Interjú Fuszek Csillával a közelgő ECHA konferenciáról.
Fuszek Csillával, az Európai Tehetségközpont igazgatójával beszélgettünk a szeptember 17-i ECHA konferenciáról, európai hálózatosodásról, és kutatótanárokról. INTERJÚ.
Ön a budapesti Európai Tehetségközpont igazgatója. Mi az intézmény missziója, milyen szakmai munka folyik Önöknél?
Az intézmény 2012-ben jött létre azzal a céllal, hogy a tehetséggel kapcsolatos európai hálózatosodást elősegítse. Az Európai Tehetségközpont a Nemzeti Tehetség Program része és a MATEHETSZ egyik szervezeti egysége, így ezek alapelveiből kiindulva az intézmény missziójának az is, hogy a magyarországi jógyakorlatokat, a Nemzeti Tehetség Program tapasztalatait külföldön bemutassa és azok külhoni adaptálást elősegítse. Az elmúlt két évben számos országból kerestek fel bennünket, hogy tanulmányozzák a magyar tehetséghálózatot és a nemzeti tehetségstratégiát. A gyakorlatban pedig azzal segítjük a hálózatosodást, hogy konferenciákat, találkozókat szervezünk, illetve előkészítjük európai tehetségpontok és tehetségközpontok akkreditációs anyagait.
Most az ECHA konferencia apropóján beszélgetünk, de mi is az ECHA?
Az ECHA (European Council for High Ability) 28 éves múltra tekint vissza, a magyarországi tehetséggondozással foglalkozó intézmények, egyebek között a Debreceni Egyetem már nagyon korán kapcsolatba került a szervezettel. Az ECHA tagjaival a hazai tehetséggondozó szakembereknek rendkívül jó és hosszú múltra visszatekintő kapcsolata van, személyeket is említhetek; Balogh László, Herskovits Mária, Gyarmathy Éva szinte az alapítás óta kapcsolatban áll az ECHA-val. Már az szervezet megalakulásában is egy komoly szerepe volt Magyarországnak, Gefferth Éva is tagja volt annak a csapatnak aki a szervezet elindításán dolgozott. A MATEHETSZ megalakulása óta az ECHA tagszervezete, de egy-egy egyéni szakember is tagja lehet a szerveződésnek. Én magam 2002-ben jártam először ECHA konferencián, azóta csupán egyre nem sikerült eljutnom, és az idei lesz a hatodik, amin részt veszek. Az ECHA és a MATEHETSZ, ezáltal az ECHA és Magyarország kapcsolatának a csúcspontját az jelentette, hogy Csermely Péter professzort 2012-ben 4 évre az ECHA elnökének választották. Emellett Magyaroszág már két alkalommal is otthont adott a konferenciának, egy alkalommal Budapesten és egyszer Debrecenben.
Speciálisan európai vagy világméretű kezdeményezéssel állunk szemben?
Mire az ECHA megalakult a Tehetség Világszövetség (World Council of High Ability) már létezett. Ennek sikerén felbuzdulva a kutató szakemberek a hálózatosodás jegyében azt gondolták, hogy nagyon jó lenne egy Európai Tehetségtanács is, ez lett az ECHA. Ráadásul Európának van egy erős arculata a tehetséggondozás területén, és fontos missziónk volt artikulálni az európai modellt is. Az az egyik óriási különlegessége a dolognak, hogy nemcsak pszichológusoknak készülő konferenciáról van szó, hanem a tanárokat, tehetséggondozó szakembereket is igyekszik bevonni. A konferencia célja és alapvetése, hogy a tudósok és a gyakorlati szakemberek találkozzanak és megoszthassák egymással tapasztalataikat és kutatásaikat.
A konferenciát kétévente új helyszínen, más országban rendezik meg. Ennek mi az oka, nem lenne egyszerűbb mindig azonos helyszínen megszervezni az eseményt?
Hogy mindig másutt legyen a konferencia, annak több jelentős célja van. Fontos, hogy idén például a szlovéniai helyszínválasztással rengeteg olyan kutató tud részt venni az eseményen a környező országokból, akik egyébként nem tudnának eljutni például egy északeurópai konferenciára. Emellett nagyon fontos alapelv, hogy bizonyos régiók időnként megmutatkozási lehetőséget kapjanak. Az is előfordul, hogy olyan ország száll versenybe a megrendezés lehetőségéért, ahol a szakemberek úgy vélik, hogy nem működik megfelelően a tehetség ügyének képviselete.
Pontosan kiket szólít meg a konferencia?
Egyik oldalon azokat a kutatókat, akik a világon bárhol, akár Európán kívül valamilyen érdekes kutatással tudnak előállni a tehetséggondozás terén. A konferenciának van egy speciális címe; Rethinking Giftedness (Újragondolt tehetség), ami elég beszédes. Tehát a kutatók jelenléte mellett cél azoknak a bevonása is, akik a gyakorlatban végzik a tehetséggondozó munkát.
Az idei téma a tehetség helye a digitális világban. Ennyire fontos, hogy valamilyen kontextusban vizsgáljuk a tehetséget?
