb, hogy a gyermek nyitottságát segítse, és döntési helyzeteket teremtsen. Általában megmondjuk gyerekeinknek, hogy mit csináljanak. Ehelyett adjunk nekik teret: fontos, hogy érezzék, hogy a környezetük formálásában nem kívülállók, hanem aktív részesei annak. 
 
 
 
Van-e olyan program, szervezet, vagy szakember, akit jó szívvel ajánl?
Azt gondolom, hogy a nyitott, önállóan gondolkodó és alkotó gyermek nevelésében Rudolf Steiner, a Waldorf-módszer atyja egy kiemelkedően fontos személy. Magam is a programjaim mottójának az ő gondolatát használom: "Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációknak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélőerejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban." 
A hazai gyakorlatban számos személy, szervezet áll programjaival készen. Nemrégiben szerveztünk egy konferenciát Építő játékok címmel, ahol sokan be tudtak mutatkozni. A http://epitojatekok.mek.hu honlapon a konferencia előadóinak és a kapcsolódó kiadvány szerzőinek elérhetőségei szerepelnek – mind email címek, mind a honlapjaik, blogjaik elérhetőségei. Őket mind jó szívvel ajánlom. 
 
Mit üzen a fiataloknak?
Legyetek nyitottak, fogadjátok be a sok információt, ami körülöttetek van! De ne csak befogadjátok, értékeljétek is azokat – vajon jó-e ahogy van, vagy másképp kellene csinálni! Ha másképp, tegyetek valamit, hogy jobb legyen – bátran, mert rajtatok múlik, milyen lesz a világ körülöttetek!
 
Kisfilm az építésztáborról: