Menü megnyitása

Európában ma a hálózatosodás az egyik jellemző fejlődési irány

2017. január 30.

Interjú Fuszek Csillával, a Budapesti Európai Tehetségközpont igazgatójával, az Európai Tehetségsegítő Hálózat koordinátorával

Az Európai Tehetségsegítő Hálózatnak fontos budapesti programjai lesznek idén tavasszal. Megragadva az alkalmat egy gyors mérlegkészítésre: milyen eddigi eredményekről számolhat be az Európai Tehetségsegítő Hálózat?

Az Európai Tehetségsegítő Hálózat (ETSN) életre hívásának az ötlete a 2011-es tehetséggondozásról szóló magyar uniós elnökségi konferencián született meg. Akkor fogalmazódott meg a szakértőkben, hogy jó lenne, megosztani, összehangolni, esetleg monitorozni az Európában a tehetséggondozás területén meglévő tendenciákat, politikákat, tudományos eredményeket.

Ehhez az első lépés az volt, hogy létrejöttek az ún. Európai Tehetségközpontok, ez 2011-ben még csak vágyálom volt. Az elmúlt 5 évben a Matehetsz keretei között működő Budapesti Európai Tehetségközpont az Európai Tehetségtanáccsal (ECHA) együttműködve a kialakuló európai tehetséghálózatnak a motorjává vált. A Hálózat 2015-ben formálisan is megalakult 14 központtal, amihez azóta 2016-ban újabb 5 központ csatlakozott.

A következő lépés, amin most dolgozunk, az a hálózat megerősítése. 2017-ben ismételten meg fogjuk hirdetni az európai tehetségközpontok kvalifikációjáról szóló pályázatot. Már tavaly elindult az a törekvés, hogy a Hálózat ne maradjon meg Európa keretein belül, hanem a világ bármely részéről kapcsolódhassanak hozzá. Ezek az ún. Társult Európai Tehetségközpontok, jelenleg 2 ilyen központja van a Hálózatnak.

A Hálózat működésének egy újabb mérföldköve volt, hogy 2016 végén létrejött az ún. Hálózati Tanács, amely tulajdonképpen a hálózati menedzsmentért felel. Ez új strukturális elem, és az egész Hálózatot új dimenzióba emelheti, hiszen van néhány olyan ország és számos Európa-hírű szakember, aki komolyan magáévá tette a hálózatosodás gondolatát. A Tanácsnak öt tagja van, öt különböző országból. Antonios Apostolou görög, Albert Ziegler német, Mojca Jurisevic szlovén, Colm O'Reilly ír kolléga és én. Megoszlanak köztünk a feladatok – képviselet, a működés anyagi kérdései, weblap-, illetve hírlevél-szerkesztés stb. Én az egész hálózat koordinátora lettem.

Hamarosan elkészül az Európai Tehetségsegítő Hálózatnak az ECHA-tól teljesen független honlapja. A napokban itt járt ír kollégákkal eljöttek hozzánk, hogy tanulmányozták, hogy miként alakult ki a magyar tehetségtérkép, hogy milyen hibákat tanácsos elkerülni, vagy milyen érdekes megoldásokat találtunk a térkép építése közben.

Mindezen túl a Tanácsban dolgozunk a Hálózat hosszú távú tervein. Tervezzük, hogy a Hálózat első csúcstalálkozóját 2018-ban Dublinban az ECHA konferenciáján tartjuk meg.

Mik a közeljövőbeli tervek?

2017. február végére tervezzük az új Európai Tehetségpontok regisztrációjára vonatkozó pályázat kiírását, tulajdonképpen az egész világra meghirdetjük. Ezt, és a korábban említett Tehetségközpont pályázatot a Budapesti Európai Tehetségközpont koordinálja. Szép példája a nemzetközi együttműködésnek, hogy mi végezzük a koordinációt, de teljes együttműködésben az írekkel, és nagyon nagy segítségünkre vannak ebben a német kollégák is.

Tervezzük, hogy a Hálózat egy része találkozik itt márciusban, hogy megbeszélje a közös EGIFT projektünk első tervezetét. Az EGIFT („ETEHETSÉG”) a fantázianeve annak a közös Erasmus+ programnak, amin Hálózatban együtt dolgozunk. Reméljük, hogy a 8 ország együtt „össze tud hozni” egy olyan remek on-line felületet, ami lehetővé teszi a világon bármely érdeklődő számára, hogy a tehetséggondozással kapcsolatban tanulhasson.

Április elején lesz az ún. Youth Platform Summitot, ami már a második ilyen találkozó lesz. A Youth Platform az Európai Tehetségsegítő Hálózattal kapcsolatban álló fiatalokat tömöríti. Márciusban lesz egy éve, hogy megszületett ez a kezdeményezés. A fiatalok aktívan részt vesznek a tehetséghálózati munkában, nyilván kicsit másképp, mint a központok, de a központokkal együttműködve. A Summit (csúcstalálkozó) tulajdonképpen a platform csúcstalálkozója, kb. 50-55 résztvevőt várunk erre a 4 napos rendezvényre.

A fiatalok mivel foglalkoznak a Youth Platformban?