Igen, hiszen a kutatások abba az irányba mutatnak, hogy a tehetség sorsát nagyon komolyan meghatározza a környezet, amiben lehetőséget kap kibontakozni. Míg korábban erős hangsúlyt kapott a tehetség kognitív értelmezése, mára inkább a környezet meghatározó volta, a társadalom tehetségbarátságának foka kerül a figyelem fókuszába.
Mi történik egy ilyen konferencián?
Az ECHA konferencián évről évre vannak kulcselőadók és meghívott előadók, ezen felül pedig nagyon sok bemutató különböző tehetséggel kapcsolatos témában. Az előadók egy-egy órában beszélnek a témájukról, a többi résztvevő pedig 10-10 perces előadásban mutathatja be kutatásait, jógyakorlatait. Az esemény általában 3-4 napos és több száz fő részvételével zajlik.
Van-e lehetőség kötetlen ismerkedésre, együttműködések informális kialakítására?
Igen, sőt valójában az elképzelés alapelve a vita, az eszme- és tapasztalatcsere. A konferencia azzal a kimondott céllal jött létre, hogy minél több európai együttműködést katalizáljon. Mi is emiatt hangsúlyozzuk a tehetséghálózat fontosságát, mert a mai napig nagyon kevés kutatás van és azt is mondhatom, hogy a jógyakorlatok országok közötti megosztásában is van még hova fejlődni. A konferenciára éppen ezért a világ minden tájáról hívnak szakembereket, és van tér és lehetőség eszmecserére, a kutatások megvitatására, közös kutatások kialakítására. Nekünk, magyar szakembereknek is rengeteg jól működő szakmai kapcsolatunk ilyen konferenciákon született.
Idén öt fő képviseli Magyarországot a konferencián?
Igen, a Károli Egyetemről Surányi Zsuzsanna és a Debreceni Egyetem kutatója, Péter-Szarka Szilvia, az MTA részéről Fülöp Márta, a MATEHETSZ képviseletében pedig Csermely Péter és én magam képviseljük Magyarországot.
Országunk méretéhez képest a magyar delegáció mintha felülreprezentált volna. Mi az oka ennek, ennyire elöl járnánk a tehetség ügyében?
Messzebbről kezdem; egy ország tehetséggondozását rengeteg tényező együttesen határozza meg. Nyilvánvaló, hogy minden ország erős valamiben, de mindenütt akadnak nehézségek is. Egy nemzet tehetséggondozását nem csak az szabja meg, hogy milyen a közoktatása, persze ez is nagyon fontos. Vannak olyan országok, ahol jól látható, hogy nem a közoktatás minősége, hanem például a szabadidős, tanterven kívüli tehetséggondozás dominál és ér el jelentős sikereket. Amerika például korábban nem volt erős a közoktatás tekintetében, de nagyon erős volt tehetséggondozó programokban és a tehetségbarát társadalom kialakításában. Bizonyos területeken Magyarország elöl jár a tehetséggondozás ügyében, például a hálózatosodás terén, a Nemzeti Tehetségprogram megléte által, tehát ilyen tekintetben egy nagyon pozitív európai példa vagyunk, de nyilvánvaló, hogy az összképet sok más tényező is meghatározza. Itthon például nagyon kevés kutatótanár tevékenykedik, ezt érdemes erősítenünk. Azért azt mondhatom, hogy tehetségpont-hálózatunk világszínvonalú teljesítmény és remek eredményekkel kecsegtet, ha hosszú távon sikerrel tudjuk működtetni.
Ön miről tart majd előadást a konferencián?
A magyar tehetségpont hálózatosodás gyakorlati tapasztalatait fogom megosztani a hallgatósággal, hiszen ez nagyon sok országot érdekel. Olyan előadást szeretnénk tartani, amiből kiderülnek a nehézségek, a buktatók is, amiből láthatóvá válik az elmúlt 5-6 év összképe.
Zárszóként szeretném megtudni, hogy Ön személyesen mit vár ettől a 3-4 naptól?
Azt gondolom, hogy a konferencia nagyon komoly megmérettetése lesz a munkánknak, mert a résztvevők itt fognak szavazni az európai tehetség hálózat megalakításáról. Hosszú előkészítő munka folyt eddig, hogy a hálózat elemeinek, leendő tehetségpontjainak követelményrendszerét, a hálózat belső logikáját megfogalmazzuk. A konferencia ennek a munkának a próbája is lesz, kíváncsian várom, hogy hogyan fogadják az európai szakemberek. Nagyon örülnénk, ha a hálózatosodással kapcsolatos gondolkodás erősödne, ha sikerülne az általunk felvetett programot elfogadtatni a szakmával. Emellett természetesen nagy érdeklődéssel várom a szakmai előadásokat, remélem hogy a fiatal magyar kollégák is fontos kapcsolatokkal gazdagodnak, hogy az új generáció is bekerül a nemzetközi vérkeringésbe, mert ezt kulcsfontosságúnak tartom. És még valami; utána a nemzetközi társasággal elvonulunk pár napra beszélgetni, gondolkodni, kirándulni, tehát pihentető, inspiráló napokra számítok.
