Akadálymentes verzió
Menü megnyitása

A parkett győztes ördögei

2014. január 31.

A MATEHETSZ (Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége) egyik legnépszerűbb kiírása volt a külföldi versenyeken való részvételt segítő Határtalan lehetőség elnevezésű felhívás. A Körösladányban és térségében társastáncot tanító Bögre János tanítványai valósággal taroltak két csehországi táncversenyen.

Részletes eredmények:
Zawadka Denis - Muzsai Anna
Ostrava: 
C Junior II Standard: 8/1., 
C Junior II Latin: 10/3.
Prága: 
C Junior II Standard: 8/1., 
C Junior II Latin: 11/1. 
 
Gombai Levente - Czeglédi Laura:
Ostrava: 
C Junior II Standard: 8/4., 
C Junior II Latin: 10/4. 
Prága: 
C Junior II Standard: 8/8., 
C Junior II Latin: 11/3. 
 
Kézsmárki János - Tóth Vivien
Ostrava:
B Felnőtt Latin: 11/1. 
Prága: 
B Felnőtt Latin: 26/3. 
 
Földi Attila - Beinschródt Alexa
Ostrava: 
C Felnőtt Standard: 4/3., 
D Felnőtt Latin: 6/2. 
 
Czibulka Alexa - Hajdú Andrea
Ostrava: 
B Felnőtt Standard: 6/3., 
B Felnőtt Latin: 11/2. 
Prága: 
B Felnőtt Standard: 17/1., 
B Felnőtt Latin: 26/2. 
 
Márki Norbert - Balogh Nikolett
Ostrava: 
A-S Felnőtt Latin: 15/7. 
Prága: 
A Felnőtt Latin: 26/7.

- December végén az Ostravában és Prágában megrendezett táncversenyeken számos helyezést értek el magyar versenyzők. Kik ők és hogyan jutottak el Csehországba?

- A Körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, valamint a Kner Tánc-Sport Egyesület táncosai a Határtalan lehetőség felhívás jóvoltából Csehországban nemzetközi versenyeken mérették meg tudásukat.
 
A versenyeken Zawadka Denis és Muzsai Anna Roberta, Gombai Levente és Czeglédi Laura Sára, Földi Attila és Beinschródt Alexa, Czibulka Alex György és Hajdú Andrea, Kézsmárki János és Tóth Vivien, valamint Márki Norbert és Balogh Nikolett Evelin lépett parkettre. Denis és partnere, Anna, valamint Levente és Laura junior korosztályban ,,C” versenyosztályban versenyeznek, Attila és Alexa ,,C” felnőtt kategóriában standardból és ,,D” kategóriában latinból. Alex és Andi ,,B”  felnőtt kategóriában táncol standardból és latinból is. Jani és Vivien ,,B” felnőtt latinban verseng, Norbert és Nikolett pedig az ,,A” felnőtt latin kategória táncosai.
 
 
Mindegyikük legalább nyolc-tíz esztendeje komolyan foglalkozik tánccal, de van köztük olyan is, aki már tizenkét éve táncol. A hazai versenyeken saját kategóriájukban legtöbbször a döntőben, illetve a dobogó valamelyik fokán végeznek. Több területi és országos bajnoki címet szereztek már együtt és korábbi partnereikkel is. Ezeket a fantasztikus eredményeket rengeteg, akár heti öt alkalommal megtartott kemény edzéssel, magánórákkal, illetve szorgalommal és alázattal tudják csak elérni a táncosok. A technikai órákon és edzéseken kívül futni és konditerembe is járnak, többen pedig személyi edzőt is foglalkoztatnak a megfelelő erőnlét elérése érdekében. 
 
- Mit kell tudni a két cseh versenyről? 
- Táncosaink december 21-én Ostravában versenyeztek a Crystal Cup versenyen, másnap pedig Prágában a Metronom Táncklub Karácsonyi Kupáján léptek fel. A versenyzők szebbnél szebb eredményeket produkáltak: összesen tizenkét kategóriában indultak, és végül minden kategóriában döntőt táncoltak. Így a végeredmény egy nyolcadik, két-két hetedik, illetve negyedik helyezés, továbbá öt harmadik, három második és öt első helyezés lett. Tudni kell, hogy a táncversenyek pontozása rendkívül szubjektív: bár megvannak a főbb szempontok, melyek alapján a pontozók döntenek a sorrend felállításáról (zene, tartás, technika, partnerkapcsolat, megjelenés, kisugárzás, koreográfia), az eredmények minden versenyen másképp alakulnak. Kollégáimmal mi mindig azt ajánljuk a táncosainknak, hogy a teljesítményük annyira kiemelkedő, annyira egyértelmű legyen, hogy a pontozók egyszerűen ne tudjanak az adott mezőnyben mást eléjük sorolni. Így érjük el azt, hogy a párosok a legjobb tudásuk szerint teljesítsenek a megmérettetéseken. 
 
