Menü megnyitása

A konyha mint a szellemi műhely központja: harmadik évtizedét kezdte a Bolyai Kollégium

2013. november 14.

Tavaly volt húszéves, idén már új terveket sző az ELTE híres szakkollégiuma, a Bolyai Kollégium.

Szalay Péter
Bő húsz évvel ezelőtt jól ráéreztek az alapítók arra, hogy a tömegképzés miatt átalakuló felsőoktatásban a tehetséges diákoknak szükségük van egy olyan helyre, ahol érdeklődésüknek, képességeiknek  megfelelő képzést kapnak, ennek pedig kiváló helyszíne egy szakkollégium. 
 
Az alapítók, Németh Judit, Kondor Imre és Horváth Zalán professzorok, egy, a természettudományok egészére kiterjedő kollégiumot szerettek volna létrehozni, az angol college-ok mintájára, aminek a lényege, hogy a képzés egy része is a kollégiumon belül történik – mondta el Szalay Péter professzor, kollégiumigazgató – aki az ELTE Elméleti Kémiai Laboratóriumának is a vezetője. Bár vannak a kollégiumhoz köthető  szakmai programok, az elképzelés végül is nem ért célba, hiszen a hallgatók óráik nagy részét továbbra is az egyetem keretein belül hallgatják. Az eredeti koncepció többek között azért is módosult, mert a Kollégium az induláskor kapott, erre a célra felújított épületét 2004-ben végül elveszítette, így most nem önálló épületben működik, hanem az ELTE két másik szakkollégiumával „társbérletben”.
 
Az Alapító Okiratban úgy határozzák meg a kollégium célját, hogy a magyar természettudományos felsőoktatás magas szintű, interdiszciplinaritásra törekvő központját szeretnék létrehozni. Kondor Imre professzor, az intézmény első igazgatója igyekezett bővíteni a kollégium tehetséggondozási profilját, nyitni a többi egyetem felé, szeretett volna valamilyen szinten az egyetemtől független intézményt, egy olyan kollégiumot létesíteni, amelyben más egyetemek műszaki és természettudományt tanuló hallgatói is jelen lennének. Ez ugyan nem valósulhatott meg teljesen, de a célokat részben azért sikerült elérni, hiszen a Bolyai Konferencián, illetve a mesterkurzusokon van lehetőség arra, hogy más egyetemek hallgatói is részt vegyenek a programokban. 
Az elmúlt két évtizedben sok neves kutató került ki a kollégium falai közül. Idén „megszületett” a Kollégium első akadémikusa is: Domokos Péter fizikus 1993 és 1995 között volt a Kollégium tagja. A Kollégium azért tudja sikeresen megszólítani a természettudományok iránt érdeklődő fiatalokat, mert számukra inspiráló az a szellemi közeg, amit a kollégium nyújt. Többek egybehangzó véleménye szerint a Kollégiumon belül a legfontosabb hely a konyha, ahol azon túl, hogy közösen főznek és étkeznek, mindenféléről beszélgetnek, és természetesen sokszor terelődik a szó szakmai kérdésekre.
 
A kollégium másik nagy vonzereje az interdiszciplinaritásból adódik: ha van egy olyan kérdésük, problémájuk, amire nem tudnak válaszolni a tanulmányaik alapján, mert más témakörbe tartozik, az ő munkájukhoz azonban elengedhetetlen, akkor csak átmennek egy szobával arrébb, ahol megkapják a választ.
 
Sajnos, nagy probléma, hogy a tehetséges középiskolások többsége nem a természettudományos-műszaki pályát választja – mondja Szalay Péter. De éppen azért igyekeznek a Kollégiumot minél több gimnáziumban és szakközépiskolában népszerűsíteni, hogy ezt a „reál” alternatívát is lássák a diákok a továbbtanulásuk kapcsán. 
 
Az egyetemisták számának növekedésével a kollégium igazgatójának véleménye szerint az egyetemi képzést nyilvánvalóan nem lehet ugyanazon a szinten folytatni, mint ahogy ez akkor volt, amikor például még csak 30 vegyész járt egy évfolyamra. Ma egy évfolyam 120-150 fős. Ugyanakkor az a tehetséges 30 ember ma is ott van a 150 között, nekik pedig meg kell próbálni különlegesebbé tenni az oktatást, fenntartani a lelkesedésüket, kielégíteni a szellemi igényüket, a képességeiknek megfelelő képzést biztosítani. Erre nyújt lehetőséget a Bolyai Kollégium. 
 
A Kollégiumba nagyon komoly felvételi eljárás nyomán lehet bekerülni, a szakmai eredmények (pl. tanulmányi versenyek) mellett fel kell tudni mutatni egyéb sikeres tevékenységet, mély érdeklődést is: zene, színház, sport, az irodalom szeretete stb. És persze elkötelezettnek kell lenni, hiszen a kollégisták teljesítményét félévente értékelik, a tagság megújítása ez alapján történik.
 
Ez alapján talán nem véletlen, hogy az akadémiai Lendület programban több volt Bolyai kollegista is kapott támogatást. A végzettek közül pedig többen dolgoznak olyan neves intézményekben, mint például a CERN. 
 
A kollégiumi programok gerincét a Csütörtök Este sorozatcímű rendezvények adják. A Kollégium legfontosabb, az alapítás óta heti rendszerességgel sorra kerülő programjának a célja, hogy a kollégisták találkozzanak kiemelkedő személyiségekkel, nem csupán természettudósokkal, hanem írókkal, politikusokkal, gazdasági szakemberekkel, egyházi személyiségekkel, szembesüljenek a tudomány, vagy a társadalom szempontjából érdekes és aktuális kérdésekkel. A más területek megismerése mellett fontos az előadó személye, életútjának tanulsága is. Az elmúlt két évtizedben olyan híres személyiségek adtak elő e sorozat keretében, mint Faludy György, Göncz Árpád, Sebestyén Márta, Lugosi Lugo László, Sólyom László, Erdő Péter, Fabiny Tamás, Habsburg Ottó, Ormos Mária, Hoffmann Rózsa, Járóka Lívia, Jókai Anna, Hack Péter, Schlett István, Szinetár Miklós, Tabajdi Csaba, Szájer József, Kövér László, Szász Károly, vagy a természettudósok közül Lovász László, Freund Tamás, Bencze Gyula, Roska Tamás, Prószéky Gábor.
 
Az előadásokra olyan friss szellemi légkör jellemző, amely nemcsak a hallgatóságnak, hanem az előadóknak is élményt jelent. „Nagyon nagy öröm volt számomra, hogy a tudomány iránt érzett lelkesedésemet ezzel a világos fejű, tiszta szívű csapattal – barátaimmal – egy jó beszélgetés keretében megoszthattam” – írta a kollégium vendégkönyvébe Csermely Péter professzor. Az előadások szorgalmi időszakban csütörtökönként este 18.15-kor kezdődnek, diszkusszióval együtt kb. egy-másfél órásak. December 5-én az igazgató, Szalay Péter tart majd előadást kazahsztáni egyetemi oktatói tapasztalatairól, élményeiről, ezek sorában az ottani tehetséggondozásról.
 
A kollégium soron következő kiemelkedő szakmai programja lesz november 16-án a 12. Bolyai Műhelykonferencia, ahol a kutatási kiválóságról lesz szó az egyetemi-akadémiai együttműködésben.