Menü megnyitása

Európai hálózattal a magyar világtehetségekért

2014. április 30.

Interjú Csermely Péter professzorral a május 8-10 között Budapesten rendezendő európai tehetség-konferenciáról.

2014. május 8-10. között Budapest ad otthont az „Egy európai tehetségsegítő hálózat felé” (Towards a European Talent Support Network) című nemzetközi konferenciának, amelyet a MATEHETSZ Tehetséghidak programja az Európai Tehetségtanáccsal (ECHA) és a Budapesti Európai Tehetségközponttal együttműködve szervez. Az esemény fővédnöke Áder János köztársasági elnök lesz. A konferencia elnöke Csermely Péter akadémikus, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (NTT) és az ECHA elnöke. Őt kérdeztük a tanácskozás legfőbb szakmai célkitűzéseiről.

A konferencia egyik fő üzenetét már a címe hordozza: Egy európai tehetségsegítő hálózat felé. Miért van szükség ilyen "kontinentális" hálózatra?
A XXI. század tele van olyan kihívásokkal, amelyek új és új válaszokat kívánnak. Ezeket az új válaszokat az új módon gondolkodó, kivételesen intenzív életet élő tehetségek sokkal nagyobb eséllyel találják meg. Emiatt is mondhatjuk, hogy a tehetségek egyre inkább a társadalom életbiztosításai. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hiszen korparancs, hogy a tehetségek megtalálása és segítése Európa számos államában egyre fontosabb társadalmi kérdéssé vált. Európa hagyományai és sokszínűsége miatt is a tehetségek segítésének módszertani kincsestára. Ugyanakkor ezek a kiváló tehetségsegítő módszerek egymástól ma még elszigeteltek. A legjobb példák csak szűk körben ismertek. A kivételes tehetségeknek már olyan személyes mentor kell, akit az esetek többségében csak egy másik államban lehet megtalálni. Egy kontinentális tehetséggondozó hálózat mindezeknek az egyre inkább feszítő problémáknak a megoldását segítheti.


Az "európai" jelző itt földrajzi értelemben vett azonosító vagy szűkebben csak az EU-tagállamokra vonatkozik majd?
A tehetség nem áll meg az államhatárokon. Éppen ezért az "európai" jelző nem politikai fogalom, azaz az EU tagállamokon kívül magában foglalja Európa összes más államát is. A European Council for High Ability (azaz szabad fordításban az Európai Tehetségtanács), amely immár több mint 25 éve fogja össze egész Európa tehetséggondozását, is számos olyan európai országra (így például: Macedónia, Törökország, Oroszország, Szerbia és Ukrajna) terjed ki, amelyek nem részei az EU-nak.

Mi az, ami már készen áll ebből az európai hálózatból?
A 2011-es igen sikeres budapesti EU elnökségi tehetségkonferencia egyik közvetlen következményeként megalakult Budapesti Európai Tehetségközpont. A Központ az elmúlt két évben igen széleskörű felmérést végzett arról, hogy mely országok milyen tehetséggondozó mozgalmai lennének érdekeltek egy európai szintű összefogásban. Az ennek eredményeként létrejött Európai Tehetségaktivitási Térkép (http://www.talentcentrebudapest.eu/talentmap) már most is 29 európai ország több mint 150 tehetségmozgalmát fogja egybe. Az európai hálózat kialakításának a tervei megszülettek és egyetértésre találtak. A májusi konferencia résztvevői által is megkapott terveket az Európai Tehetségtanács szeptemberi közgyűlése fogja elfogadni. Az EU Bizottság az Erasmus+ programban lehetőséget teremtett a hálózatképzés anyagi támogatására is.

Mi az, ami pedig a tervekben szerepel?
A tervekben az európai szintű hálózatos együttműködés elmélyítése és kiterjesztése szerepel. Titkos álmom az is, hogy az európai példa átterjedhet más kontinensekre is. Ennek fontos jele, hogy az európai tehetséggondozó hálózat iránt egyre több amerikai, indiai és kínai tehetségmozgalom is érdeklődik.

