Képzési programok

A résztvevők ismerjék meg és legyenek képesek alkalmazni az öndifferenciáló, résztvevői aktivitáson alapuló tanítási eljárást. Sajátítsák el az eljáráshoz tartozó azon tervezési és tananyag-készítési tevékenységeket, amelyek eredményeként alkalmassá válnak a tanulók képességeihez alkalmazkodó, a tanulók közötti tudás- és kifejezőkészségbeli különbséget figyelembe vevő tanulásszervezésre, tudásátadásra.

A nevelés különböző színterein tevékenykedő pedagógusok megismerjék: • a kreativitás általános alapjait, fogalmát, összetevőit, • fejlesztésének jellemzőit, • fogalmát, összetevőit, • a dramatikus eszközök alkalmazásának sokoldalú lehetőségeit, főbb módszereinek jellemzőit és kereteit • a dramatikus eszközök alkalmazását befolyásoló tényezőket, a kreativitásfejlesztést befolyásoló sajátosságok, jellemzők figyelembevételével Továbbá váljanak képessé kreativitásfejlesztő játékok, gyakorlatok hatékony alkalmazására.

A résztvevők megismerjék:

az egyéni tehetségfejlesztő program szerepét a tehetségígéretek kibontakoztatásának  eszközrendszerében, az egyéni tehetségfejlesztő program kiindulási alapjaként szolgáló tehetség-kereső, tehetség-azonosító módszereket , ezek felhasználási szabályait, az egyéni tehetséggondozó programok kidolgozásának tartalmi szempontjait, az egyéni fejlesztő program készítésének lépéseit, az egyéni tehetségfejlesztő programok megvalósításához a felhasználható módszereket, szervezési munkaformákat, az egyéni tehetségfejlesztő programok folyamatos nyomon-követésének, korrekciójának eszközrendszerét.

A továbbképzés résztvevői képessé váljanak: az egyéni tehetségfejlesztő program alapjául szolgáló tehetség-kereső, - azonosító módszerek használatára, egyéni tehetségfejlesztő program kidolgozására, az egyéni tehetségfejlesztő program megvalósításához szükséges módszerek, munkaformák gyakorlati   alkalmazására, az egyéni tehetségfejlesztő program folyamatos felülvizsgálatára, korrekciójára.

A képzés célja a pedagógusok számára a tehetséggondozás céljainak és feladatainak, valamint a tehetséges tanulók mentorálási módjainak megismertetése. Cél továbbá a pedagógusok mentoráláshoz kapcsolódó attitűdjének a formálása, amelynek során a résztvevő olyan szemléletváltást segítő és módszertani ismereteket kap, amelynek eredményeként a tehetséget lehetőségként kezeli és megjelenésének sokféleségét sajátosságnak tekinti.

A továbbképzés sikeres elvégzésével a résztvevő segítséget kapjon a spirituális tehetségek felismeréséhez. Ismerje a spirituális tehetség, illetve tehetséggondozás fogalmát, céljait, továbbá megismerjen és alkalmazni tudjon olyan hatékony módszereket, amelyek támogatást nyújtanak a tehetségek gondozásához. A továbbképzésnek célja mindezen felül, hogy résztvevő képessé váljon az ifjú tehetségek bevonására a többi fiatal nevelésébe.

A képzés sikeres elvégzésével a résztvevő ismerje meg a projekt- és a projektorientált oktatás kialakulását, sajátosságait; a projektek kidolgozása során lezajló folyamat lehetséges jellemzőit, különös tekintettel a sikeres és az alulteljesítő tehetségesek tehetségfejlesztésére, a pedagógus szerep sajátosságainak azonosítására a projektoktatás tehetségfejlesztésre való felhasználásának folyamatában. Ismerje meg továbbá a különleges tehetségek köréből az alulteljesítő tehetségek, kettős címkéjű tehetségek, az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tehetségesek azonosításának és gondozásának hatékony módszereit. A képzés során a résztvevő ismerjen meg olyan, alulteljesítő tehetségeseknek készített informatikai produktumokat létrehozó, komplex tehetséggondozó projektet, amely a tanórán kívüli tehetséggondozás része, továbbá tanulmányozza az alkalmazói informatikának, a tanulást segítő szoftvereknek, az IKT eszközöknek a különleges tehetségek hatékony tanulásában és a tehetséggondozásban betöltött szerepét.