A Platform egy igen „fiatal” szervezet; tavaly év végén ők is megválasztották a saját Tanácsukat. Egyébként ebben is a Budapesti Európai Tehetségközpont segített, koordináltuk a választás lebonyolítását. A Platformba az Európai Tehetségközpontok és Tehetségpontok delegálhatnak, diákokat, de a felvétel nem automatikus, végső soron a fiatalok Tanácsa dönt.  A fiatalok aktívan részt vesznek a saját szervezeti és működési szabályzatuk elkészítésében, és most azon dolgoznak, hogy minél több közös projektet alakítsanak ki, amik részint hozzánk, a Hálózathoz kapcsolódnak, részint önálló tevékenységek. A második Youth Summiton véglegesítenek egy nyilatkozatot, egy chartát a maguk szemszögéből közelítve a tehetséges fiatalok oktatási szükségleteihez, és közösen megvitatják, eldöntik, mi felé induljanak el. A csúcs kapcsán ismerkednek a tehetségközpontok által nyújtott lehetőségekkel – mi is be szeretnénk őket vonni különböző tevékenységeinkbe. A Youth Platform nagyon értékes lehetősége a Hálózatnak, és büszke vagyok arra, hogy a Matehetsz vállalta, hogy a 2. Youth Summitot lebonyolítja, ami nem egyszerű, hiszen az egyes érintett országok gyermekvédelmi törvényeit is figyelembe kell vennünk. Jelenleg folyik a csúcstalálkozó megszervezése.

Beindult-e olyanfajta tartalmi együttműködés a fiatalok körében, ami többről szól az együttműködés formai kereteinél? 

A fiatalok nagyon lelkesek, a Summit szervezésében résztvevő csapat szinte minden héten tanácskozik Skype-on. Van két Facebook-oldaluk, dolgoznak a honlapjukon [Az interjú óta ez létre is jött: http://youthplatform.g6.cz/ (a szerk.)], ami egyébként csatlakozni fog az ETSN website-hoz, és számos közös projekten gondolkodnak már. Részt vesznek például egy spanyol vezetéssel megvalósuló ún. 3D-s világ építésében. Lesz a Youth Summitnak egy saját website-ja, tegnap pont azt néztem meg, hogy milyen logo-terveik vannak. 

A Hálózat, a Tanács és az Európai Tehetségtanács (ECHA) hogy viszonyul egymáshoz?

Az ECHA személyeket tömörít, talán Európa legkiválóbb tehetséggondozással foglalkozó szakembereit. Nyilvánvaló, bármi történik a tehetséggondozás világában, az ezeket a szakembereket az érinteni fogja.   A tehetségközpontokban dolgozó kollégákból sokan az ECHA tagjai. Az ECHA jelenlegi elnöke a Nemzeti Tehetségtanács és a Matehetsz alapításának meghatározó szereplője, Csermely Péter. Az ECHA vállalta fel a tehetségpontok kvalifikációját; megjegyzem ennek a koordinációját és a Budapesti Európai Tehetségközpont végezte. Az ECHA-n belül 2014-ben megalakult Kvalifikációs Bizottság próbálta meg kialakítani az Európai Tehetségközpontok kvalifikációjának kritériumrendszerét, a bizottság felelőssége, hogy évenként meghirdesse a központtá válásra szóló felhívást. Colm O'Reilly és a magam személyében az Európai Tehetségtanács és a Hálózati Tanács között személyi átfedés is van, így módunk van nyomon követni mind a két tanács munkáját, és elősegíteni a szinkronitást. A Hálózati Tanácsnak a holland kolléganő az elnöke, én pedig a titkára. A közel 30 éves múltú szervezet, a nagy presztízsű ECHA kvalifikációs munkájával garanciát jelent arra, hogy a központok stabil és jól működő központjai Európának. E tevékenységen keresztül függ össze a két tanács és a hálózat.

Az Európai Tehetséghálózat az ECHA-val ellentétben szervezetek közös platformját jelenti.  Ennek a hálózatnak közel 300 tehetségpontja van szerte a világon. Nyilvánvalón komoly személyi átfedés van, de a Hálózatban már most sokkal több szervezet van jelen, mint az ECHA-ban.

A Hálózat természetesen az ECHA-tól független és alakítja önmagát, eljöhet az az idő, amikor a Hálózat úgy dönt, hogy nem szükséges az ECHA kvalifikáló szerepe. Ám dönthet úgy is, hogy értékesebb a Hálózat számára egy külső kontroll.

Milyen fő tendenciák érvényesülnek az európai tehetséggondozásban?

Ez nagyon nehéz kérdés. Európa sokszínű, sokféle hagyománya van a közoktatásának, a tehetséggondozásának, eltérő törekvések érvényesülnek az államok oktatáspolitikájában is. Erről születtek tanulmányok 2010-ban, 2016-ban is, szakértők elemzik, hogy milyen tendenciák érvényesülnek. Kiemelhetjük azt, hogy a hálózatosodás az egyik jellemző fejlődési irány. Ennek az igényét bizonyította az is, hogy milyen nagyszámú Európai Tehetségközpontra való pályázat érkezett az elmúlt két évben.

Érdekes jelenség most, hogy az északi államokban is egyre inkább előtérbe kerül a tehetséggondozás. Például Dániában nemrég kvalifikáltuk egy nagyon komoly tehetségközpontot Európai Tehetségközponttá.

Miben áll a magyar hozzájárulás?

Kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy a Nemzeti Tehetség Program az elmúlt öt évben felvállalta, a Matehetsz-en belül működő Európai Tehetségközpont működésének támogatását. E nélkül a támogatás nélkül nem született volna meg az Európai Tehetségsegítő Hálózat. Reményeink szerint pár éven belül jelentős, a Hálózat által indukált eredményekre számíthatunk. Azt mondhatjuk, hogy Magyarország rengeteget tett, és a mai napig rengeteget tesz azért, hogy az európai tehetségsegítés tendenciáin belül a hálózatosodás megtörténjen, jól működő kapcsolatok és kapcsolódási formák jöjjenek létre. Erre mindenképpen büszkék lehetünk.