Milyen szerepet tölthet be e hálózat tervezésében a magyar, pontosabban a Kárpát-medencét behálózó Tehetségpont-hálózat?
Az elmúlt 7 évben a Kárpát-medencében 1224 Tehetségpontból álló tehetséggondozó hálózat jött létre, amely ma már közvetlenül és közvetve több mint 200,000 emberrel áll kapcsolatban. A tehetségek segítésére kialakult ilyen széles összefogás a világon egyedülálló. Emiatt a magyar tehetséggondozás szervezettsége példa lehet egész Európa számára. Fontos azonban az is, hogy mi is tanuljunk Európa legjobb tehetséggondozó gyakorlataiból.

Miként profitálhatnak majd egy ilyen, már megvalósult európai hálózatból a tehetségsegítő szakemberek?
A szakemberek új és új ismeretekkel töltekezhetnek, és átadhatják a saját tapasztalataikból a legjobbakat számos más ország kiválóságainak. A hasonló kérdésekkel szembesülő és azokra választ találó pedagógusokkal, pszichológusokkal, mentorokkal való találkozás érzelmileg is feltölti az embert. Ez a megújulás a kiégés igen hatékony ellenszere.

Miből lesz majd több a számukra: szakmai konferenciákból? személyes kapcsolatokból? anyagi forrásokból? Van felmérés arra vonatkozóan, hogy ők mit várnak egy ilyen hálózattól?
A szakemberek nagyon sokszor a kézzelfogható dolgokat várják el, és kérik számon egy együttműködéstől. Kapok-e új válaszokat az engem foglalkoztató kérdésekre? Van-e lehetőségem a továbbfejlődésre e hálózaton keresztül? Mindezek az elvárások igen jogosak és nagyon fontosak. Ugyanakkor, hálózatkutatóként, én úgy gondolom, hogy hosszabb távon a személyes kapcsolatrendszer bővülése és "diverzifikálódása" számokkal nem is kifejezhető, sokkal nagyobb hasznot jelent. A korábbi, bezárt kapcsolatrendszertől elképesztően nagy távolságra lévő, új személyes kapcsolatok ugyanis a jövőben olyan "lehetőségablakokat" nyitnak majd meg, amely az életpályát egy teljesen új, örömteli irányba terelheti.

Mit profitálhatnak majd maguk a tehetséges európai fiatalok?
A tehetséges fiatalok ennek a történetnek a legfontosabb szereplői. Folyékony, magabiztos nyelvtudásuk, eligazodási képességük egy teljesen idegen kultúrában, és helyzetsorozatban, az a magabiztosság, amely egy új helyzetet örömteli kihívásként, és nem "tenyérizzasztó" borzalomként kezel, nemcsak a tehetségek fejlődését segíti elő, hanem forintmilliárdok helyett akár dollármilliárdokban mérhető hasznot is teremthet. A kivételes tehetségek megtalálhatják Európán belül a szakmájukban legjobb mentorokat. Ezek tudásából töltekezve, ezekhez mérve magukat még kivételesebb teljesítményre lesznek képesek.

És köztük a magyarok?
Egy, az Amerikai tudományos Akadémia lapjában néhány éve közölt tanulmány szerint Magyarország a világ rangsorában a 19. helyet foglalja el akkor, ha azt vizsgáljuk meg, hogy egy ország hányféle terméket állít elő, és azt hányféle helyre tudja exportálni. A tanulmány készítői szerint ez a mérce az adott ország képességbeli gazdagságát méri. Magyarország tehát G20 képesség-nagyhatalom. Az ország gazdasági teljesítménye ettől mégis jócskán elmarad. Ha egy magyar tehetség csak egy kicsi faluban bizonyítja a kivételességét, abból a nemzet számára csak a kicsi falu méretével arányos haszon származik. Ahhoz, hogy ennél nagyságrendekkel nagyobb hatást érjünk el, ennél nagyobb horizont, ennél nagyobb igényszint, nagyobb elvárás szerint kell gondolkodni. A magyar tehetségeket fel kell növelni európai, illetve világ-tehetséggé. A jó hír az, hogy vannak tehetségeink szép számmal, akik erre képesek. A magyar világtehetségek felnövekedésének egy európai tehetséggondozó hálózat nélkülözhetetlen segítő eleme.