A magyar média történetében jelentős esemény volt, amikor 2011 őszén a tartalmában és megjelenésében egyaránt rendkívül igényes La femme magazint publikáló Silver Kiadó bemutatta Az 50 legbefolyásosabb magyar nő című kiadványát. 2013-ban megjelent a folytatás, amely 50 tehetséges magyar fiatal prezentálására vállalkozott.
A kiadó komolyan vette a maga elé tűzött, nem hétköznapi feladatot: olyan hiteles civil partnert keresett, amely a megfelelő szakmai háttér biztosításával, a tehetséggondozásban elért tapasztalataival garantálni tudta, hogy valóban a kivételesen tehetséges fiatalok jutnak majd lehetőséghez. A Nemzeti Tehetségpont szakmai partnerként történő bevonásával, valamint a magyar államot képviselő Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes fővédnökségével kivételes együttállás született meg. A 140 oldalas, az ifjú tehetségeket bemutató, amellett őket és kortársaikat hasznos gyakorlati tanácsokkal is ellátó kiadvány mellett a program szerves része volt egy több hónapon keresztül zajló, az ötven kiválasztott fiatal munkáját segítő mentorprogram, valamint a visszacsatolás funkcióját is ellátó, szeptember végén a Ram Colosseumban megrendezett Talentn konferencia.
Minden várakozást felülmúló módon a határidőig közel ezernégyszáz fiatal jelentkezett a cím elnyerésére az ország több mint 270 településéről. A kiíráskor cél volt, hogy ne kizárólag a művészeti vagy sporteredményekkel büszkélkedő fiatalok érezzék magukat megszólítottnak, hanem a tudományos élet területén, a kiemelkedő mesterségbeli tudással vagy a civil célokért küzdő tanulók is pályázzanak. Az előszűrés során két tucat kategóriába sorolták a jelentkezőket: érdekesség, hogy az ilyenkor szokásos csoportok (például humán és reál tudományok stb.) mellett négy zenei alkategória is szerepelt a jazztől a komolyzenéig, de külön osztályba sorolták a filmmel, a divattal, a joggal vagy az innovációval foglalkozó ígéretes fiatalokat.
Az előszűrés nehéz munkáját a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) szakembergárdája végezte el: ők választották ki azt a nyolcvan tehetséges fiatalt, akik közül végül a neves közéleti személyiségekből álló zsűri döntött a programba bekerülő ötven főről. A MATEHETSZ fontosnak érezte ugyanakkor, hogy akik ezúttal nem nyertek, szintén kapjanak lehetőséget tehetségük fejlesztésére: a program keretében megszervezett közel harminc nyári tábor közül többe kaptak meghívást olyan fiatalok, akik pályáztak az ötven tehetség egyikének címére. Különösen népszerű volt június elején a Gondolkodj üzletben! workshop, amelyen közel harminc fiatal vett részt. A műhelyre elsősorban azokat várták, akik valamilyen üzleti ötlettel rendelkeztek, de még nem tudták, hogyan kamatoztathatnák elképzelésüket.
A végül félszáz tehetséget kiválasztó zsűri kritériumainak összeállításában is jutott szerep a Nemzeti Tehetségpont által delegált szakembereknek. Az ő javaslatukra a zsűritagok a teljesítmény, a társadalmi érték, az eredetiség, az újítóerő és az ösztönző erő szempontjai szerint pontozták és bírálták el az eléjük kerülő pályázatokat a kiadó által kialakított online rendszerben. A harminchat tagú (!) zsűri több tagjából lett végül a fiatalokat támogató mentor.
A zsűri döntését követően a szervezők lehetőséget biztosítottak mentorok és mentoráltak kötetlen találkozására, ahol fiatal és tapasztaltabb tehetségek megismerkedhettek egymással, egyeztetve azt is, ki mivel szeretne foglalkozni a következő hónapokban, milyen célt tűzött ki maga elé. Már a kétnapos program során világossá vált, hogy itt nem lesz két egyforma „sztori”: mentor és mentorált között számos típusú kapcsolat születhet. Volt olyan fiatal, aki szinte az elsőtől az utolsó pillanatig támaszkodni kívánt mentora tanácsaira és szakértelmére, de olyan ifjú tudós is akadt, aki zavarba ejtő pontossággal tudta, hogyan akar profitálni a felkínált lehetőségből, sőt olyan fiatallal is találkoztunk, aki már a beválogatás pillanatában is rendkívül sikeres karrierrel rendelkezett.
Érdemes az 50 tehetséges magyar fiatal című kiadványban a tehetségek portréját alaposan elolvasni, különös és megható történetekből nem lesz hiány. A roma Szénási Gábor például autodidakta módon sajátította el a tamburakészítés művészetét. Ma már – miután a programnak köszönhetően Közép-Európa legkiválóbb, szerb nemzetiségű tamburakészítőjével megismerkedhetett – saját weboldalt és vállalkozást üzemeltet. Plaszkó Noel László azon kivételes tehetségek közé tartozik, aki több területen is kiváló eredményeket tud felmutatni: a fiatalember olyan zongoratehetség, aki ráadásul matekzseni, de emellett szerelmes a fizikába is.
A program fontos tanulsága, hogy mentor és mentorált között akár életre szóló szakmai-emberi kapcsolat is kialakulhat. A hírek szerelmeséről, a saját hírportálját, a Hír7-et tizenhét éves korában elindító Vásárhelyi Dávidról mentora, Al Ghaoui Hesna úgy véli: biztosan fognak még együtt dolgozni a nem is olyan távoli jövőben. Olyan mentor is akadt, aki a szeptemberi Talentn konferenciát követően a szervezőktől kért anyagot a további fiatal tehetségekről, mivel bemutatkozásaik alapján úgy találta: eredményesen tudna közülük többekkel együtt dolgozni egy következő projektjén.
A kiadványt átlapozva feltűnik, hogy a MATEHETSZ által koordinált Felfedezettjeink program több nyertese mosolyog ránk vissza a lapokról. Így például a Nemzeti Tehetségpont Különdíjjal elismert Batta Eszter grafikus, textilművész, a Felfedezettjeink fődíjas kutatóbiológus Bényei Éva Bernadett, a táncművész Domoszlai Edit, az Aegon – „Érd el a célodat” fődíjjal kitüntetett néptáncos-népzenész Markó Botond vagy a Felfedezettjeink fődíjjal is elismert ifjú zongorista, Szokolay Ádám.
Az eddigi eredmények egyértelműen a program sikerét igazolták. Remélhetőleg folytatása következik.