A továbbképzés célja, hogy a résztvevők megismerjék:

- a tehetségdefiníciók, a tehetségazonosítás, a tehetségfejlesztés elméleti alapjait.

- a matematikai képességek (számsorismeret; számképek beazonosítása; mennyiségállandóság; számfogalom; matematikai viszonyfogalmak értelmezése; műveletvégzés, stb.) fejlődésének életkori sajátosságait.

- a testséma (testtudat; vizuális-poszturális testséma; testkép) fejlődésének életkori sajátosságait.

- a tér- és időészlelés (térirányok ismerete; téri pozíciók meghatározása; tükrözés; mentális leképezés; óra-perc-másodperc viszonyrendszer; történelmi idő megértése, stb.) fejlődésének életkori sajátosságait.

- a számolás, testséma és tér- és időészlelés Okoskocka eszközök játékos feladatait, fejlesztési lehetőségeit.

A továbbképzés további célja, hogy a résztvevők képessé váljanak a matematikai képességek terén a tehetségek azonosítására és kreatív fejlesztésére az Okoskocka eszközök alkalmazásával.

A résztvevők megismerjék:

- a képzőművészeti tehetséggondozás (ezen belül: a tehetség fogalmának, azonosításának, gondozásának) pszichológiai alapjait,- a gyermekrajzok természetes fejlődésén keresztül a képzőművészeti tehetség sajátosságait, - a képzőművészeti tehetségek fejlődést befolyásoló tényezőket, - a képzőművészet különböző területein kiváló képességet mutató egyéneket, - a tehetségazonosítás lehetőségeit, - az elméleti ismeretek szerepét a képzőművészeti tehetségek fejlesztésében, - a vizuális gondolkodás, alkotás és személyiség összefüggéseit.

A továbbképzés célja felkészíteni a résztvevőket: - a vizuális nevelés új és alternatív módszereinek alkalmazására, - képzőművészeti téren tehetséges tanulók felismerésére, fejlesztésére, - komplex tehetséggondozó programok készítésére, - a programok eredményességének hatásvizsgálatára.

A résztvevők megismerjék az osztályközösségek formálódásának általános és specifikus jellemzőit, s váljanak képessé a közösség egészének proaktív fejlesztésére, illetve az azt alkotó diákok egyéni szociális kompetenciáinak erősítésére. Formálódjon csoportvezetői attitűdjük, mely szerint facilitártorként működve segítik diákjaik egyéni erősségeinek felszínre kerülését, s elfogadó módon támogatják gyengébb vagy hiányzó képességeik fejlődését, figyelembe véve a szűkebb és a tágabb környezet normarendszerét, szükségleteit. A továbbképzés célja továbbá a pedagógusok körében olyan szemléletmód, attitűd terjesztése és ezeket realizáló fejlesztési projekteket szervező készségek alakítása, amelyek segítenek abban, hogy különböző nevelési feladatokat és tipikus nevelési problémákat kezeljenek.

A képzés sikeres elvégézével a résztvevő ismerje meg a drámapedagógiai módszereket és eszközöket, annak szerepét a tehetségfejlesztés segítésében. A képzés által bővüljön a résztvevő módszertani ötlettára, váljon képessé a szociális kompetenciafejlesztésre a dráma eszközeivel. Értse meg, és ismerje fel a drámapedagógia jelentőségét. Váljon képessé felelősséggel alkalmazni a drámapedagógia módszereit a nevelő oktató munkában a köznevelés és a tehetségfejlesztés területén egyaránt. Ismerje meg a drámaóra tervezet elkészítésének módját és tudatosan alkalmazza a bemutatott drámakonvenciókat. Ismerje fel a drámapedagógia alkalmazási lehetőségét a tehetségfejlesztés folyamatában.

