Tudjuk jól, hogy a tehetség kibontakozása soha nem légüres térben történik. Nagymértékben függ attól, milyen lehetőségek, támogatás és emberi kapcsolatok, hálózatok, segítő vagy épp hátráltató tényezők veszik körül a fiatalokat.
A kutatások azonban hagyományosan többnyire az egyén szemszögéből vizsgálják a tanulót körbevevő környezetet. Jóval kevesebbet tudunk azokról az intézményekről és szervezetekről, amelyek ezeket a támogató közegeket létrehozzák és hosszú távon működtetik.
Amennyiben a nemzetközi színtéren megjelenő tehetséggondozó intézmények hatására vagyunk kíváncsiak kézenfekvőnek tetszett, hogy az Európai Tehetségtámogató Hálózat keretében gondolkodni. A Matehetsz koordinálásában 4 kolléga: Prof. Drs. Albert Ziegler, Fuszek Csilla, Dr. Agata Hofman és Prof. Mojca Jurisevic által vezetett, nemzetközi kutatásban ezért magukat a ETSN-en belüli, garantáltan tehetséggondozással foglalkozó intézményeket állítottuk a középpontba.
2026 májusában és júniusában felkerestük a kérdőívünkkel a Hálózat tagjait, a magyar kollégák esetében telefonon is megpróbáltuk elérni az intézményeket. Nagy örömünkre huszonnyolc ország 139 tehetségközpontjának és tehetségpontjának képviselőitől kaptunk értékelhető válaszokat a szervezetük működéséről.
Négy fő területet vizsgáltunk: mennyire meghatározó része a tehetséggondozás az intézményi identitásuknak; mennyire bíznak abban, hogy képesek eredményesen ellátni feladataikat; milyen erőforrások és szervezeti feltételek állnak rendelkezésükre; valamint mennyire érzik magukat a tágabb Európai Tehetségtámogató Hálózat (ETSN) közösségéhez tartozónak. Bíztunk abban is, hogy az eredmények segítenek a Hálózat stratégiai továbbfejlesztéséhez ötleteket adni.
Az eredmények azt mutatták, hogy ezek a tényezők eltérő módon kapcsolódnak az intézmények működéséhez. Azok a szervezetek, amelyek jobban bíztak saját cselekvőképességükben és szakmai eredményességükben, általában tudatosabb programtervezésről, tevékenységeik nagyobb folytonosságáról és céljaik sikeresebb megvalósításáról számoltak be. Az erős szervezeti identitás ezzel szemben elsősorban a kapcsolatépítéssel, valamint az oktatási környezet más szereplőivel való együttműködéssel mutatott szorosabb összefüggést.
Az erőforrások ugyancsak fontos szerepet játszottak, különösen a tervezés, a hálózatépítés és az intézmények által érzékelt eredményesség szempontjából. Az ETSN egészéhez való erősebb kötődés pedig elsősorban az együttműködéssel és a hálózati kapcsolatok intenzitásával járt együtt. Összességében a Tehetségközpontok kedvezőbb intézményi feltételekről számoltak be, mint a Tehetségpontok, bár nem minden vizsgált területen értek el magasabb értékeket.
A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a tehetséggondozó intézmények megerősítésére aligha létezik mindenütt egyformán alkalmazható megoldás. Az erőforrások hiánya, a szervezet saját képességeibe vetett gyenge bizalma, a küldetés bizonytalansága vagy a más intézményekkel való kapcsolatok hiánya eltérő természetű problémák – ezért eltérő beavatkozásokat és támogatási formákat is igényelnek.
A vizsgálat legfontosabb hozzájárulása talán éppen a nézőpontváltás. Ha elfogadjuk, hogy a tehetség kibontakozásában meghatározó szerepe van a környezetnek, akkor figyelmet kell fordítanunk azokra az intézményekre, intézményi hálózatokra is, amelyek ezt a környezetet létrehozzák. Ezek a szervezetek nem pusztán a tehetséggondozás hátterét biztosítják: maguk is a tehetségfejlődés rendszerének meghatározó szereplői.
