Menü megnyitása

Fuszek Csilla: Az Európai Tehetségsegítő Hálózat kialakulásának rövid története (2011-2017)

2017. november 28.

Az Európai Tehetségsegítő Hálózattal kapcsolatos közös, nemzetközi szintű gondolkodás 2011 áprilisában Budapesten, a tehetségtámogatás témakörében tartott Európai Elnökségi konferencián elhangzottak nyomán kezdődött el. Professzor Csermely Péter a nyitó előadásában bemutatta az akkor mindössze 4 éves, de addigra már közel 450 Tehetségpontot összekötő, magyarországi, együttműködésen alapuló tehetséghálózat által elért eredményeket, többek közt a civil és az állami szektor összefogásából és a formális és az informális oktatás összekapcsolódásából eredeztethető hosszú távú előnyöket. Rávilágított arra, hogy milyen hatással lehet egy ország oktatáspolitikájára, ha tehetségtámogató tevékenységei egyszerre válnak láthatóvá és átláthatóvá. A konferencia zárónyilatkozata már tartalmazza azt a közel 300 szakértő által elfogadott elképzelést, hogy érdemes az európai törekvéseket is összehangolni, hálózatba szervezni, ezen keresztül pedig a korábbiakhoz képest a tehetséggondozást hangsúlyosabban megjeleníteni az európai oktatáspolitikákban, az Uniós pályázatokban.

Így hat év távlatából értékelhetjük az akkori Nyilatkozatot az ETSN kialakulásához vezető hosszabb távra tervezett folyamat egyik első stratégai lépésének. Csermely professzornak az Európai Tehetségtanács 2012-ben történő (ECHA) elnökké választása újabb nemzetközi áttörést jelentett, hiszen az ECHA elfogadta Csermely kezdeményezését, a tehetségtámogatás új típusú, úgy nevezett hálózatos megközelítését. A majdani ETSN létrejöttében kiemelkedő szerepet játszott, hogy ugyanebben az évben a MATEHETSZ keretei közt megalakult a Budapesti Európai Tehetségközpont, melynek célja szintén az volt, hogy ECHÁ-val együttműködve az európai tehetségtámogató tevékenységek hálózatba szerveződését elősegítse.

A későbbi Európai Tehetségsegítő Hálózat (Hálózat/ETSN) elemeit összefoglaló első dokumentum számos egyeztetés után 2014 őszére készült el; az ECHA Közgyűlése a 2014-es ljubljanai konferenciáján csaknem egyhangúan elfogadta, és a hálózatépítés első „operatív szerveként” megválasztotta az ú.n. Kvalifikációs Bizottságát, melynek jelenlegi 7 tagja 7 különböző ország tehetséggondozással foglalkozó szakembereiből áll. A Kvalifikációs Bizottság további félévi egyeztető munkája nyomán az ECHA honlapján 2015 februárjában megjelent az első Európai tehetségközpont felhívás.

Az első pályázatra 19 országból 28 színvonalas pályázat érkezett be, bizonyítva, hogy Európában széles körben megjelent a hálózatos gondolkodásmód igénye, a tehetséggondozáson belüli időszerűsége. A Kvalifikációs Bizottság a pályázatokból 2015 nyarán kiválasztotta az első 14 Európai Tehetségközpontot, akikből a Hálózat hivatalosan is megalakult 2015. szeptember 29-én az Európai Parlament brüsszeli épületében magas rangú tisztviselők, valamint EU parlamenti képviselők jelenlétében.  

A „második körös” (2016-os) Tehetségközpont pályázatban már lehetőség nyílt Európán kívüli, ú.n. Társult ("Associated") Tehetségközpontok csatlakozására is, ennek eredményeképpen 2017 májusára már 20 központja volt a Hálózatnak, ebből 18 európai, 2 pedig Európán kívüli országban. 2015 novemberében került fel az ECHA, illetve a Tehetségközpontok honlapjaira az első Európai Tehetségpontok megalakításra való felhívás, így lényegében a Tehetségközpontok közös hálózatépítő tevékenységének köszönhetően mára 41 országból közel 300 tehetségpont csatlakozott a Hálózathoz. A 2017-es pályázatok a napokban zárultak le, jelentős bővülésre számíthatunk mind a Központok, mind az Európai Tehetségpontok számának növekedése terén.

Hogyan is jellemezhetnénk ma ezt a Hálózatot?

Az Európai Tehetségsegítő Hálózat egy folyamatos átalakulásban lévő, fejlődő rendszer, egyenrangú tagjai a Hálózat csomópontjait alkotó Európai Tehetségközpontok és a Hálózat pontjait alkotó Európai Tehetségpontok. Az Európai Tehetségközponttá válás kritériumrendszerét az ECHA Kvalifikációs Bizottsága, az Európai Tehetségponttá válásét – ami elsősorban Tehetségpontként való regisztrációt jelent – a Hálózatot alkotó egyes Tehetségközpontok határozzák meg. A regisztráció elfogadásának menetében azonban minden Európai Tehetségközpont egyénileg jár el. 

Az Európai Tehetségközpontok a tehetségtámogatásnak több területén is szakmailag kiemelkedő minőséget nyújtó intézmények, azonban nagyon sok tekintetben eltérőek egymástól. Vannak köztük non- és for-profit szervezetek is, vannak állami fenntartásúak, akik éppen egy-egy ország minisztériumi háttérintézményei közé tartoznak, és vannak köztük civil szerveződések is. Egy-egy Európai Tehetségközpont tevékenységeinek halmaza is sok tekintetben eltérő lehet; vannak olyanok, amelyek inkább a tanárképzésre, mások pedig a fiatal tehetségekkel való közvetlen munkára fókuszálnak. Ez a sokszínűség az egyik fontos záloga az épülő Európai Tehetségsegítő Hálózat erejének, komplexitásának.

