A tehetséget hosszú időn át a magas IQ-val azonosították. Bár ez a szemlélet mára idejétmúlttá vált, az ún. “kognitív tehetségek” esetében a magas intelligencia továbbra is az indikátorok közé tartozik. Ugyanakkor az intelligencia definíciója, sőt maga a fogalma is vita tárgyát képezi. Létezik-e általános intelligencia, amely minden fajta mentális tevékenység mögött áll, vagy pedig az intelligencia többdimenziós, és az különböző kognitív területeken nyújtott teljesítményért különálló, specifikus képességek képességek felelősek, mint például verbális vagy téri-vizuális képesség? Az általános intelligencia elméletének hívei az ún. pozitív sokféleség jelenségére szoktak hivatkozni: arra, hogy a különböző fajta tesztek eredményei közti korreláció mindig pozitív, vagyis aki egy szókincsteszten átlag feletti eredményt ér el, az várhatóan egy téri tájékozódási teszten is jobban teljesít az átlagnál. Az utóbbi időben azonban több olyan elmélet is napvilágot látott, amelyek képesek megmagyarázni a pozitív sokféleséget anélkül, hogy feltételeznék egy általános intelligencia létezését. Ezeknek az elméleteknek a nyomán egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a specifikus képességek, egyebek mellett a tehetség-azonosításban is, egyúttal pedig megváltozik az IQ értékek értelmezése is.
A workshop online formában kerül megrendezésre (Zoom felületen).
Előadó: Dr. Kovács Kristóf, az ELTE Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa, a magyar és a nemzetközi MENSA felügyelő pszichológusa
Időpont: 2023. április 13. (csütörtök) 15:00
Jelentkezési határidő: 2023. április 11. (kedd) 10:00
