Menü megnyitása

Diákparlament és petákvásár Alsószentmártonban

2014. augusztus 8.

Gyurka Zsolttal, az Alsószentmártoni Tanoda vezetőjével beszélgettünk mindennapjaikról.

Gyurka Zsoltot, a hátrányos helyzetű gyermekeket érintő nehézségekről, intézményük pedagógiai alapelveiről, jógyakorlataikról és mindennapos munkájáról kérdeztük. INTERJÚ.

Az Alsószentmártoni Tanoda vezetőjeként milyen feladatai vannak, hogyan telik egy átlagos hete?
Alsószentmártonban a Tanodában hétfőtől péntekig 13-19 óráig vagyok, ez azt jelenti, hogy otthonomból, Pécsről minden nap délben útnak indulok és este 8 körül érek haza. Ezen felül hétfőnként tartunk megbeszélést a munkatársakkal, ahol összegezzük az elmúlt hét történéseit és az előttünk álló hét, hetek tennivalóit, feladatait is sorra vesszük. A tanodában többi munkatársamhoz hasonlóan tanulok, játszom a gyerekekkel, ösztöndíjak felderítésében segítünk, vagy éppen szervezzük a következő programot. Emellett hetente látogatom az iskolákat és a családokhoz is igyekszem eljutni, ahol a látogatás célja mindig egy-egy aktuálisan megoldandó helyzet. Hetente néhány alkalommal alapítványunk pécsi székhelyű irodájába is ellátogatok, ha valamilyen papírt kell vinnem Alsószentmártonba, vagy éppen onnan hozok vissza valamit, amolyan postásként. Gyakran akad megbeszélnivalónk is az alapítvány programigazgatójával. Emellett megírom a hozzám tartozó gyerekek haladási naplóját, esténként pedig az éppen aktuális beszámolókon és értékelőkön dolgozom.


Anyák napja, középen Gyurka Zsolt

Mióta működik a tanoda és kiket érnek el oktatási tevékenységükkel?
Az alapítvány 2000-ben jött létre, főbb projektjei a tanoda, az ingyenkonyha és a jogsegélyszolgálat. Ezen felül ma már családi napköziket is működtetünk hátrányos helyzetű településeken. A helyi plébániával, valamint a Pécsi Egyházmegyével jó kapcsolatot tartunk fent, és a tanodával részt veszünk a helyi hitélet programjain, a gyerekekkel közösen szervezett fellépéseken. A tanoda Alsószentmártonban működik, ez egy 1200 fős, homogén, beás cigányok lakta település. A lakosság 50%-a 18 évesnél fiatalabb! Rájuk épít és számít a tanoda, nekik szervezzük a programok nagy részét, de egyre erősebb a törekvésünk, hogy a szülőknek is szervezzünk foglalkozásokat és programokat. A szűken vett oktatási tevékenységgel, a mindennapos foglalkozások keretében jelenleg 44 gyermeket érünk el, róluk portfóliót is vezetünk. Az igény folyamatosan nő, így egyre több nyitott programot is szervezünk.

Milyen alapelvek mentén folyik a tanoda oktatási tevékenysége?
A beiratkozás önkéntes, ezután viszont a napi jelenlét és a foglalkozások egy adott részén történő részvétel kötelező. Fontos alapelv, hogy minden gyermeknek próbálunk teret adni a tehetsége kibontakoztatására, hogy olyan dologgal foglalkozhasson, amit szeret, és így általa sikerélményhez jusson. Nagyon fontosnak tartjuk ezzel együtt a figyelmet, a személyes törődést, hogy érezze a gyermek, hogy akkor és ott ő a legfontosabb. Ezen túl fontosnak tartjuk, hogy jelen legyen a keresztény értékrend, gyakorlati megvalósulást tekintve például ezt jelenti nálunk a gyengébbek segítése, a másik elfogadása és a megbocsátás. Határozott véleményünk, hogy a gyermeket a családjával egy közösségként, egy egységként kell kezelni, ezért elengedhetetlen, hogy az adott gyermekkel kapcsolatos kérdést a családdal együtt beszéljük meg, a szülőket bevonva nyújtsunk segítséget.


Kézműves foglalkozás

Hogyan segítik a tanulást támogató szülői hozzáállás kialakítását?
Nehéz a helyzet, hiszen szinte lehetetlen olyan szakmát vagy iskolát javasolni a gyermek számára, melynek elvégzése után biztosan munkához jut. Az iskolában kevés sikerélmény éri a fiatalokat, ezért nem is szeretnek bejárni. A legtöbben – részben érthető módon – a legkisebb ellenállás felé mennek. A helyi iskolák gyakran használhatatlan szakmát és minimális tudást adnak, viszont az intézmények a közelben vannak, a szülőnek nem kerül pénzbe a gyermek utaztatása és ez vidéken nagyon jelentős szempont. Mindezek tudatában, ha sikerül néhány tanulót ígéretes szakma és iskola irányába orientálnunk, akkor minden lehetséges módon igyekszünk segíteni, hogy bent maradjon az iskolában és sikerrel vegye az akadályokat.

