Akadálymentes verzió
Menü megnyitása

Beszámoló a tehetséghálózati műhelybeszélgetésekről

Az EFOP-3.2.1-15-2016-00001 „Tehetségek Magyarországa” kiemelt projekt keretében zajló tehetséghálózati műhelybeszélgetésekről a tehetségpontok által kitöltött kérdőív eredményei alapján                                                                                                                                                                                                         
(A részletes kutatási beszámoló ITT érhető el)

A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács kezdeményezésére 10 évvel ezelőtt indult el a tehetségpontok és a tehetségsegítő tanácsok megalakulásának folyamata. Mára 1410 tehetségpont és 115 tehetségsegítő tanács jött létre Magyarországon és Kárpát-medence magyarok lakta területein. A tehetségpontok és a tanácsok a Matehetsz Tehetséghálózat csomópontjaiként fontos szerepet töltenek be a Nemzeti Tehetség Program megvalósításában.

A Matehetsz szervezeti keretein belül működő Nemzeti Tehetségpont feladata a tehetséghálózat formálódásának, működésének támogatása, segítése. A Nemzeti Tehetségpont erre való tekintettel szervezte meg és indította el az EFOP-3.2.1-15-2016-00001 „Tehetségek Magyarországa” kiemelt projekt keretében 2019-ben a tehetséghálózati műhelybeszélgetés sorozatot, melynek során 23 műhelybeszélgetés valósult meg szerte az országban. A folyamat lezárulását követően a Nemzeti Tehetségpont fontosnak tartotta, hogy egy kérdőíves felmérés keretében visszajelzést kapjon a műhelybeszélgetések hozadékairól, és javaslatokat kérjen a jövőben szervezendő újabb műhelybeszélgetések témáihoz, kereteihez.

1. A vizsgálat célcsoportja
A vizsgálat célcsoportját a műhelybeszélgetések résztvevői alkották. A kitöltésre szóló felhívás az adott célcsoportban (706 fő) teljes körű volt, akiknek közel 20%-a töltötte ki a kérdőívet. Műhelyenként átlagosan 5 visszajelzés érkezett, de volt, ahonnan csak 1-2, és volt olyan, ahonnan 9-12.

2. Vizsgálati módszer: a kérdőív
A vizsgálatban alkalmazott online kérdőív a műhely helyszínére és időpontjára vonatkozó adatokon túl három nagyobb csoportba tartozó kérdéseket tartalmazott.
a. A műhely hozadéka, vagyis hozzájárulása a tehetségpontok / tehetségsegítő tanácsok egyedi értékeinek megerősítéséhez, magasabb szintű hálózati aktivitásához, tevékenységének minőségi fejlődéséhez.
b. A későbbiekben újabb műhelyek szervezéséhez való viszonyulás – érdemes-e szervezni, ha igen, milyen témában.
c. A műhelybeszélgetésen való részvétel motivációja
A kérdőív összesen 11 kérdést tartalmazott, melyek közül öt nyílt végű volt (hozzájárulások, műhelytéma és a pályázat kihagyásának indoklása), a többire pedig a kitöltők ötfokú Likert-skálán, vagy pedig igennel-nemmel válaszolhattak.

3. Az eredmények bemutatása
a.  A műhely hozadéka, hozzájárulások
A tehetségpontok, tehetségsegítő tanácsok egyedi értékekeinek megerősítéséhez való hozzájárulást a kitöltők az ötfokú Likert-skálán átlagosan 4,47-re értékelték. A megerősítés hogyanjára vonatkozó nyílt végű kérdésre adott válaszok között kiemelt jelentőségűnek tekintettük az első helyen leggyakrabban szereplő tartalmakat, ahogy azt is, hogy összességében hányszor jelent meg egy tartalom a válaszokban. A két értékelési szempont szerint a tehetségpontok, tehetségsegítő tanácsok egyedi értékekeinek megerősítéséhez a műhelybeszélgetések azáltal tudtak hozzájárulni, hogy lehetőséget adtak
‒ kapcsolatok építésére,
‒ egymás munkájára való rálátásra, referenciapontok kialakítására, valamint
‒ a tapasztalatok megosztására.
Azt, hogy a műhelybeszélgetések milyen mértékben járultak hozzá a tehetségpont/tanács tehetséghálózatos együttműködéseinek ösztönzéséhez, a résztvevők 4,36-os átlaggal értékelték az ötfokú skálán. Az együttműködés ösztönzésének hogyanjára az előbbihez hasonlóan nyílt végű kérdés mentén válaszolhattak a kitöltők, maximum három szempontot (fontossági sorrendben) említve. Az első helyen említett és az összes válasz között megjelenő tartalmak gyakorisága alapján itt is a személyes és szervezeti szintű kapcsolatok bővülését tekintették a legfontosabbnak, majd a tapasztalatcsere ösztönző hatását, eddig fel nem ismert lehetőségek meglátását nevezték meg a válaszadók.
A műhelybeszélgetések hozadékai között végül a tehetségpontok/tehetségsegítő tanácsok tevékenységének minőségi fejlődéséhez való hozzájárulás kérdése került terítékre. A hozzájárulás mértékének mennyiségi mutatója itt 4,44. A szöveges válaszok a hozzájárulás hogyanjára mutattak rá. Az előző két kérdéshez hasonlóan végezve az elemzést az információszerzés, tudásmegosztás, az egymástól való tanulás mint a szakmai megújulás lehetősége a legfontosabb hozzájárulása volt a műhelyeknek a minőségi fejlődés szempontjából.

