Csemer Patrícia a Tehetséghidak Program 4-es és 8-as alprojektjének vezetője és szakmai felelőse. A program zárása kapcsán a tanodák helyzetéről, kihívásairól, jó gyakorlatokról és jövőbeli tervekről beszélgettünk. INTERJÚ.
A Tehetséghidak Program alprojektvezetőjeként mivel foglalkozol?
2012. októberében kezdtem el a Tehetséghidak projektben dolgozni a 4-es és a 8-as alprojekt vezetőjeként, ezek szakmai irányítása a feladatom. A négyes alprojekt hátrányos helyzetű gyerekek tehetségfejlesztésével, a nyolcas alprojekt pedig kiemelten tehetséges gyerekek fejlesztésével és tehetséggondozásával foglalkozik. A 4-es alprojekt keretében meghirdettük „Az én gyermekem is tehetséges” programsorozatot, melyben módszertani tehetségfejlesztő gyakorlatokat vehettek át civil szervezetek, tanodák és tehetségpontok. Erre épültek később módszertani táborok, majd egy mini pilot-projekt, tehát komplex programsorozatról van szó. A négyes alprojekt kivételes helyzetben van, ugyanis a kezdetekkor arra kértem Bajor Pétert – a Tehetséghidak projektvezetőjét –, hogy ennek az alprojektnek a keretében ne kizárólag tehetségpontok, de civil szervezetek és tanodák is pályázhassanak, hiszen a projekt céljaként megjelölt közel 3000 hátrányos helyzetű gyermek elérése kizárólag ezeken a szervezeteken keresztül lehetséges.
Amikor elkezdtem a munkát a programban, készítettem egy rövid előzetes kutatást arra vonatkozóan, hogy a tehetségpontjaink hol helyezkednek el Magyarországon. Azt találtam, hogy éppen a leszakadó, mélyszegénységben élő régiókban nincsen tehetségpont, így a hátrányos helyzetű tehetségígéretek eléréséhez új utakat kellett keresnünk, ezért a négyes alprojektbe bevont intézmények és civil szervezetek 90 százaléka nem tehetségpont. Most az időm negy része utazással telik, Szolnokon, Tiszadobon jártam az elmúlt hetekben.
Hol tart most a négyes alprojekt?
Most érkezünk a program zárásához, ezért projektlátogatásokat teszek az ország számos pontján. Nemrég éppen Berettyóújfaluban jártam az Igazgyöngy Alapítványnál, ahol a Prezi támogatásával halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek nyújtunk támogatást; megtanulhatnak profi prezentációt összeállítani, és saját projekteket kitalálni, ötletelni, és végül előadni azokat. Összesen 13 mini pilot-projektünk van, ezek mindegyike olyan mintaértékű gyakorlatot valósít meg, melyek próbaüzemben működnek, aminek természetesen megvan a maga előnye és hátránya is. A résztvevők jelentős szakmai tapasztalattal gazdagodnak, a Tehetséghidak számára pedig irányokat mutat a további munkához. Az „Én gyerekem is tehetséges” programsorozaton kívül megvalósítottunk egy tanodák számára meghirdetett kétszer háromnapos műhelymunkát, ahol a résztvevők bemutatták tehetségfejlesztő módszereiket és alternatív eszköztárukat. Ez program nagyon hasznosnak bizonyult, egy rövid tanulmány összegezte a tapasztalatokat, melyből táplálkozni tudunk egy jövőbeli program előkészítésénél.
Milyen tevékenység zajlik egy tanodában és hány ilyen intézmény működik országos szinten?
Hivatalosan 130 tanoda működik az országban, de sokkal több azon civil szervezetek száma, akik tanoda jellegű projekteket visznek. A tanoda tulajdonképpen kívül esik a köznevelés rendszerén, mert délutáni, illetve hétvégi programokat valósít meg. Komplex programokkal dolgoznak ezek a szervezetek, tehetséggondozáson kívül hátránykompenzálással és felzárkóztatással is foglalkoznak. A tanodarendszer másik specialitása, hogy nemcsak a gyerekekkel foglalkozik, hanem az egész családot bevonja a munkába. Ez a leghatékonyabb módszer, hogy a gyerek fejlődjön és haladjon iskolai előmenetelében, illetve jövőbeli karrierjében. A tanodaprogram hatéves kortól fogad gyermekeket tizennyolc éves fiatalokig, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az általános iskolás korosztály vonható be a leghatékonyabban. Egy-egy csoport létszáma 20-25 fő, de nagyon sok helyütt jóval több gyereket kell befogadniuk, mert az igény óriási. A mélyszegénységben élő gyermekek számára a délutáni-hétvégi tanodai foglalkozás nem csupán értékes időtöltés, de gyakran itt kapnak egy utolsó uzsonnát vagy meleg ebédet a nélkülöző fiatalok.
