Menü megnyitása

Itt van dolguk, itt vannak álmaik és meg is valósítják!

2013. november 25.

Válogatás a TEDxYouth Budapest 2013. konferenciáról.

Az idei már a negyedik TEDx Youth esemény volt Budapesten, mégis kezek százai lendültek a magasba a MOM Kulturális Központ zsúfolásig telt termében arra a kérdésre, hogy ki van jelen először. Egyben biztosak vagyunk, aki szombaton ott volt, nem most jött utoljára!
 
Mi a TED, mi a TEDx?
Technology, Entertainment, Design. A mottó: „ideas worth spreading”, terjesztésre érdemes gondolatok. Egyedülálló konferencia-sorozat. Részletesebb ismertetés itt.
Az első konferencia az alkotó elme működését kutatta, másodszorra a kreativitás nyomába eredtek a szervezők, tavaly a siker titkát fürkészték, idén pedig láthatatlan történetek váltak láthatóvá, de ami sokkal fontosabb: testközelből átélhetővé. A TED események sajátossága, hogy az előadók rövid, 10-15 perces, interaktív előadásokban mutatják be saját történeteiket. Az idei esemény visszatérő kulcsfogalma volt a komfortzóna - pontosabban a kilépés abból -, mégis szembetűnő lehetett, hogy ezek a fiatalok veterán műsorvezetőket meghazudtoló magabiztossággal mozogtak a színpadon, ami persze nem a véletlen műve. Az előadók felkészítésébe komoly munkát fektettek a szervezők, kommunikációs tréningek sora és mentorok segítették az élvezetes előadások megszületését. A felkészítő munkáról kisfilm készült.
 
A november 23-i konferencia négy tematikus blokkban (Válts nézőpontot!, Gondold újra!, Csináld másképp!, Tedd láthatóvá!) közel 30 fiatal mutatta meg saját személyes történetét. Az első előadó, Nemes Orsolya prezentáció-dizájner és tréner az Y-generáció munkavállalói szokásairól szóló előadásával megalapozta és egyben egy érthető kontextusba helyezte a nap során bemutatkozó többi fiatal történetét is. Orsi egy munkahelyi kudarc után vágott bele abba, hogy felkutassa, hogyan képes hatékonyan dolgozni és a jól-lét érzését megélni egy Y-generációs fiatal a munkahelyén. Bevonás, partnerség, közösség, újfajta médiahasználat; csupa olyan fogalom került elő, ami később minden előadónál újra és újra egy-egy egyedi eset szemszögéből. Palasik Róbert a 21. Nemzetközi Filozófiai Diákolimpia első magyar győztese például azt hangsúlyozta, hogy mindannyian, reggeli ébredésünk első pillanatától az esti lefekvésig amatőr filozófusok vagyunk, csupán meg kell tanulnunk kérdezni és kételkedni, bárhol, bármiben. 
 
Nászai Anna, a MATEHETSZ felfedezettje az idei TEDx Youth esemény legfiatalabbjaként lépett színpadra. Anna elmesélte személyes történetét, ahogyan egy véletlen folytán és némi anyagi támogatással a háta mögött egy külföldi nyári egyetemen biológiás háttere ellenére egy szupravezetőkről szóló kísérletbe csöppent. A fiatal lány hangsúlyozta, az ott tanultaknál és látottaknál sokkal fontosabb tapasztalattal érkezett haza: merd átlépni vélt határaidat, legyen szó egy országhatárról, vagy a tudományterületek választóvonalairól. Mentora kérdésére, miszerint mit képzel, mi lesz vele tíz év múlva, meglepő könnyedséggel felelt: „Fehér köpeny lesz rajtam, és jó helyen leszek, ahol jó lesz nekem. Ez biztos.”
 
Annát Farkas Dezső követte a pódiumon, aki szintén a MATEHETSZ felfedezettjeként mesélhette el saját sztoriját. Dezső 2008-ban, a gazdasági világválság kitörésekor egyszerűen megkérdőjelezte a status quot, miszerint közgazdászként lehetetlen dolga lesz munkát találni. Nem is keresett, hanem kutatásba vágott, 26 banki felsővezetővel készített mélyinterjúkat, melyekből fontos következtetéseket vont le a maga – és most már a közönség – számára. A legsikeresebb vezetők közös jellemzője, hogy higgadtak maradtak és ügyeltek a helyes, tudatos kommunikációra; megkérdőjelezték a rutinokat és megfelelő humorral kezelték a kínos helyzeteket. „Rosszkor születtünk vagy jókor? A válság veszély vagy lehetőség? Rajtatok múlik!” – zárta előadását Dezső, akit vastaps ismert el. 
 