A Központoknak alapvető feladata közé tartozik a saját minőségi munkájukon túl a hálózatszervezés, a hálózati tagok számára magas szintű szakmai információ biztosítása. Azaz a Hálózatban az Európai Tehetségközpontok azok, amelyek több felelősséget vállalnak fel azzal, hogy egy-egy régióban, országban vagy éppen egész Európára kiterjedően végeznek koordináló, információt nyújtó munkát, és ez egyben egymás iránti nyitottságot, jó gyakorlataik cseréjét, tehetséggondozással kapcsolatos nézeteik egyeztetését, egy-egy régión belüli tehetséggondozó tevékenységek összehangolását is jelenti. Az Európai Tehetségsegítő Hálózatban való részvétel közösségi gondolkodásmódot igényel, ahol minden ország más-más oldalról segíthet a közös célok megfogalmazásában, és elérésében (Fuszek, Cs., Csermely, P., O´Reilly, C., Ziegler, A. 2017).

Jelenleg az Európai Tehetségsegítő Hálózat tulajdonképpen a tagjainak közös tevékenységeiben ölt testet. A gyakorlatban ez ma egy-egy közösen kialakítandó pályázat, hálózatépítés vagy éppen ifjúsági program (Youth Platform) megvalósítását jelenti. Egy-egy közös projektben a vezető szerepet – a projektek tartalmától függően – mindig más Európai Tehetségközpont látja el. Az első, brüsszeli találkozó óta számos közös munka, program vagy pályázat indult el. A Hálózat hirtelen bővüléséből adódóan 2016 második felére világossá vált, hogy szükség volt egy stratégiai menedzsmentet ellátó 5 tagú Hálózati Tanács létrehozására is. A teljes Hálózatra kiterjedő választás alapján 2016 októberében megalakult Tanácsot Prof. Albert Ziegler vezeti, titkára Fuszek Csilla.

Közös erőfeszítéseknek köszönhetően 2017 júniusában elkészült a Hálózat közös honlapja: http://etsn.eu/ ; a honlapon megtalálható a hálózatot alkotó intézmények térképe, mely feltűnteti a résztvevő Tehetségközpontok és Tehetségpontok leglényegesebb adatait: http://etsn.eu/map-of-etsn/

A Hálózatban fontos szerepe van a jelenleg 20 országból kb. 80 tagú álló Fiatalok Platformjának (Youth Platform), mely a Tehetségközpontokból és a Tehetségpontokból delegált tehetséges, illetve tehetségek oktatása iránt érdeklődő fiatalokat tömöríti.  A közös munka egyik további szép példája az ír Központ által koordinált EGIFT project, melyben 8 ország közösen készít el általános és középiskolai tanárok számára egy tehetségfejlesztést segítő on-line tananyagot.

Eleinte az Európai Tehetségsegítő Hálózat tagjainak a hálózatosodásba fektetett önkéntes munkája szükséges ahhoz, hogy a tagok előbb-utóbb a hálózatos tevékenység indukálta előnyöket is megtapasztalhassák, hogy ne maradjanak meg csupán az adminisztratív keretek közt. Hosszú távon azonban a hálózatosodás számos előnnyel járhat: felgyorsulhat a tehetségsegítő jó gyakorlatok érdembeli cseréje; várható a nemzetközi kutatási projektek számának növekedése; egy-egy régión belüli források hatékonyabb felhasználása jöhet létre; Európa szerte az Európai Tehetségsegítő Hálózaton keresztül egyre több fiatal tehetség kaphat érdembeli figyelmet és támogatást.

Ugyanakkor a Hálózat létrejötte jelzi azt az elméletben már többféleképpen megfogalmazott tényt, hogy a tehetség kibontakoztatásához, a tehetséggondozás sikeréhez nem csupán az egyén-család-iskola háromszögében kell gondolkodnunk, hanem országhatárokon átívelő, a szélesebb hazai és európai vagy éppen Európán kívüli közösségek hatásait is figyelembe kell vennünk (Ziegler, A., & Stoeger, H.,2017, Csermely, P.,2017;  Csikszentmihalyi, M., 1996).

 

Felhasznált / hivatkozott szakirodalom:

  • Van Aalst, F. H. (2012). Networking in society, organisations and education. In D. Istance & M. Kobayashi (Eds.), Networks of innovation towards new models for managing schools and systems (pp. 63-72). Budapest, Hungary: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
  • Csermely, P. (2017). The network concept of creativity and deep thinking: Applications to social opinion formation and talent support. Gifted Child Quarterly, 61; kézirat, megjelenés alatt.
  • Csikszentmihalyi, M. (1996). Creativity: Flow and the psychology of discovery and invention. New York: Harper Perennial.
  • Csilla Fuszek, Peter Csermely, Colm O´Reilly & Albert Ziegler (2017): Towards a Network Approach to Talent Development: The European Talent Support Network; kézirat, megjelenés alatt.
  • Ziegler, A. (2005). The actiotope model of giftedness. In R. Sternberg & J. Davidson (Eds.), Conceptions of giftedness (pp. 411-434). Cambridge, UK: Cambridge University Press.
  • Ziegler, A., & Stoeger, H. (2017). Systemic gifted education. A theoretical introduction. Gifted Child Quarterly, 61, 183–193. doi:10.1177/0016986217705 713
  • Ziegler, A., Chandler, K., Vialle, W., & Stoeger, H. (2016). Exogenous and endogenous learning resources in the Actiotope Model of Giftedness and its significance for gifted education. Journal for the Education of the Gifted, 39, kézirat, megjelenés alatt.