Menü megnyitása

Tíz éve szerződésben a tehetségsegítéssel

2016. november 23.

10 éves Jubileumát ünnepelte a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács és a Matehetsz

Az ember egyik legfontosabb jellemzője, hogy szellemi-lelki értelemben mire szerződik, mi iránt köteleződik el. Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (NTT) és a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (Matehetsz) 10 éves jubileumi ünnepségét Bajor Péter, az NTT és a Matehetsz ügyvezető elnöke. „Mi itt a fiatalok boldogságát megcélozva a tehetséggondozásra szerződtünk” – szögezte le.

A tehetség gyümölcsei csak ott érnek be, ahol kíváncsisággal és szenvedéllyel érlelik azokat. A kertészre nagy szükség van, hiszen a tehetséget – akár a fát – gondozni kell. E szavak üzenetével Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége köszöntette a résztvevőket, aki a rendezvényen személyesen nem tudott részt venni, azonban személyes gondolatait levelében tolmácsolta a hallgatóságnak. Üzenetében elmondta, hogy az NTT és a Matehetsz a tehetségeket segítők, gondozók elméleti és gyakorlati munkáját egyaránt összefogja, magas színvonalon koordinálja. E két szervezet valójában a tehetségszakma párbeszédének terepe, ahol sikerül okos döntéseket hozni a rendelkezésekre álló forrásokról – állapította meg.

A tíz év a tehetséggondozásban fontos mérföldkő – hangoztatta köszöntő üzenetében Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, akinek üdvözlő mondatait Kisgyőri Roland főosztályvezető tolmácsolta. Egy civil szervezet fennállása első évtizedében átesik az első buktatókon, nehéz erőpróbákon, megtalálja a megfelelő működést, a fő feladatát, az együttműködés módszereit. Egy gyerek életében a tizedik év pedig azért fontos, mert erre az életkorra már megmutatkozik, ki melyik területen tehetséges. Azok a fiatalok, akiket tíz évvel ezelőtt a Matehetsz az elsők között vett a szárnyai alá, ma már fiatal felnőttek, akik az élet számos területén bizonyítottak. A tehetségsegítés az a terület, ahol nem terem azonnal babér: a valódi eredmény csak évek megfeszített munkája nyomán születik meg. Nem elég megfogni egy tehetséges fiatal kezét, hanem meg is kell azt tartani, nem szabad elengedni, még akkor sem, amikor hullámvölgy, nehézség érkezik el a fiatal életében. Magyarország ma a tehetségügy tekintetében jól áll, mert a tehetségek ügye közös ügy, szülőké, pedagógusoké, kutatóké, a tehetségsegítés kereteit megteremtő politikusoké – vagyis az egész társadalomé.

Csermely Péter akadémikus, az NTT alapító tagja, az ECHA elnöke az elmúlt tíz évet nemzetközileg is egyedülállónak, a szédítő eredmények évtizedének nevezte. Az egykori maroknyi, lelkes csapatból mára – szavai szerint – több százezer embert megmozgató, a tehetségek tízezreit felfedező és útjukra indító „hadsereg” lett. A magyar tehetségsegítő hálózat nemzetközi szinten is példává vált. De ehhez minden egyes lelkes, a hétvégéjét, a szabadidejét feláldozni kész szakember áldozatos munkájára szükség volt és van. Ezért az alapító professzor képletesen és a valóságban is megemelte a kalapját a szívét a diákjának adó magyar pedagógus előtt. A tehetségsegítés egyik legfontosabb eszközének nevezte a türelmet. Erre azért van szükség, mert a tehetség soha nem akkor, nem úgy és nem abba az irányba akar fejlődni, amerre azt a tehetséggondozó elképzeli, hanem ő maga szeretne rátalálni a saját útjára. A türelem azért is nélkülözhetetlen, mert a tehetséggondozás minimum egy emberöltő múltán hozza csak meg az igazi gyümölcsét. Hálózatkutatóként pedig leszögezte: az együttműködés, s a másik különbözőségének az elfogadása és tisztelete nélkül nem lehetett volna olyan sikeres hálózatba szervezni a tehetségsegítő műhelyeket, mint az történt itthon és Európában. Az ilyen kapcsolatrendszerhez, mint közösséghez tartozásnak fontos szabálya a szolgálat alázata: ha probléma merül fel, akkor senki ne akarja szétszakítani a kapcsolatokat, felrúgni az együttműködéseket, hanem az egész hálózat közös tudására építve együtt kell keresni a kihívásokra a megoldásokat.

Hiller István, az Országgyűlés alelnöke, volt oktatási miniszter a XVIII. században alapított selmecbányai akadémia egyik professzorától, Wilckens Henrik Dávidtól vett idézettel szemléltette a tehetséggondozás fontosságát: „egy kis magból lesz a mogyoró, az apró magból az égre törő tölgy – semminek gondolnád, mi fává terebélyesedik később”. Felidézte, hogy már az NTT alapításakor fontosnak tartotta: a politika ne akarjon rátelepedni a tehetséggondozásra, hagyja a civil és a szakmai kezdeményezéseket kibontakozni, megszerveződni. Igenis a politika dolga ugyanakkor, hogy biztosítsa e munkához a forrásokat. Fontosnak nevezte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tíz évvel ezelőtti vezetői a tekintélyük teljes súlyával a civil tehetségsegítő kezdeményezés mellé álltak; valamint hogy a tehetségsegítés kormányokon átívelően megkapta a szükséges támogatást, az akkori ellenzéktől, s a korábbi és későbbi kormányoktól egyaránt. „Ha egyszer valaki bebizonyítja, hogy a Mátra egy nagy aranytömb, s az Alföld alatt összefüggő olajmező húzódik, akkor nem lesz szükség Magyarországon többé a tehetséggondozás finanszírozására... Mindaddig a tehetség hazánk elsődleges anyagi forrása.” – zárta a gondolatait.

