Menü megnyitása

Út a tudásmegosztó hálózat felé

2017. április 3.

Interjú Kormos Dénessel a Matehetsz és az NTT megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából

Az NTT jubileuma, fennállásának tízedik évfordulója ad alkalmat arra, hogy a hét éve működő Tehetségsegítő Tanácsok eddigi eredményeit áttekintsük Kormos Dénessel, a Kárpát-medencei Tehetségsegítő Tanácsok Kollégiumának elnökével.

Ha nemzetközi kitekintéssel összehasonlítjuk az európai országokban működő tehetségsegítő programokat, azok szervezeti kereteit, akkor megállapíthatjuk, hogy olyan széles partneri kört érintő együttműködési formára, mint a Tehetségsegítő Tanácsok és az általuk létrehozott Kárpát-medencei Tehetségsegítő Tanácsok hálózata, nem igen találunk példát. 

2010 óta, amióta folyamatosan szerveződnek, bővülnek a Tanácsok, jól áttekinthető fejlődési út figyelhető meg működésükben. Azt tapasztaljuk, hogy gazdagodott tehetségsegítő tevékenységük, bővült program kínálatuk, partneri körük, erősödött szakmai együttműködésük. Ma már elmondhatjuk, hogy a Tehetségsegítő Tanácsok jelentős része az adott térségben, ahol megszerveződtek egyfajta koordinációs, közösségépítő, tudásmegosztó és erőforrás-bővítő szerepet tudnak betölteni a tehetségsegítésben.

Ha tagszervezeteik összetételét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy valamennyinek tagja Tehetségpont. Sok esetben maguk a Tehetségpontok kezdeményezték a Tanács létrehozását, megalakítását. Együttműködő partnereik között találhatunk magánszemélyeket, intézményeket, civil szervezeteket, önkormányzatokat, egyéni vállalkozókat, gazdasági társaságokat, stb. is. Ma már elmondhatjuk, hogy a Tanácsokban 1600 jogi személyiségű különböző szervezet, és közel 800 fő szakmailag elismert, köztiszteletben álló magánszemély található.

Megfigyelhető továbbá, hogy az elmúlt időszakban a köznevelést érintő fenntartói, működtetői jogkörben megnyilvánuló változások következtében átalakulás ment végbe azokban a Tanácsokban, ahol az önkormányzatok korábban markánsan vették ki részüket a tehetségsegítő munkából. Volt, ahol ezeknek a Tanácsoknak az aktivitása csökkent, akadtak olyan esetek is, ahol átalakultak és újraszerveződtek. Ott, ahol a hálózati együttműködés szélesebb körre terjedt ki, ezek a változások az önkormányzatok szakmai, irányítói és fenntartói szerepének megszűnése után kevésbé hatottak negatívan a Tanácsok munkájára. Az együttműködés továbbra is dinamikus maradt.

Örvendetes, hogy sok olyan önkormányzattal találkozunk szerte az országban, ahol továbbra is kiemelt értéknek tekintik a fiatal tehetségek támogatását, átlátják, hogy a tehetségsegítés milyen fontos szerepet tölthet be településük kohéziójában. Jelenleg a Tehetségsegítő Tanácsok több mint felében vállalnak aktív támogató szerepet az önkormányzatok. Számos önkormányzat jóllehet közvetlenül nem tagja a Tehetségsegítő Tanácsnak, de szívesen támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a fiatal tehetségeket segítik.

A Tanácsok közel felének jellemzője, hogy folyamatosan bővíti tevékenységi körét, fejleszti tehetségsegítő munkáját, hálózatát, az együttműködés tartalmát, így „virágzó” kapcsolatokat építettek ki térségük gazdasági vállalkozásaival is. Saját ösztöndíjaik, díjaik, kitüntetéseik, tehetség alapjaik vannak, visszatérő szakmai rendezvényeket szerveznek a hagyományosnak mondható intellektuális tehetségterületek mellett a szakmában, mesterségben kiemelkedő fiatalok tehetségsegítése céljából is.

Hogyan szerveződtek újjá bizonyos Tehetségsegítő Tanácsok?

Amikor megszűnt az önkormányzatok köznevelési intézményfenntartó jogosítványa, ez esetenként átszervezésekkel, vagy személyi- és feladatellátásbeli változásokkal járt együtt, márpedig a tehetségsegítés terén a személyek, egyének szervező szerepe kiemelkedően fontos. Így a kevésbé kiterjedt hálózattal és feladatmegosztással működő Tanácsoknál egy-egy meghatározó szakember kiesése az aktivitás csökkenésével járt.

A Tehetségsegítő Tanácsok Kollégiumának keretén belül rendszeresen felmérjük a Tehetségsegítő Tanácsok működésének hatékonyságát, kérdőíves felméréseket végzünk, érdeklődünk, hol, miben tudunk segíteni, hogy a változó körülményekhez a lehető legjobban tudjanak alkalmazkodni. Ahol azt láttuk, hogy formálisan ugyan megmaradt egy-egy Tanács, de tényleges tevékenységet alig mutatott fel, akkor azokat egytől egyig felkerestük, s nem egyszer segítettünk a szakmai megújulásban, új partnerek felkutatásában, a korábbi szereplők együttműködési készségének a megújításában. Nem egy olyan Tanács akadt, ahol újra kellett kezdeni a szervezést, de sikerrel jártunk! Volt, ahol ugyanazzal a névvel, de új tagösszetétellel kezdődött el a szakmai munka.