A tanodai tehetségfejlesztő programra hány pályázat érkezett és közülük hány részesült támogatásban?
A háromnapos műhelymunkára 30 szervezet adta be jelentkezését, közülük 23 végzett tanodai tevékenységet, ők mind részt vehettek a programban. Emellett sport és játék eszközbeszerzési pályázatunk során választhattam 10 olyan, hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó szervezetet, amelyeknek egy-egy csomag jelentős segítséget nyújthatott. Ennek keretében sportszereket osztottunk Bátonyterenyén, Nógrád megye egyik legszegényebb településén, Alsószentmártonban és Szegeden is, ahol egy országos szinten is mintaértékűnek tekinthető szervezet működik.
A tapasztalatok alapján hol látsz még hiányosságokat, problémákat, lehetséges beavatkozási pontokat?
Amikor véget ért a kétszer háromnapos műhelymunka, a résztvevők „házifeladatot” kaptak. Két oldalba sűrítve leírták, hogy a tanodai programuk hány százalékát teszi ki a tehetséggondozás, és milyen eszközök, humán erőforrás, képzés vagy bármi egyéb támogatás szükséges ahhoz, hogy az arány a 100% felé mozdulhasson. Az eredmények nagyon izgalmasak voltak, akadt aki 25%-ot, 13%-ot írt, de a bátrabbak 72-85%-ot említettek, ami a tehetséggondozó munka arányát illeti. A leírásokból világosan kirajzolódott, hogy tehetséggondozó képzésekre nagy igényük volna, a napi munkához pedig eszköztámogatásra lenne szükségük. A tanodákban rengeteg kreatív, alkotásközpontú foglalkozás zajlik, ezek anyagigénye igen magas. Összefoglalva azt mondanám, hogy a művészeti projektpedagógiai programokhoz használható tudásra (azaz képzésekre), rengeteg eszközre és alapanyagra van szükség, a színes ceruzától a számítógépig. Az igényeket felmérve készült egy 13 oldalas tanulmány, erre reményeim szerint a Talentum Program keretében támaszkodhatunk.
Kérlek, emelj ki egy-két jógyakorlatot, ami közel áll a szívedhez.
A bátonyterenyei tanoda program az egyik ilyen, országos szinten is mintaértékűnek tartom. Terenyén a mélyszegénységben élő gyerekek közül már kikerült egy fiatal, aki éppen az ELTE kémia szakán folytatja PhD tanulmányait. A berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány szintén kiemelendő példa, de fontos hangsúlyozni, hogy mind Bátonyterenyén, mind Berettyóújfalu tanodájának működtetésén viszonylag nagy létszámú civil szervezet dolgozik, míg a másik szívem csücske Alsószentmárton, ahol nagyon küzdelmes munka árán, nehezített terepen folyik értékteremtő tehetséggondozó munka. A szegedi Motiváció Oktatási Egyesület egészen fantasztikus projektet valósít meg, de az összes fent említett példám közös eleme, hogy alternatív pedagógiai módszerekkel dolgoznak, a művészetoktatást eszközként használják a különböző tehetségterületek fejlesztésére, például festészeten, zenén keresztül erősítik a logikai, matematikai készségeket.
A Tehetséghidak Program a végéhez közeledik, hogyan tovább, milyen terveid vannak?
Függetlenül attól, hogy mikor indul a Hidak programját folytató Talentum Program, biztos vagyok benne, hogy a tanodáknak helye lesz benne. Tagja vagyok a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Hátrányos Helyzetűek Tehetséggondozása munkabizottságának, és javasoltam, hogy a tanodák a szakmai tervezés során komoly hangsúllyal szerepeljenek a célcsoportok között. Emellett fontosnak tartom a jövőre nézve, hogy a tanodákat összekapcsoljuk a Biztos Kezdet gyerekházak, illetve a szakkollégiumok hálózatával, mert így tudnánk igazán komplex támogatást nyújtani. Május végéig pedig megalakul a Tanodák Tematikus Tehetségsegítő Tanácsa, ami egy jelentős, országos lefedettségű hálózat lesz. A rövid távú cél tehát a tanodák tanácsának megalapítása, hosszú távon pedig a Talentum Programra, eddigi szakmai munkánk folytatására készülünk.