Rétfalvi Flóra világutazó a sok fiatalt foglalkoztató menni vagy maradni kérdéssel érkezett a TED-re. A fiatal lány amellett, hogy részt vett Obama elnök kampányában, megtanulta azt is, hogy bárhonnan jövünk, akármilyen nemzet tagjai vagyunk, problémáink és kihívásaink közösek. Hazajött, de nem ugyanoda, ahonnan indult. Megtanult változni és változtatni, a főbb tanulságokat így foglalta össze: „Soha, semmilyen élményeddel, kudarcoddal, sikereddel nem vagy egyedül.”; „Légy nyitott, te is több leszel ezáltal” és a lényeg, ahogyan egy graffiti fogalmaz: „Nem megtaláljuk, hanem megteremtjük önmagunkat.”.
 
Az esemény egyik legmeghatóbb előadásában Kocsis Leila és Zsömi lépdelt a színpadra. Leila a Csodakutya Alapítvány önkénteseként terápiás kutyájával „fényév távolságot közelít” egymáshoz nap mint nap autista és viselkedészavaros gyerekek kutyaasszisztált terápiájában. Személyes történetét is megosztotta velünk: „A pénteki kutyaterápián egy kisfiú ezt énekelte Zsöminek és nekem....és valóban... azt hiszem benne van a lényeg...amiért gyerekekkel foglalkozom... „
"Fényév távolság,
csak hallgatom, csak bámulom.
Zengő fényország,
hogy láss csodát, egy életen át.
...
Nekem itt van dolgom, nekem itt vannak álmaim… "
/Presser Gábor: Fényév távolság/
 
Német G. Dániel fenntarthatósági tanácsadótól megtudtuk, hogy „a fenntartható jövő az egy baromság. Fenntartható jelen van, de fenntartható jövőről nincs értelme beszélni.” Ő panellakásban lakik, ami télen annyira meleg, hogy rövidnadrágban van a lakásban. Ha vásárolni akar, akkor végig kell gondolnia, hogy ha így megy le a boltba, akkor nyilván megfázik, beteg lesz, lehet, hogy tüdőgyulladást is kap, kórházba kerül hetekre… de nyilván nem ez történik, hanem felöltözik melegen és így nem lesz semmi baja. Ezzel a példával érzékeltette, hogy amikor fenntartható jövőről beszélünk, akkor az olyan, mintha lemennénk rövidnadrágban a zimankóba. Mindenkinek magának kell és most kell úgy élnie, hogy gondol a fennmaradásra.
Kiszámolta, hogy mennyi használt, pontosabban használaton kívüli mobiltelefon van a világban: ha mindet egymásra raknánk, a mobiltelefon-torony magassága a Föld és a nemzetközi űrállomás közötti táv nyolcvanszorosa lenne. Ha ezekből kinyernénk az aranyat, egy Jumbo Jet egynegyedét  lehetne színaranyból létrehozni. Vajon miért nincs önmegsemmisítő vagy ön-újrafelhasználó gomb a mobilokon? Ezekkel a gondolatokkal kezdte barátaival megvalósítani azt a mobiltelefonos alkalmazást, amit most már letölthető, és amelyen keresztül megoldódik az „önmegsemmisítés”, azaz az app-et használók számára küldenek egy dobozt, amiben (ingyen) vissza lehet küldeni a felesleges mobilt egy olyan helyre, ahol újrahasznosítják: ususty.com
 
Berkovics Dalma a megosztás erejéről beszélt, arról, hogy az y-generáció számára nem fontos a birtoklás, inkább csak a használat. Például az USA-ban csökken az autóvásárlás ebben a korosztályban, mert nem az autót akarják birtokolni a fiatalok, hanem csupán eljutni A-ból B-be. Ezért virágzik a couch surfing, a turizmusban a lakáskiadó-honlapok, a telekocsi, a könyv cserebere és minden egyéb, tárgyak-szolgáltatások megosztását segítő fórum. Az lenne a cél, hogy ezeknek a megosztási kezdeményezéseknek a társadalmi elfogadottsága elterjedjen, és hogy legyenek megélhetési forrásként is elismerve, vagyis aki elindít, létrehoz egy ilyen fórumot, annak ez nyújthasson akár egzisztenciát. 
 
