Polonkai Máriával, az OFI Szakmai Tanácsadó Testületének elnökével beszélgettünk a hátrányos helyzetű fiatalokat támogató Arany János Tehetséggondozó Programokról.
Ön a Szakmai Tanácsadó Testület elnöke, az Arany János Tehetséggondozó Program szakmai vezetője. Pontosan mi a feladata?
Jelenleg az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben (OFI) a Nemzeti Tehetség Programban működő javaslattevő testület, a Tehetségügyi Koordinációs Fórum által létrehozott Szakmai Tanácsadó Testület elnöke vagyok. Ez a testület segít a kiírandó pályázatok összeállításában, az értékelési szempontok kialakításában, a beérkező pályázatok értékelése után pedig a támogatásra javasolt pályázatok Fórum elé terjesztésében. Mind a Nemzeti Tehetség Program szakmai és szervezési feladatai, mind pedig az Arany János Programok szakmai és szervezési feladatai az OFI Tehetségfejlesztési Központjához tartoznak.
Ebben a központban most az Arany János Programok szakmai irányítója vagyok. A Szakmai Tanácsadó Testület elnöki feladatai is adnak munkát, például olyan feladatot, hogy a Nemzeti Tehetség Alapban lévő forrást a tehetségsegítés szempontjából leghatékonyabban juttassuk el a fiatalokhoz, az intézményekhez, a pedagógusokhoz, hogy megtaláljuk a tehetséges fiatalokat, és mindenkinek a lehető legtöbbet adjuk, segítsük szakmaiságuk és adott esetben személyiségük fejlesztését.
Az Arany János Programok (Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program, az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program) szakmai vezetése sok feladatot ad. Ebben a tanévben vezették be a kerettantervek alapján elkészült helyi tanterveket. Az Arany János Tehetséggondozó Program és az Arany János Kollégiumi Program 9. évfolyamai számára is készültek új kerettantervek, megjelent az új Kollégiumi Alapprogram, mindezek figyelembe vételével az intézmények újra tervezték programjaikat, új módszereket, eszközöket illesztettek a programjaikba, és ezeket munkaközösségekben, igazgatói értekezleten, telefonon, e-mailben sok-sok konzultáció előzte meg, és ez a folyamat máig tart.
Új, számítógéppel támogatott bemeneti mérést és gyakorlási, felzárkóztató lehetőséget dolgoztattunk ki az Arany János Programoknak, ennek figyelemmel kísérése most nagyon fontos, és a hatásvizsgálatok elvégzése is szükségessé válik.
Most éppen előadást tart Budapesten, hogyan telik egy átlagos munkanapja?
Az átlagos napjaim munkával telnek, annak ellenére, hogy több mint másfél éve nyugdíjas vagyok. Amikor aktív dolgozó voltam, szerettem középiskolában tanítani, egyetemen oktatni, különböző kérdésekkel foglalkozni. „Hivatalnokként” is szerettem a munkámat, szolgálatnak tekintettem, és örültem, ha sikerült a kollégáimmal a feladatokat megszervezni, a problémákat megoldani, könnyebbé tenni a fenntartók, az intézményvezetők, a pedagógusok dolgát, ezáltal jogszerűbben és hatékonyabban tudtak az intézmények működni.
Most pedig elmondhatom, hogy a hobbim a munkám, ez oktatást jelent felsőoktatási intézményekben, előadások, képzések tartását pedagógusoknak, intézményvezetőknek. A másik hobbim és munkám pedig a tehetséggondozás, annak elméleti és gyakorlati kérdéseivel való foglalkozás. Ez a szerelem nem most kezdődött, hanem néhány évtizeddel ezelőtt a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban, ahol először találkoztam nagyon sok tehetséges tanulóval.
Milyen típusú projekt az Arany János Tehetséggondozó Program? Mikor indult és hány fiatal vehetett benne eddig részt?
1999-ben az oktatási miniszter megkereste a Magyar Tehetséggondozó Társaságot, hogy vegyünk részt egy olyan program kidolgozásában, amelyben a kistelepülésről érkező, hátrányos helyzetű tanulók vesznek részt 5 éven át, hogy érettségi vizsgát tegyenek, és eljussanak a felsőoktatási intézményekbe. Részese lehettem annak a 4-5 tagú csapatnak, amely kidolgozta a programot, megtörtént a névadás és 2000 szeptemberében elindult a program. Jelenleg az Arany János Tehetséggondozó Programban körülbelül 3000 tanuló vesz részt, közülük 2000 óta körülbelül 6500 fiatal végzett, és folytatta tanulmányait a felsőoktatásban. Nagyon várjuk a jövő esztendőt, amikor a 15 éves jubileumi ünnepséget rendezzük, és lesz alkalom egy kis számvetésre is.
Mik a program prioritásai?
Az ötéves program célja az esélyteremtés és tehetséggondozás olyan hátrányos helyzetű fiatalok számára, akik a program segítsége nélkül nem nyerhetnének felvételt a felsőoktatási intézményekbe. A program keretében a tanulók térítésmentesen szerezhetnek ECDL-vizsgabizonyítványt, nyelvvizsgát, és például a jogosítvány megszerzése is finanszírozható a forrásokból.
Mi a köznevelési intézmények feladata a programban?
Az Arany János Tehetséggondozó Programban az oktató-nevelő munka az iskola-kollégium intézménypárok folyamatos és kölcsönös együttműködésére épít. A négy középiskolai évet megelőzően a diákoknak egy előkészítő évfolyamon van lehetőségük az esetleges tudásbeli és kulturális különbségeik leküzdésére. Ezen a felzárkóztató évfolyamon kiemelt szerepe van az idegen nyelvi és a számítástechnikai képzésnek, a komplex tantárgyi programoknak. A kollégiumokban mind az öt év folyamán – havi egy hétvégén a tanulók kulturális rendezvényeken vesznek részt (Kollégiumi Program). A programban tanító középiskolai tanárok és kollégiumi nevelők mind a tanórai, mind a kollégiumi foglalkozásokat – a kirándulásoktól az egyéni foglalkozásokig, akár egyéni hátrány kompenzációig – kihasználják a tehetséggondozás érdekében.
Kiket biztat jelentkezésre és meddig lehet ezt megtenni?
Azokat a tanulókat biztatom, hogy jelentkezzenek a programba, akik kistelepülésen élnek, hátrányos a helyzetük, vagy hátrányos az a térség, ahol élnek, szüleik nem biztos, hogy a program által kínáltakat meg tudnák adni számukra, de tanulni szeretnének. „Kagylóba zárt gyöngyszemeket” keresünk, akiknek segítenek ezek az intézmények és kollégiumok, hogy kibontakozhassanak. A pályázati felhívások már megjelentek, és december 12-ig jelentkezhetnek a tanulók a www.ofi.hu oldalon leírtaknak megfelelően.