A képzés sikeres elvégzésével a résztvevő megismerje a kreatív természettudományi pedagógia alapjait és alkalmazási gyakorlatát és képes legyen felfrissíteni és fejleszteni pedagóguskompetenciáit a természettudományi tehetségek érdeklődésének felkeltéséhez, motiválásához, kibontakoztatásához, valamint tegyen szert a tanórán kívüli, komplex integratív természettudományos tehetséggondozás módszereinek alkalmazására és azok adaptálására a természettudományi tanórákon.

A résztvevők megismerjék:

–      a tehetség korszerű értelmezését, a tehetség fajtáit, a speciális tehetségeket;

–      a tehetséggondozás helyét és szerepét az oktatási rendszerben (köz- és felsőoktatás);

–      a Nemzeti Tehetség Program elemeit, a támogatási rendszer struktúráját, szempontjait;

–      a tutorhálózat szerepét a tehetséggondozó rendszerben;

–      a tutor feladatait;

–      a tutorrendszerben segített tanulók/fiatalok személyiségtulajdonságait, érdeklődési területeit;

–      a csoportfoglalkozások tervezését, lebonyolítását;

–      kommunikációs, konfliktuskezelési képességeik fejlesztésének lehetőségeit, gyakorlatban történő alkalmazását;

–      a kapcsolatfelvétel lehetőségeit a tutoráltak tanáraival, mentoraival, szüleivel;

–      a tutoráltak egyéni fejlesztési programjai készítésének lépéseit;

–      az egyéni fejlesztési programok megvalósításához használható szervezeti formákat, módszereket;

–      az egyéni fejlesztési programok nyomon-követésének eszközrendszerét.

A résztvevők képessé váljanak:

–      arra, hogy eligazodjanak a hazai tehetséggondozó hálózatban;

–      a tanulók az egyéni fejlesztési terveinek összeállításában való részvételre, valamint segítőivé váljanak az egyéni fejlesztési tervek megvalósításának;

–      az egyén és csoport kapcsolatának kialakítására, az egyén fejlődése érdekében;

a tutorált, a tutor, mentor, tanár, szülő közötti - a fejlődést segítő – kapcsolat, kommunikáció kialakítására, esetlegesen a konfliktus kezelésére.

A résztvevők megismerjék:

–      a tehetség korszerű értelmezését, a tehetség fajtáit, a speciális tehetségeket;

–      a tehetséggondozás helyét és szerepét az oktatási rendszerben (köz- és felsőoktatás);

–      a Nemzeti Tehetség Program elemeit, a támogatási rendszer struktúráját, szempontjait;

–      a tutorhálózat szerepét a tehetséggondozó rendszerben;

–      a tutor feladatait;

–      a tutorrendszerben segített tanulók/fiatalok személyiségtulajdonságait, érdeklődési területeit;

–      a csoportfoglalkozások tervezését, lebonyolítását;

–      kommunikációs, konfliktuskezelési képességeik fejlesztésének lehetőségeit, gyakorlatban történő alkalmazását;

–      a kapcsolatfelvétel lehetőségeit a tutoráltak tanáraival, mentoraival, szüleivel;

–      a tutoráltak egyéni fejlesztési programjai készítésének lépéseit;

–      az egyéni fejlesztési programok megvalósításához használható szervezeti formákat, módszereket;

–      az egyéni fejlesztési programok nyomon-követésének eszközrendszerét.

A résztvevők képessé váljanak:

–      arra, hogy eligazodjanak a hazai tehetséggondozó hálózatban;

–      a tanulók az egyéni fejlesztési terveinek összeállításában való részvételre, valamint segítőivé váljanak az egyéni fejlesztési tervek megvalósításának;

–      az egyén és csoport kapcsolatának kialakítására, az egyén fejlődése érdekében;

a tutorált, a tutor, mentor, tanár, szülő közötti - a fejlődést segítő – kapcsolat, kommunikáció kialakítására, esetlegesen a konfliktus kezelésére.