Interjú Kroó Norbert akadémikussal a Kutatók éjszakájáról a Fény Évében!
Kerek „születésnapot” ünnepelt a Kutatók éjszakája rendezvény: idén lett tíz esztendős az ismeretterjesztés egyik legnagyobb és legismertebb fesztiválja. Szerte Európában a rendezvénysorozat keretében 280 városban nyitották ki a kapuikat a tudománynépszerűsítő műhelyek a főként fiatal látogatók előtt szeptember 25-én, a kései órákban. Magyarországon több, mint három tucat település 105 intézményének 150 programja várta a kutatói pálya, az innováció és a tudomány eredményei iránt érdeklődő diákokat és idősebbeket. A programok közül sok rendezvény a felfedező szellemi pályák népszerűsítése mellett a tehetségígéretek azonosítására is alkalmasnak bizonyult.
A jubileumi évben a Kutatók éjszakája rendezvények sok helyen az UNESCO által 2015-re meghirdetett Fény Nemzetközi Éve jegyében zajlottak. Így sok Tehetségpont csatlakozott a „fényes” rendezvényekhez. Budapesten az Árpád Gimnáziumban például egyenesen új felvilágosodást hirdettek – természetesen a fénytudományok és a fényművészetek jegyében.
A Kutatók éjszakájának egyik kiemelt előadását Kroó Norbert fizikus, akadémikus, a Fény Nemzetközi Éve magyarországi programbizottságának az elnöke tartotta a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban. „Fényes új világ” címmel elmondott gondolatai után kérdeztük a tapasztalatairól.
- Számomra emlékezetes pillanatokként maradnak meg azok a képsorok, amelyeket az előadásom után láttam a diákoktól – mondta Kroó Norbert. A fasori diákok a XX. század egyik legtragikusabb éles, vakító fényjelenségét, a hirosimai atomrobbanást idézték fel a nézőknek. – A képernyőn bemutatták az atomtámadás előtti Hirosima képeit, az atomtámadást, valamint hogy mi maradt a bomba után, miközben a tragikus történetet a gyerekek tánccal illusztrálták. A robbanást úgy érzékeltették, hogy valamennyien a földre feküdtek. Megrázó élmény volt…
Kroó Norbert előadásában bemutatta többek között Kepes György munkásságát, aki az Egyesült Államok-beli híres műszaki egyetem, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) fényművészeti intézetének az alapítója, s a Fasorban érettségizett. A róla elnevezett egri múzeumban ezen alkalomból új kiállítást is avattak, ahol a megnyitó beszédet szintén Kroó Norbert tartotta.
- A Fasorból jövet örömmel láttam, hogy a főváros utcái tele voltak fiatalokkal, diákokkal, akik a Kutatók éjszakája helyszíneit keresték, illetve azok között „cikáztak” – mesélte Kroó Norbert. – Ők valószínűleg beoltódtak már a természettudományok szeretetével.
A fény, főként annak talán leglátványosabb megjelenési formája, a lézer számtalan helyszínen játszott még főszerepet a Kutatók éjszakáján. A Bay Zoltán Nonprofit Kft. Fehérvári úti központjában lézershow-ban és különleges félnytüneményekben gyönyörködhettek a diákok, az Edutus Főiskolán, Tatabányán lézer napórát ismerhettek meg. A Semmelweis Egyetemen pedig a gyógyítás szolgálatába állított koncentrált fénynyalábokról szóltak a bemutatók és kísérletek: a fülzúgástól az ízületi fájdalmakig számtalan betegség fényalapú terápiás lehetőségéről és felismeréséről, diagnosztikájáról esett szó. A veszprémi Pannon Egyetemen a képalkotó eljárások és kutatások színes világába tekinthettek be a fiatalok, míg Pápán, a református gimnáziumban a mikroszkóp és a fény összefüggéseivel ismerkedhettek általános iskolás és középiskolás diákok.
Gózon Ákos
