Akadálymentes verzió
Menü megnyitása

Sulyok Katalin

Sulyok Katalin
50 tehetséges fiatal
biológia, jogtudomány

Az Egyesült Államokban azért nem olyan meglepő, ha valaki a biológiában és a jogban is járatos – mondja. Éppen ezért az elnyert Sólyom László Ösztöndíjjal és a Fulbright ösztöndíjjal járó anyagi elismerést nemzetközi környezetjogi tanulmányokra szeretné fordítani. A tengerentúli képzés azért is vonzó a számára, mert amíg nálunk élesen elhatárolódik egymástól a jogi és a természettudományi képzés, az amerikai egyetemeken a jogi tanulmányokba minden további nélkül beépíthetőek a természettudományos tárgyak kreditjei. Itthon a diáktársak szerencsére humorral palástolták értetlenségüket Sulyok Katalin nem szokványos szakpárosítása láttán: „egész normális, ahhoz képest, hogy jogász” – mondogatták a biológushallgatók, míg a jogi karon ennek fordítja volt a vezérszólam.

Nem könnyű a kétféle szemléletmódot összeegyeztetni, mert az ökológia valószínűségi kijelentéseket tesz, mint a természettudományok általában, míg a jogászok ragaszkodnak a teljes bizonyítottsághoz, és nehezen tudják értelmezni a tudományos bizonytalanság jelenségét. Sulyok Katalin azonban éppen az interdiszciplináris megközelítésben lát fantáziát. Ahogy mondja: szeretné kihasználni azt az „adottságát”, hogy egyszerre érzékeli a környezeti problémák jogi és természettudományos kihívásait. Az egyik legnagyobb problémának azt látja, hogy a környezetkárosítással kapcsolatos jogviták során a jogászok gyakran kitérnek az érdemi döntés elől. Éppen ezért a tervei között szerepel egy olyan oktató- és kutatóközpont létrehozása, ahol a jogászok és a környezetvédelmi szakemberek megismerhetnék a másik „oldal” tudományának sajátosságát, szabályrendszerét, kereteit. „Ez elengedhetetlen a sikeres együttműködéshez, mert ma egyszerűen nem ismerjük egymás logikáját” – magyarázza.

Élete első húsz évében biológusnak készült. Már gimnazistaként megválasztották a Kutató Diákok Országos Szövetsége elnökévé, és ekként részt vett a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács alapításában is. Az egyetemen, ahová a versenyeredményei alapján felvételi nélkül bekerült, az ökológia felé fordult az érdeklődése. Időközben azonban olyan kérdések merültek fel benne, hogy a jogi karra is beiratkozott párhuzamosan: végül biológus-környezetjogász lett.

A jog és a biológia tudománya első látásra sok szempontból alapvetően különbözik egymástól, azonban dr. Sulyok Katalin felfigyelt meglepő hasonlóságokra is. Hogy mi lehet a közös a jogi és a természeti folyamatokban? A környezetjogász szerint az ember alkotta jogrendszerek fejlődésében nagyon hasonló dinamika figyelhető meg, mint a fajképződés, az evolúció során: egymástól elszigetelődő populációk, illetve az egymás mellett párhuzamosan működő bíróságok joggyakorlata, más-más tényezők hatására ugyan, de nagyon hasonló mintázatot követve fejlődnek.

Kicsit bizonytalan, hogy milyen irányultságú mentorra lenne szüksége. Nem feltétlenül egy jogászra vagy egy biológusra. Legfőképp inspiráló találkozásokat remél a La femme 50 tehetséges magyar fiatal mentorprogramjától.

Mentor: