Madarász Mária vagyok, tizenkilenc éves, a váci Boronkay György Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium német két tanítási nyelvű osztályának végzős diákja. Három idegen nyelven beszélek, angolul, németül és horvátul. Érettségi után, tanulmányaimat a budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán szeretném folytatni. Az iskola mellett a sport is fontos szerepet tölt be az életemben. Kisgyermekkoromtól kezdve versenyszerűen úsztam, ám a közelmúltban a futás vette át a helyét. Szeretek főzni, a kedvenc városom Split és tanulás közben jazzt hallgatok.
Mitől más egy mentori segítség, mint egy tanári/szülői segítség?
Egy mentortól objektív véleményt és segítséget lehet kapni. Fontosnak tartom az ilyen kapcsolatokat, mivel egy mentor elfogulatlanul tud választ adni a kérdéseimre, míg egy szülő vagy tanár sokszor nem tud elvonatkoztatni a személyes érintettségtől. Emellett saját tapasztalataival tud segíteni utamon.
Miért ajánlanád egy barátodnak, hogy keressen mentort?
Egyrészt a fentebb említett elfogulatlan vélemény nagy segítség, másrészt pedig egy, már a szakbájában sikeres szakember megismerése egy pályakezdőnek megtiszteltetés. Ötleteivel, tapasztalataival inspirálhatja a mentoráltat, kérésekre adhat választ és újakat is generálhat.
Mit kaptál eddig a programtól?
Ha három szóban kéne összefoglalni, akkor inspirációt, kapcsolatokat és bátorságot. A találkozók során rengeteg féle emberrel ismerkedtem meg, mind korombeliekkel, mind pedig már sikeres szakemberekkel, akik mentorok vagy mentorjelöltek. Hatalmas mennyiségű impulzus ért e napok során, amelyek még feldolgozás alatt állnak. A bátorság ahhoz kellett, hogy beszélgetést tudjak kezdeményezni és meg tudjak nyílni valójában számomra addig ismeretleneknek, akik azonban egyáltalán nem idegenként tekintettek rám. Ez varázslatos.
