Mivel mérünk?Intelligencia alatt az egyén értelmi képességeinek összességét értjük, melynek segítségével problémákat old meg. Ide tartozik többek között a gondolkodás gyorsasága, az összefüggések átlátása és az emlékezőképesség is. A teszteket úgy kalibrálják, hogy az átlagos eredmény 100 IQ pont körül legyen, és az emberek közel 68%-ának 85-115 IQ pontot mérjen. Számtalan intelligenciát mérő teszt van használatban, ahogy maga az intelligencia sem egyféle. A képességeknek számos fajtája létezik, például zenei, interperszonális, vizuális vagy nyelvi, és ezek is külön vizsgálhatók.
A Binet-Simon-féle teszt a ma használatos összes intelligenciateszt ősmintájának tekinthető. Ez volt az első teszt, melyet a gyermekek intelligenciájának mérésére használtak. A teszt skálája több ízben módosult, a hazai viszonyokra Éltes Mátyás adaptálta. A tesztben a feladatok és a kérdések nehézségi fok szerint vannak csoportosítva és az intelligencia szintjét az jelzi, hogy a vizsgált személy hány, egyre növekvő nehézségű feladatot tud egymás után hibátlanul megoldani. A Budapest-Binet teszt 3-16 éves kor közötti fiatalok általános, más szóval globális intelligenciáját képes mérni.
A Raven-féle „progresszív mátrixok” teszt a nonverbális elvonatkoztatást mérő próbasorozatot tartalmaz. A teszt igen jól korrelál az életben elért teljesítményekkel, kevésbé az iskolai sikerességgel. A teszt feladatai geometriai figurákat tartalmaznak, így kultúrától, nyelvi tényezőktől független módon működik, a világon bárhol használható. Ezért az egyik legjobban használható eljárás a tehetségvizsgálatokban. A Színes Raven tesztet 5-9 éves kor közötti gyermekek esetében használják, nagyobb gyerekek és felnőttek esetében a Standard, a fiatalok és felnőttek vizsgálatában a Nehezített Raven Mátrixok használatosak.
A Magyar Wechsler Intelligenciateszt (MAWI és MAWGYI-R) tíz részfeladatot tartalmaz, összehasonlító, műveltségi, élethelyzetek megértésére vonatkozó, számterjedelemmel, számolással foglalkozó, mozaikpróbás, képkiegészítő, képeket sorbarendező, tárgyösszeillesztő és rejtjelező feladatokat. A MAWGYI-R intelligenciateszt felvétele után hasonló számszerű adatokat kapunk, mint a Budapest-Binet típusú teszteknél. A gyermek képességprofiljának (verbális-beszéddel összefüggő teljesítmény és performációs képességek – cselekvésen keresztül megragadható) feltérképezése a cél. A MAWGYI-R teszt értelmezése lehetőséget biztosít az egyéni fejlesztési tervek vagy a szükséges gyógypedagógiai segítség, képességfejlesztés célzott kialakítására.
Az általános intelligencia mellett az érzelmi intelligencia fogalma a legismertebb, melynek jelölése az EI vagy EQ. Ez a képesség az egyén saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásával kapcsolatos, ide tartozik az önuralom képessége és az empátia is, és az EQ feltétele minden emberi közösség optimális működésének. Az érzelmi intelligencia mérése általános IQ-t mérő tesztek segítségével nem lehetséges. Az intelligencia és a kreativitás összefüggéseit széles körben vizsgálták, de nincs elfogadott tudományos álláspont arra, hogy milyen viszonyban állnak egymással. Egyes kutatók szerint a kreativitás vagy alkotókészség egyes intelligenciatípusok használatának képessége, mások szerint inkább az IQ kiegészítő ellentéte. Abban viszonylagos konszenzus van, hogy a kreativitás csak bizonyos intelligenciaszint felett tud megnyilvánulni.
Mit tudhatunk meg az eredményből és mit nem?
Az intelligenciatesztek segítségével globális képet kapunk a gyermek értelmi képességéről, az adott tesztek által mért területek fejlettségéről. Emellett a mérések segítséget nyújthatnak a normától való eltérés megállapítására, jó módszert jelentenek fogyatékosság vagy éppen kiemelkedően magas intelligencia megállapítására, de a gyermek személyiségét, részképességeit nem állapíthatjuk meg ilyen tesztek alkalmazásával. A tesztek sajátossága, hogy sohasem lehetnek teljesen függetlenek attól a nyelvtől és kultúrától, amelyben létrehozzák őket, hiszen megalkotóik adott struktúrákban gondolkodnak. A nyelvi és kulturális különbségek így a mérést pontatlanná tehetik, de számos egyéb tényező (betegség, fáradtság, szorongás) is befolyásolhatja a gyermek eredményét. Az IQ-ból önmagában nem vonható le következtetés az egyén tehetségével kapcsolatban, tehát alacsonyabb intelligenciaérték sem zárja ki, hogy a gyermek egy-egy tehetségterületen kimagasló képességű legyen és fordítva is igaz, nem feltétlenül tehetséges az a fiatal, akinek nagyon magas az IQ-ja. Mindemellett az intelligenciateszt eredménye egy irányadó érték, ami alapja lehet további vizsgálatoknak.
