Menü megnyitása

Denevérek, akik megemelik az adrenalinszintet

2019. március 1.

Interjú Onodi Henrietta kutatóval, a Nemzeti Tehetség Program adó egyszázalékos kampányának ifjú védnökével.

Onodi Henrietta a kolozsvári egyetem ökológia és természetvédelem szakos hallgatója 2016-ban nyerte el a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjat, mely fontos támogatást nyújtott számára, hogy kutatási területén, a denevérek életének megismerésével még intenzívebben foglalkozhasson. Az idei Nemzeti Tehetség Program személyi jövedelemadó egyszázalékos kampányában már ifjú védnökként tűnik fel, ez alkalommal beszélgettünk vele.

Mi az aktuális kutatásod témája?

Az egyetem keretein belül és egyébként a szabadidőmben is a denevérek kutatásával foglalkozom. Ez lesz majd az államvizsga dolgozatom témája is. Denevér kolóniákat vizsgálunk minden évszakban, a Denevérkutatási és Védelmi Központ irányításával.

Miért pont a denevérek?

Erre én is keresem a választ. Eleinte lepkékkel foglalkoztam és rájöttem, hogy télen nem tudok róluk megfigyeléseket végezni, hiszen ők telelnek valamilyen formában. Így feltettem a kérdést, hogy milyen olyan élőlény csoport van, akiket lehetne télen is vizsgálni. Ekkor jött a gondolat, hogy a hibernáló denevérek egy érdekes kérdéskör lehet, valamint mindig is érdekelt ez a misztikus élőlénycsoport. Mert valljuk be, ha denevérről hall az ember, akkor nem a puha bundájuk, különleges tájékozódásuk, vagy a hasznos tevékenységeik jutnak eszünkbe. Inkább olyan megalapozatlan legendák, mint a vérszívás vagy a hajba kapaszkodás. És egyre inkább úgy érzem, hogy megtiszteltetés számomra ezeket a csodálatos állatokat megismerni, kutatni és érdekeiket képviselni.

Milyen kérdésre keresed a választ?

Ez mindig változik. Van egy barlangra szóló kutatásom, ezt a barlangot már két éve, telelés során minden hónapban megvizsgálom. Ott arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan változik a denevérek száma, mi befolyásolja, hogy egyszerre hányan vannak jelen. Nyáron kapcsolódtam be egy másik vizsgálatba is, amit  Király-erdő-hegységében több barlangban is végzünk, itt kifejezetten kolóniák keresésével foglalkozunk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy barlangokat kell keresnünk, ahol aztán denevérekre is rábukkanhatunk.

Henrietta az egyik általa vizsgált barlang bejáratánál

Mit gondolsz a tehetséges fiatalok mai helyzetéről, lehetőségeiről Magyarországon?

Úgy gondolom, sok lehetőség van, de nehéz őket megtalálni. Nekem az a tapasztalatom, hogy egészen addig, amíg nem találsz egy jó kapaszkodót – legyen ez egy személy, vagy egy konkrét ösztöndíj, ami segít a továbbiakban, addig nagyon nehéz ezekhez a lehetőségekhez eljutni. Utána már könnyebb.

Te hogyan indultál el ezen az úton?

Vannak olyan ösztöndíjak, amiket már sikerrel elnyertem és arra törekszem, hogy évről évre pályázzak, és újra elnyerhessem őket. Ezek a lehetőségek amúgy mindig új lehetőséget teremtenek, hiszen így hamarabb kerülök én is kapcsolatba további pályázatokkal, ösztöndíjakkal azáltal, hogy rámutatnak a következő lépésre.

Számodra mit jelent tehetségesnek lenni?

Szerintem a tehetség mindenkiben benne van, csak nem mindenkiből bontakozik ki. A legfontosabb tulajdonság, aminek egy tehetséges embert jellemeznie kell, az a lelkesedés. Nagyon fontos, hogy szeresse azt, amit csinál és legyen mindig elhivatott az általa képviselt kérdésekben. Az én adrenalinszintem magasra felszökken, ha egy denevért látok, vagy egy új fajt ismerhetek meg, vagy egy számomra még meg nem válaszolt kérdéssel találom szemben magam.

Mivel bátorítanád a mai ifjú tehetségígéreteket, akik most indulnak el az úton?

Próbáljanak minden lehetőséget megragadni. Vegyenek részt diákkonferenciákon. A tudományok területén biztosan állíthatom, hogy az ilyen rendezvények nagyon sok új információval és inspirációval gazdagítanak. Ha viszont már kialakult egy konkrétabb érdeklődés, akkor érdemes a területen már aktívan tevékenykedő szakembereket megkeresni és tőlük támogatást kérni, akár kutatásaikba bekapcsolódni.

Neked is van mentorod?

Sok ember van a környezetemben, akit példaképemnek tekintek, őket most nem nevezném meg név szerint, mivel egy hosszú névsor alakulna ki. Szerintem mindenkinek van egy olyan személy az életében, aki nagy hatással van rá. Számomra nagyon meghatározó volt, hogy megismerhettem szakembereket, akik határtalan lelkesedéssel végezték kutatásaikat. Biológia tanáraim munkája is meghatározó tényező volt. Én ennek köszönhetem, hogy most ökológiával foglalkozom.

További sok sikert kívánunk Henriettának!