Jekli Ágnes grafikus a Magyarországra szülők nélkül érkezett menekült gyerekekkel kezdett foglalkozni két barátjával. Hárman kitaláltak mindenféle programot és tervet a kisgyerekek számára, majd az első találkozáskor szembesültek azzal, hogy tizenéves fiatalok élnek a Fóti Gyermekotthon épületében. Terveiket villámgyorsan átigazították a menekült fiatalok életkorához. 
A projekt alapja a közös munka. A menekült fiatalok és önkénteskedő középiskolások bevonásával létrehoztak egy közösségi szobát, a kerti medencéből egy kerti mozit és Ágnes barátaival egy kreatív nyelvtanulás-segítő fakocka rendszert, hiszen a menekültek csak a saját nyelvüket beszélik. A heti egynapos együttlétekkel hosszú távon azt kívánják elérni, hogy ezek a fiatalok egyrészt megtalálják itt a helyüket, másrészt ők maguk tudják majd ezzel a módszertannal segíteni a jövőben idekerülő fiatalokat. Ez a tevékenység az Útilapu Hálózat - SCI Hungary egyik programja, az Open Doors Hungary keretei között folyik. A munka egyik részéről íme egy kisfilm: http://www.youtube.com/watch?v=aBTatJt2DTc
 
A szünet előtt  megtudhattuk, hogy a Punnany Massif együttes hogyan alkotta meg  a Láttam már szebbet című számát, melyhez az ihletet ez a dal adta, mert olyan fülbemászó, hogy Felcser Máté (Rendben Man) napokig nem tudta kiverni a fejéből.
 
Zeitler Ádám, a Milestone Intézet egyik alapítója arról mesélt, hogyan készítenek fel középiskolás diákokat külföldi, leginkább angolszász oktatási rendszerű elitegyetemek felvételijére, és milyen előnyökkel jár nem csupán az egyén, de az egész társadalom számára egy világlátott generáció, aki a sztereotípiák ellenére visszajön, és hazahozza nem csupán tudását, de új tapasztalatait is.  Hangsúlyozta, hogy a felsőfokú tanulmányaink célja manapság már nem a szakma elsajátítása, hanem „skill”-ek, készségek megtanulása kell legyen. Számos példával támasztotta ezt alá, többek között megmutatta, hogy a világ vezető pénzintézetei közül milyen soknak az alapítója és/vagy vezetője rendelkezik történészi alapképzettséggel.
 
Taker életének arról a változásáról beszélt, amit ennek a 2011-es munkájának köszönhet: http://www.budapestgraffiti.com/images/jobstaker.jpg. Saját szubkultúrájában, kisebbségben, csak a környezete és saját maga által elismert tevékenysége, a graffiti, teljesen váratlanul nemzetközi sikert ért el, ez őt, az alkotót felkészületlenül érte, komoly munkájába került feldolgoznia. A kompromisszumok fontosságáról és a bizalomról beszélt, hogy a társadalom és a graffitis szubkultúra könnyebben találjon hangot egymással. Példaként többek között azt az esetet mesélte el, amikor egy boltbejárat fölé rendeltek tőle feliratot. A megrendelők elégedettek voltak a munkájával, majd kiderült, hogy gondolkoznak a boltbejárat melletti szép nagy falfelület dekorálásán is. Taker felajánlotta, hogy ha azt festhet oda, amit akar, akkor ingyen készül el a kép. A bolttulajdonos ráállt, így készült ez az azóta is ott lévő műve, büszkesége.
 
A szekció moderátora, Hajnóczy Soma világbajnok bűvész (aki korábban szintén előadója volt a TEDxYouth@Budapestnek) Taker polgári foglalkozásáról érdeklődött. Taker válasza: „informatikus vagyok. Ha csak graffitis lennék, az olyan suttyó dolog lenne.” A közönség ezen jól mulatott. Taker folytatta: „ha csak informatikus lennék, az meg olyan kocka dolog lenne. Így jó.”
 
Beszámolónk nem tér ki az összes előadásra. Az innovatív ötletek és az inspiráló személyes történetek sora bármeddig folytatható, a lényeg azonban ez: a TEDxYouth konferencián színpadra állt fiatalok megmutatták, hogy itt van dolguk, itt vannak álmaik, itt vannak céljaik és mára már komoly eredményeik is.