Dr. Balogh László tanár úr, a Matehetsz elnöke 2006. március 28-át, a szövetség alapítását sorsfordító dátumnak nevezte a magyar tehetséggondozás több évszázados történetében. Korábban nem létezett olyan jelentős létszámú szervezet, ahova a hazai tehetségsegítők tartozhattak volna - mondta. Bár sokan és sok területen végezték e tevékenységet, nem volt olyan közösség, amelyhez „kritikus tömegként” csatlakozhattak volna. Ma az NTT és a Matehetsz révén a tehetségekkel foglalkozó szakemberek sok tízezres nagyságrendű közösségét bármikor el lehet érni, meg lehet szólítani. E számosság nemcsak azért fontos, mert kart karba öltve nagyobb erőt lehet képviselni, sokkal inkább azért, mert a legtöbbet, a leghasznosabb ismereteket egymástól tanulhatják a szakemberek. Elnök úr végezetül köszönetet mondott mindazoknak, akik az NTT és a Matehetsz támogatói voltak az elmúlt években, részletesen méltatta az állami és civil csoportok, valamint vezető képviselőik érdemeit.

Szendrő Péter professzor, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke a szervezetek és a szakemberek szerepe mellett kiemelte a tehetséggondozásban a szeretet fontosságát. E szeretet kapocs a tehetségek és segítőik, a mester és a tanítvány között. Ez az összekötő szál a kiemelkedő képességű fiatalok és az őket támogató szülők közt is. S ez adja az erejét a szakemberek, pedagógusok közösségének, az NTT-nek és a Matehetsznek – zárta vallomásos hangvételű hozzászólását. Szendrő Péter és Bajor Péter ezt követően a 10 éves évforduló alkalmára készült emlékplakettet adtak át az NTT 14 alapító szervezete képviselőinek. Az alapítók a következők voltak: Bethlen Gábor Alapítvány (Nagyenyed, Erdély) - Dvoracsek Ágoston, Bolyai Műhely Alapítvány - Havass Miklós, Bolyai Farkas Alapítvány a Magyarul Tanuló Tehetségekért (Zenta, Vajdaság) - Gajda Attila, Kutató Diákok Országos Szövetsége - Sulyok Katalin, Kutató Diákokért Alapítvány - Csermely Péter, Logos Alapítvány (kistérségi iskolák) - Rajnai Gábor, Magyar Innovációs Alapítvány - Závodszky Péter, Magyar Innovációs Szövetség - Pakucs János, Magyar Tehetséggondozó Társaság - Balogh László, Országos Tudományos Diákköri Tanács és Tehetségpártolók Baráti Köre – Szendrő Péter, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége - Pék László, Tehetséges Magyarországért Alapítvány - Kállai Gábor, Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete – Muhi Béla.

A rendezvényt Nánási Ádám és Nánási Péter testvérpár előadása színesítette, akik korábban a Virtuózok című televíziós műsorban kerültek reflektorfénybe, és azóta a Matehetsz által koordinált támogatásokban is részesültek. Rövid zenei koncertben klasszikus műveket szólaltattak meg fuvolán és furulyán. A testvérpár - fiatal koruk ellenére – már számos országos, megyei és nemzetközi versenyen is kiváló eredménnyel vett részt.

A jubileumi ünnepségen két felnőtt ifjú tehetség is bemutatkozott, akik az elmúlt években több alkalommal voltak a Matehetsz személyre szabott tehetséggondozó programjainak részesei, kedvezményezettjei. Egyikük, Bényei Éva orvostanhallgató immár nyolc éve foglalkozik a tudományos kutatás valamely formájával. A konyhai kísérletektől az élelmiszerkémiáig, majd a világító baktériumok világán keresztül az őssejtekig és az idegrendszerig kiterjedő kutatási területeken tevékenykedik sikerrel. A másik fiatal, akinek tehetségét a Matehetsz több éve segíti, nyomon követi, Vámi Tamás Álmos már a középiskolában kémia és anyagtudományi témában kutatott, majd érettségi után a magyar CERN csoporthoz csatlakozott, ahol jelenleg „új fizikával” foglalkozik, emellett egy tehetségkutató központban is tanít.

Az ünnepélyes rendezvény állófogadással zárult, amelynek keretében a Matehetsz és az NTT vezetői, alapítói mondtak emlékező pohárköszöntőket. Elsőként Benkő Vilmos, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Kormos Dénes, volt országgyűlési képviselő, a Nemzeti Tehetség Program egykori parlamenti országgyűlési beterjesztője szólalt fel. Őt követően a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács három alapító tagja mondott rövid köszöntőt: Dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, Kállai Gábor sakkozó, nemzetközi nagymester és Gajda Attila a Magyar Tehetséggondozó Társaság választmányi tagja.

Beszámoló: Gózon Ákos

Fotók: Németh Szabolcs