  b. Újabb műhelyek szervezéséhez való viszonyulás
Arra a kérdésre, hogy érdemes-e szervezni műhelybeszélgetést a jövőben, a válaszadók közül mindössze egy ember jelezte, hogy nem, az összes többi igennel válaszolt. Ennek megfelelően számos műhelytéma javaslat érkezett, amelyeket a jövőbeni tervezéskor érdemes figyelembe venni.
A tényleges tematikus javaslatok között a praktikumot érintő tartalmak voltak a leggyakoribbak, melyek elsősorban a pályázatokkal és forrásszerzéssel, finanszírozással és fenntartással kapcsolatos kérdéseket, módszereket, stratégiákat firtatták. Viszonylag sok javaslat szólt a tehetségpontok alapvető tevékenységi (pl. tehetségazonosítás, hálózatban történő együttműködés), valamint a valamilyen szempontból speciális problémákkal küzdő tehetségek mellett.
A válaszok egy része a műhely kereteire, szervezési és formai sajátosságaira vonatkozott. A legtöbben a műhelyek gyakorlati jellegének további erősítését óhajtják, részint további jó gyakorlatok, módszerek megosztásával, részint a műhelyrésztvevők eszmecseréjével, közös gondolkodásával. Szintén számos javaslat szólt a homogénebb műhelyek szervezésére, melynek szempontjai között a fenntartói azonosság, a szakterület- vagy tantárgyspecifikus jelleg, valamint az intézményi nevelés szintjei szerinti csoportosulás jelentek meg leggyakrabban. Utóbbiak közül az óvodai tehetséggondozásra érkezett a legtöbb javaslat.

c. A műhelybeszélgetésen való részvétel motivációja
Arra a kérdésre, hogy Ön részt vett volna-e akkor is a műhelybeszélgetésen, ha a Matehetsz nem hívja meg a résztvevő tehetségpontokat/tanácsokat egy csoportos tehetségsegítő programba?, a részt vettek 66.4%-a igennel felelt. A választól (igen/nem) függetlenül azonban többen nem nyújtottak be pályázatot ilyen programra. Ennek oka legtöbb esetben az időhiány, vagy valami idői ütemezésbeli probléma volt (lekéstek róla vagy a kiírás szerinti megvalósítási időszak nem volt megfelelő), vagy technikailag kivitelezhetetlen volt a tantestület leterheltsége miatt a program. Kevesebben hivatkoztak a kiírási feltételek megvalósításának, az adminisztrációnak a nehézségére.

Összefoglalva a fentebb röviden ismertetett eredményeket elmondhatjuk, hogy a tehetséghálózati műhelybeszélgetések megszervezése jó és hasznos kezdeményezésnek bizonyult. A műhelysorozat alkalmat, fórumot teremtett ahhoz, hogy nagyobb figyelem irányuljon azokra a folyamatokra, amelyek a mindennapi működés során elsikkadnak: a tehetségpontok meglévő értékeinek a megerősítésére, a hálózati aktivitás facilitálására, a tapasztalatok cseréjére. Ezeknek a folyamatoknak a legfőbb katalizátora a személyes találkozás és személyes kapcsolatok létesítése, ezen keresztül a mások munkájába, nehézségeibe, megoldásaiba való betekintés.