Összességében úgy látjuk, hogy a hét évvel ezelőtt indult Tanácsoknak nagyjából egy tizede morzsolódott le, esetükben egyelőre nem sikerült az újjászervezés. A válságba került Tanácsok jelentős részénél azonban sikerült ismét egyenesbe hozni a szervezet működését.

Jelenleg 118 regisztrált Tehetségsegítő Tanács található a Kárpát-medencében, ezek közül a Tehetségtérképen aktívnak, vagy közepesen aktívnak feltüntetett több mint nyolcvan van. A többiek jelenleg az útkeresés, a saját gyakorlatuk kialakításának időszakában vannak. Az aktív Tanácsok nyolcvan fölötti száma azt jelenti, hogy ennyi olyan Tanáccsal büszkélkedhetünk, amelyet egy érdeklődő, egy új, reménybeli együttműködő jó szívvel felkereshet a konkrét kooperáció jó esélyével.

Hogyan lehet segíteni a jelenleg kevésbé aktív, háttérbe került vagy vonult Tehetségsegítő Tanácsoknak?

Őket is folyamatosan figyeljük és mentoráljuk. Erre szolgál a hálózatunkban a Mentortanácsok rendszere. A legjobban működő Tanácsaink már nemcsak a saját térségükben fejtik ki tevékenységüket. Tehetségsegítő munkájukat kiterjesztik azokra a területekre is, ahol hálózati értelemben „fehér foltokat” találnak az országban, illetve a Kárpát-medencében. A „fehér folt”-ként azonosított területeken a Mentortanács segít új Tehetségpontokat alapítani, partneri kapcsolatokat kiépíteni, új Tehetségsegítő Tanácsokat kialakítani. Tizenegy olyan Mentor Tehetségsegítő Tanácsunk van, amelyek már elértek ilyen hálózatfejlesztési sikereket. Az elmúlt három évben e mentorálási tevékenység kapcsán közel 120 új Tehetségpont és 11 Tehetségsegítő Tanács alakult.

Hálózaterősítő tevékenységeink közé tartoznak továbbá azok a regionális/térségi szinten szervezett fórumok, műhelybeszélgetések is, ahol a Tanácsok számára fontos ismeretek, aktuális információk megosztásával, jó gyakorlatok bemutatásával, pályázatok készítésével, összefüggő tájékoztatók tartásával igyekszünk segíteni a munkájukat.

2017-től 11 fő térségi koordinátor is segíti a Tanácsok munkáját, a hálózati együttműködést.

Milyen széles a Tehetségsegítő Tanácsokban szerepet vállaló Tehetségpontok köre?

Erre vonatkozóan éppen 2016 végén végeztünk egy kutatást, amelynek alapján megállapíthatjuk, hogy több mint 800 Tehetségpont áll kapcsolatban Tehetségsegítő Tanácsokkal, akik tagszervezetként, vagy partnerként jelennek meg az együttműködésben. A Tanácsok ebben a tekintetben tehát jelentős szervezőerővé is tudtak válni.

S milyen mértékű a gazdasági társaságok szerepvállalása a Tehetségsegítő Tanácsokban?

Erre vonatkozóan is friss adatokkal rendelkezünk. A teljes Kárpát-medencére vetítve a Tanácsok több mint negyven százalékában játszanak aktív szerepet a különböző gazdasági társaságok. Sok jó példát tudunk prezentálni. Az említett térségi fórumainkat is szeretnénk arra felhasználni, hogy ezt az arányt tovább javítsuk. Szeretnénk segíteni abban, hogy a gazdasági társaságok szerepvállalását gazdagítsuk, színesebbé, változatosabbá tegyük, azaz az eseti támogatások, díjak finanszírozása mellett a folyamatos, tervszerű, kiszámíthatóbb együttműködés keretei is kialakuljanak és állandósuljanak.

A határon túli területek közül hol a legaktívabb a Tehetségsegítő Tanácsok működése?

Minden szomszédos, magyarok lakta országban sikeres tehetségsegítő munka folyik. Erdélyben két sikeres Tanácsunk dolgozik nagyon szép eredményekkel: az Erdélyi és a Székelyföldi. A Kárpátalján szintén két Tanács működik, az egyik a közoktatásban, szakképzésben szerveződött Tehetségpontokat fogja össze, a másik a felsőoktatáshoz kapcsolódóan koordinálja a munkát. Hasonló a helyzet a Felvidéken is, a Felvidéki Mentor Tehetségsegítő Tanács mellett a múlt évben létrejött a Selye János Egyetem Tanárképző Karán is a Tanács. A hetedik határon túli Tanácsunk a Vajdaságban található, mely az elmúlt években számos sikeres programot, rendezvényt szervezett.

Ma már egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a határon túli tehetségsegítő munka szervezésében meghatározó szerepet vállalnak ezek a közösségek.