Beszámoló a Matehetsz kutatásáról

A Matehetsz 2025 tavaszán megvalósuló online (nem reprezentatív) kutatásának célja a köznevelésben dolgozó pedagógusok mentális közérzetének helyzete, valamint az intézményi szakmai beszélgetések feltérképezése volt.
A kutatás kérdéseinek megválaszolására a Matehetsz-tehetséghálózat óvodáinak, iskoláinak munkatársait kértük, a megadott határidőig 574 kitöltés érkezett be.
A kérdőív itt olvasható el.
A kutatás eredményeiről a 2025. május 20-án az Apor Vilmos Főiskolával közösen megszervezésre került szakmai napon számoltunk be.

A kitöltő személyekre vonatkozó kérdések:

A kitöltők

   • 84%-a (483 fő) nő, 16 % (91fő) férfi volt.
   • 51 %-a (295 fő) 51-60, 23 %-a (130 fő) 41-50, 19 % (107 fő) 61-75, 5 % (29 fő) 31-40, és mindössze 2 % (13 fő) 20-30 év közötti pedagógus.
   • 83 %-a (474 fő) iskolában (ide sorolva az általános iskolákat, gimnáziumokat, AMI-kat, EGYMI-ket, szakiskolákat, technikumokat), 15,5 %-a (89 fő) óvodában, 2 %-a (11 fő) egyéb helyen dolgozik (kollégium, egyetem, szakszolgálat, stb.).
   • 44 %-a (250 fő) 5000 lélekszámnál nagyobb településen él. Vármegyeszékhelyekről 26 % (152 fő), Budapestről 16 % (90 fő), 14 % (82 fő) 5000-nél kisebb lélekszámú településről töltötte ki a kérdéssort.

A kérdésekre adott válaszok alapján a következő eredmények születtek:

A válaszadók 97 %-a (559 fő) tartja kiemelkedően fontosnak a szakmai tapasztalatcserét egy köznevelési nevelőközösségben.

98 % (560 fő) kimondottan szívesen meghallgatja kollégái szakmai tapasztalatait.

Saját megítélése szerint a válaszadók mindössze 68%-a (390 fő) érzi úgy, hogy elegendő időt fordít kollégái tapasztalatainak meghallgatására, megismerésére. 32%-uk (184 fő) pedig kevésnek érzi az erre fordított időt.

Összességében elmondható, hogy a kitöltők jelentős része 81 % (463 fő) kifejezetten szívesen osztja meg tapasztalatait kollégáikkal (10-9 pont-ot adtak válaszukban.). Szívesen osztja meg tapasztalatait további 16 % (90 fő) 8 - 7 pontra jelölve válaszát. 3% (19 fő) pedig  5 és 6 pontot jelölt meg válaszában.

Az oktatási-nevelési intézményben havonta átlagosan 6,4 órát töltenek szakmai megbeszélésre, egyeztetésre, tapasztalatcserére, a felmerülő gondok vagy örömteli eredmények megosztására – az egyes intézmények azonban meglehetősen nagy szórást mutattak a tapasztalatcserére fordított idő terén (0-tól 60 óráig bezáróan). Az irányított szakmai beszélgetéseknek az óvodákban és iskolákban még nincs kialakult keretrendszere.

A válaszadók 53 %-a (305 fő) szívesen szentelne több időt a tapasztalatok megosztására 47 % (269 fő) elegendőnek érzi az intézményében erre szánt időt. A megítélés szubjektivitása jól érzékeltethető. Van, aki a havi 2 órát is elegendőnek ítélte meg, és van, aki 25-40 órára is nemmel válaszolt a feltett kérdésre.

A válaszadók a nevelőközösségben tapasztalt nehezítő körülmények alapján három nagy kategóriába sorolhatók. 53 % (303 fő) nagyon ritkán tapasztal felesleges feszültségkeltést nevelőközösségében. 37 % (213 fő) viszont már a skála közepét jelölte meg, és 10 % (58 fő) él át rendszeres konfliktus helyzetet, indokolatlan feszültségkeltést, vagy a nem releváns véleménykülönbségek hangsúlyozását munkahelyén.

A visszajelzések alapján szerencsére az elmondható, hogy a pedagógusok 98%-ának van a nevelőközösségében legalább két kollégája, akivel szakmai kihívásait, örömeit meg tudja osztani, szakmai kérdésekben el tud mélyülni. Mindössze 2 %, (12 fő) jelezte válaszával ennek ellenkezőjét.

A kitöltők 81 %-a (465 fő) szerint munkahelyük kifejezetten, vagy inkább tehetségbarátnak mondható, és 19 %-uk érzi úgy, hogy intézményükben ezen a téren elmaradásban vannak.

A megkérdezett pedagógusok 49 %-a (282 fő) szívesen használna beszélgetős kártyajátékot is a szakmai esetmegbeszélésekhez, tapasztalatcseréhez, további 29 % (165 fő) a skála közepét jelölte meg, így inkább nyitottnak mondható, és mindössze 22 % (127 fő) zárkózik el ettől a lehetőségtől.

A pedagógusok 62%-a (358 fő) visszajelzése alapján érzett már közérzetét tekintve negatív tüneteket, vált ingerlékennyé vagy szorongóvá tartósan.

A pedagógusok 60 %-a (345 fő) érezte már tartósan fáradtnak, levertnek magát, és okozott számukra nehézséget a munkájukhoz tartozó tevékenységek elvégzése.

Összegzésként elmondható:

A felmérés szerint a nevelőtestületek belső feszültségeit minden második pedagógus rendszeresen megtapasztalja; a kommunikáció hiánya nagyban hozzájárul a pedagógusok rossz közérzetéhez és akár az elszigetelődésükhöz is. A kiégés megelőzésében fontos szerepe van az intézményen belüli rendszeres szakmai beszélgetéseknek és tapasztalatcserének, ezzel a pedagógusok a „nem vagyok egyedül”, a „csapatként dolgozunk”, a „ha kell, merek és tudok segítséget kérni” érzését tapasztalhatják meg.

A kutatással kapcsolatos megjelenések itt találhatók (pdf).