- Miért lényeges a versenyzés ebben a műfajban?  
- A versenyeztetés talán azért a legfontosabb, mert remekül motiválja a táncosokat: a különböző hazai vagy nemzetközi versenyeken elért szép eredmények biztatást adnak a további munkára. Sokat számít, hogy ilyenkor visszajelzést kapnak teljesítményükről más szakmabeliektől. A mezőny nagyon színes, hiszen korosztályonként és a különböző betűkkel jelölt kategóriánként sorolják be az indulókat. Az egyes kategóriákból a feljutást versenyszámhoz, országos bajnokságon való részvételhez és megszerzett pontokhoz köti a Magyar TáncSport Szakszövetség. A nálunk alkalmazott módszer lényege, hogy a gyermek művészeti iskolába iratkozik be, majd egy-másfél év elteltével elindul élete első, ekkor még művészeti iskolás táncversenyén. Itt versenyez hat hónapot, vagy akár egy évet, majd leigazolják, a pályafutását pedig E versenyosztályban folytatja. 
 
 
- Beszéljünk a tanításról is: kik jelentkeznek általában táncot tanulni? Milyen célokkal érkeznek a fiatalok? 
- A művészeti iskolák társastánc tanszakára, illetve a társastánc-tanfolyamokra leginkább azok a gyerekek jelentkeznek, akik más sportokban nem találták meg számításaikat. Az őket körülvevő pedagógusok, szülők is motiválják őket, hiszen a mozgáskultúra tartást, fegyelmet ad a gyermekeknek. Úgy vélem, érdemes már óvodás korban megismerkedni a társastánc alapjaival, hiszen ilyenkor még sokkal könnyebben lehet fejleszteni ezeket a készségeket. Sokan kisiskolás korban kezdik el, amikor a művészeti iskolában folyó társastánc-oktatásra íratják be a gyerekeket. Gyakran már ilyen korban is nehéz a toborzás, főleg a fiúk esetében, hiszen ők többnyire lányosnak, emiatt aztán cikinek érzik a tánctanulást. 12-13 éves korban már szinte reménytelen a fiú utánpótlás bevonzása. 
 
Az ifjúsági korosztályban könnyebb dolgunk van, hiszen itt már érettebb, felnőttebb gondolkodásúak a fiatalok. Tény, hogy többeket visszariaszt a dolog anyagi vonzata is: a versenytánc nem kis költségekkel jár. A ruha, a cipő, a magánórák, a versenyeztetés, az útiköltség – mindez nagy összegbe és sok időbe, energiába kerül. Olyan művészeti ágról beszélünk, ami egyben sport is: rendkívüli jó erőnlét és állóképesség szükséges hozzá. Sajnálatos, hogy Magyarországon szinte nem is támogatják, sokan a létezéséről sem tudnak, nem tekintik sportnak. Emiatt is nehézkes az utánpótlás bevonzása, mégis minden évben sikerül öt-tíz új párost meghívnunk ebbe a fantasztikus világba. 
 
 
- Célja-e tanárként, hogy a tánciskolai tanítványai később táncosokként éljenek meg? 
- Nem titkolom, hogy ott szerepel a vágyaim között, hogy a táncosaimból olyan sikeres versenyzők legyenek, akik eredményeik, tehetségük, sikereik miatt később ezt a pályát választják, de azzal is tisztában kell lennünk, hogy a megélhetés szempontjából ezzel igazán csak külföldön éri meg komolyan foglalkozni. Nem minden jó és eredményes táncosból lesz jó pedagógus, de lehet, hogy egy kevésbé eredményes táncosból lesz a legjobb tréner, edző, tanár. Úgy tapasztalom, hogy azok a táncosok, akik más területekben nem érzik magukat elég sikeresnek, döntenek végül úgy, hogy a táncnak szentelik az életüket.