Beszámoló a szegedi tehetségkonferenciáról.
Második állomásához érkezett a MATEHETSZ „Ez is tehetséggondozás!” című vándorkonferencia-sorozata. A tehetségpszichológia és tehetségpedagógia elméleti kutatói és módszertani gyakorlatának megújítói számára teremt fórumot a rendezvénysorozat, amely a tervek szerint évről-évre másik egyetemi városba hívja közönségét. Az idei társszervező, a Szegedi Tudományegyetemi Tehetségpont aktív közreműködésének köszönhetően a régióból, Vajdaságból, de az ország távolabbi területeiről is érkezett több mint száz fős közönség teljesen megtöltötte a Szent-Györgyi Albert Agóra előadótermét. Az „Ez is tehetséggonodzás II.” konferenciát 2014. november 29-én tartottuk.
A pedagógusképzés, és a tehetséggondozással kapcsolatos kutatás iránt elkötelezett felsőoktatási szereplők szakmai összefogását sürgette megnyitó beszédében Havass Miklós, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács alapító tagja, aki arra is emlékeztetett, hogy az „Ez is tehetséggondozás!” sorozat első, az ELTE-n tartott rendezvényén a résztvevők zárónyilatkozatukban szorgalmazták, hogy a szervezők évente teremtsenek lehetőséget a tehetségpedagógia és -pszichológia elméleti és módszertani eredményeinek megosztására, a tapasztalatok cseréjére. Bajor Péter, a MATEHETSZ ügyvezető elnöke kifejezte: az egyesület örömmel vállalta föl ezt a feladatot, melyre 2014-ben a Tehetséghidak Program meghosszabbításának köszönhetően méltó körülmények között kerülhet sor.
A konferencia vezető előadóinak sorában elsőként dr. Badó Attila, a Szegedi Tudományegyetemi Tehetségpont igazgatója mutatta be a vendéglátó intézmény munkáját, szolgáltatásait, ösztöndíjrendszerét és a munkaerőpiacon is egyre nagyobb presztízsértékkel bíró egyetemi kiválósági lista működését. Minderről a vele készült interjúnkban szólt részletesen. A felsőoktatási kiválóság kérdéseitől a kisgyermekkori, csecsemőkori, sőt, akár a fogantatás előtti, a tehetség kibontakozását előmozdító vagy gátló tényezők számbevételéig vezetett a gondolati ív dr. Révész György, a Pécsi Tudományegyetem habilitált egyetemi docense előadásának segítségével. Révész nem kevesebbet állít, mint hogy a tehetség felismerését és kibontakozását elősegítő családi klíma megteremtését valójában már a gyermeket tervező fiatal pároknak el kell kezdeniük, vagyis a tehetségeket segítő tevékenységeknek nem elegendő az óvodában vagy óvodás korban elérniük a kisgyerekeket. A szülők és jövendőbeli szülők felkészítése, a gyereknevelésben hagyományos nagyobb teret kapó anyák mellett az apák szerepének tudatosítása fontos feladat.
Molnár Gyöngyvér és Révész György
Van, amikor a dicséret árt! Ezt az első pillantásra meglepő állítást fogalmazza meg Carol Dweck amerikai pszichológus, akinek „Mindset” (kb. beállítódás, észjárás) című könyve világsikert aratott. Dweck kutatásai nyomán Péter-Szarka Szilvia, a Debreceni Egyetem adjunktusa adott körképet az ún. pozitív pszichológia elméleti trendjeiről, az itthon is sokat idézett magyar származású Csíkszentmihályi Mihály flow-elméletétől a Mindset-teóriáig. Carol Dweck empirikus kutatási eredményei azt bizonyítják, hogy a saját fejlődési lehetőségeikkel kapcsolatos meggyőződéseink alapvetően meghatározzák, mennyire lehetünk sikeresek az életben. Aki a képességeit rögzültnek, állandónak tekinti, az másképpen fog viszonyulni a tehetsége kibontakoztatásához, mint az, aki bízik abban, hogy képességei fejleszthetőek. Éppen ezért a képességekre vonatkozó dicséret (Látod, milyen jó a memóriád, hamar megjegyezted!) inkább káros, mert a rögzült beállítódást erősíti, míg az erőfeszítés elismerése (Megdolgoztál az ötösért, gratulálok!) új, komplexebb feladatok elvállalására ösztönző, a fejlődést segítő, hasznos dicséret.
A felkért előadók sorát dr. Molnár Gyöngyvér, a Szegedi Tudományegyetem docense zárta, az eDia képességmérő eszköz fejlesztéséről és működéséről tartott előadásában. Az eDia mérőeszközről bővebben interjúnkban olvashatnak.
A konferencia második részében kerekasztal-beszélgetést szerveztünk a hátrányos helyzetűek tehetséggondozásával kapcsolatban. A beszélgetésen résztvevő kollégák gyakorlati tapasztalataik vagy kutatásaik révén más-más oldalról kapcsolódtak a kérdéshez: dr. Péter-Szarka Szilvia a pszichológia, dr. Varga Aranka a nevelésszociológia, dr. Fehérvári Anikó a szociológia, dr. K. Nagy Emese és Orosz Lajos iskolaalapítók a jó gyakorlat szemszögéből közelítették meg ezt az igen nehéz szakmai kérdést. Számos ponton bontakozott kis szakmai vita, melyet a közönség hozzászólásai is gazdagítottak. A kerekasztal-beszélgetés összefoglalóját hamarosan olvashatják honlapunkon.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Péter-Szarka Szilvia, Fehérvári Anikó, Fuszek Csilla, Orosz Lajos, Varga Aranka, K. Nagy Emese
Az „Ez is tehetséggondozás! II.” konferencián elhangzott zárszavában Balogh László, a MATEHETSZ elnöke kiemelte: a tehetséggondozás elméleti és módszertani palettája éppen sokszínűségével, a különféle megközelítésmódok egymás mellett élése révén kínál érvényes mondanivalót a tehetséggondozás napi gyakorlata számára. Fölhívta a figyelmet a Géniusz könyvek és a Géniusz Műhely kiadványsorozatra, mely a tehetséggondozással kapcsolatos elméleti és módszertani kutatások eredményeinek állandó publikációs fóruma.
A konferencia hivatalos programja után a résztvevők a MATEHETSZ tagszervezete, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság vendégeiként megtekinthették a „A jövő múltja” című informatikatörténeti kiállítást.
