Menü megnyitása

A tehetség felismerése

2013. szeptember 25.

A tehetség társadalmi megítéléséről országos, reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett a MATEHETSZ. Cikksorozatunk az eredményekről - 3.

Ki találjon rá a kiemelkedő képességű fiatalokra? Hogyan ismerhető fel a tehetség? Kinek a feladata, hogy meglássa a gyermekben rejlő ígéretet? 
 
Az, hogy valaki tehetséges, a vizsgálatban megkérdezettek többsége szerint bármely életkorban kiderülhet. De a válaszadók döntő többsége szerint legkésőbb kisiskolás korban kiderül, kiben rejlik tehetségígéret. A megkérdezettek 32 százaléka szerint már az iskola előtt, óvodás korban felismerhető a tehetség, míg 23%-uk szerint erre a legtöbb esély a kisiskolás korban van. A tehetséges – versenyeken, tehetségfelméréseken már bizonyított – gyerekek szüleire az átlagnál inkább jellemző, hogy a tehetség „fülön csípésének” időpontjaként már az iskola előtti éveket említették. Ez az eredmény felhívja a figyelmet az óvodai tehetségsegítés mind gyakrabban hangoztatott jelentőségére.
 
Mennyi idős korban lehet felismerni a tehetséget?
 
Ki ismeri fel a tehetséget? Mind a felnőttek (46%), mind a gyerekek (34%) szerint a szülő szerepe a legmeghatározóbb a tehetség felismerésében, ugyanakkor az óvónő, tanár (32% felnőtteknél, 20% százalék a fiataloknál), illetve a magántanár vagy az edző szerepe sem megkérdőjelezhető: ez utóbbiak szerepét különösen a tanulók látják fontosnak (náluk az arány 19%, míg a felnőtteknél 6%). A felnőttek 6%, a tizenévesek 8%-a szerint a fiatalnak magának kell felismernie a benne rejlő tehetséget. A pszichológust a fiatalok közül némiképp többen (3%) említették, mint a felnőttek közül (2%) – ami modernebb szemléletre vall –, a barátok szerepe e téren pedig egyértelműen a fiatalok körében kimagasló (7%, szemben a felnőtteknél tapasztalható 1%-os említéssel). 
 
 
Ki ismerje fel a tehetséget? A felnőttek (bal oldali oszlop) és a tizenévesek (jobb oldali oszlop) véleménye
 
Érdekesség, hogy amíg a felnőtt válaszadók a tehetség felismerését elsősorban a szülő feladatának tekintik, addig az egyes szaktárgyak terén (vélhetően a szükséges kompetencia hiánya miatt) a pedagógus szerepét tekintik elsődlegesnek. Egyedül a zene, a képzőművészet és a szervezőkészség terén látják a szülők szerepét kiemelkedőnek.
 
A mélyebb elemzések arra is kíváncsiak voltak, mit gondolnak a válaszadók: miért fontos a tehetségsegítés kezdeti lépéseiben a család, a szülő? A legtöbb megkérdezett szerint azért, mert a család észleli először, hogy mi iránt érdeklődik a gyerek, és először a szülők teremthetnek lehetőséget a kiemelkedő képességek kibontakozására. Az otthon – az elvárások szerint – folyamatosan támogathatja a tehetséget pályája során. A szülő a csokorba gyűjtött nézetek alapján nem tudatosan keresi azt, amiben a gyermeke kiemelkedő vagy tehetséges. Elsődleges szempont a szülő számára, hogy a kötelező iskola mellett egy hobbyt, valamilyen szabadidős tevékenységet találjon gyermekének, amiben az kedvét leli. E közben – talán tudatos elhatározás nélkül – felméri a gyermek természetes érdeklődését, megteremti a lehetőséget, hogy a gyermeke éppen aktuális érdeklődésének megfelelően kipróbálhassa magát, hogy megtalálja azt, ami igazán tetszik neki.
 
A szülők – saját bevallásuk szerint – nem a „tehetséget” látják a gyermekükben, hanem hogy az adott területen ügyes, könnyen veszi az akadályokat, nagy szenvedéllyel űzi a tevékenységet, és könnyedén – ugyanakkor sikerélményekkel gazdagodva – tevékenykedik benne.
 
Az országos reprezentatív mintán végzett véleménykutatást a MATEHETSZ – Tehetséghidak program megbízásából a TNS Hoffmann végezte.