Ez a gyakorlatban ösztöndíjat és taneszköz-támogatást jelent, valamint segítséget a tanulmányaiban. Akik kollégisták, és emiatt nem tudnak napi szinten jelen lenni, kiemelt fix petákot kapnak a Petákvásárokra: ennek nagy értéke van a tanodások körében. Mindezek ellenére nagyon nehéz megértetni a szülőkkel, hogy miért jó, ha a lányuk, fiuk az adott szakmát tanulja. Érthető ez is, hiszen gyakran a szülőknek sem volt sikerélménye az iskolai évek alatt, nem szereztek használható szakmát és lám, mégis el tudják tartani valamilyen módon a családjukat. Az már más kérdés, hogy milyen áldozatok árán. Mindezek mellett nagy hangsúlyt fektetünk a pályaorientációs foglalkozásokra, ahol az iskolalátogatásokon túl igyekszünk gyár- és üzemlátogatásokra vinni a gyerekeket, hogy élőben láthassák a lehetőségeket, ami motiválhatja őket.  Tavaly sikerült ellátogatnunk egy cementgyárba, a tűzoltósághoz, és az idei évre is vannak már hasonló terveink.  Nehézséget jelent, hogy ezekre a helyekre el kell jutni, és az utazás költsége nehezen teremthető elő, ezért korlátozottak a lehetőségeink.

Milyen tehetséggondozó programokkal várja a tanoda a fiatalokat?
Számos olyan foglalkozásunk van, ami segíti a gyermek érdeklődési körének megfelelő készségek fejlesztését. Ilyenek a sportfoglalkozásaink (csocsó, pingpong, labdarúgás), a kézműves foglalkozásaink (festés, gravírozás, pirográfa), vagy a táncfoglalkozások. Ezeken a foglalkozásokon természetesen nem egyenként foglalkozunk a gyerekekkel, ez nem is lehet reális célunk. Egy olyan tanodának, amilyen a miénk, az lehet a célja, hogy minél több gyermeknek szerezzenek örömet és sikerélményt a foglalkozások.


A Pécsi Nemzeti Színházban

Erősen fókuszálnak a tanoda közösségépítő funkciójára. Milyen programokat szerveznek ennek érdekében és milyen tapasztalataik, eredményeik vannak ezen a téren?
Két nagy, az egész falut és a környező falvakat is megmozgató esemény van, amelyeket az óvoda és a tanoda szervez hosszú évek óta, és amelyek helyszíne már évek óta a tanodánk. Az egyik ilyen a Márton Nap november 11-én, a másik pedig tavasz vége felé a Pünkösdi Mulatság. Ezekre sok más tanodát és barátainkat hívjuk meg, hogy velük együtt ünnepeljünk. Egy-egy ilyen rendezvény nagyjából 400 főt mozgat meg.
Ezek mellett a tanodának vannak hagyományos ünnepei és programjai: az Anyák Napja, a Farsangi ünnepség, az Advent és a Mikulás napi ünnepség. Ezekre az eseményekre a gyerekek készítik a díszeket és sokan műsorral is készülnek. Az ünnepségeinkre egyre több szülő is eljön, tehát nagyon pozitívak a tapasztalataink. Nagy szükség is van ezekre az alkalmakra, hiszen a falu hiányt szenved közösségi eseményekben. Erre a hiányra reagálva tesszük egyre nyitottabbá eseményeinket.  A kirándulások, túrák, táborok egyik legfőbb célja éppen az, hogy a fiatalok tapasztalhassák a csapat, a közösség erejét, hogy helyük van valahol, ahol szeretet és elfogadás veszi őket körül.

Ki tudna emelni egy-két olyan jógyakorlatot, amit jó szívvel ajánlanak hasonló területen dolgozó kollégái figyelmébe?
Igen, az egyik ilyen a Diákparlamentünk. Ezt heti rendszerességgel tartjuk, általában péntekenként. Ilyenkor a gyerekekkel körbeülünk, és elmesélhetik, hogy kivel mi történt a héten. Itt megoszthatják egymással iskolai, tanodai, vagy éppen otthoni élményeiket és itt beszéljük meg az előttünk álló programokat is. Gyakran értékeljük is az eseményeket, mindenki elmondhatja, hogy mi tetszett neki és mi az, amin változtatna, ebből mi is sokat tanulunk. Emellett a tanodát érintő kérdéseket is felteszünk, programjavaslatokat várunk, de például a házirendre vagy a nyitva tartásra is tehetnek javaslatot, amit a lehetőségeinkhez mérten igyekszünk is megvalósítani.
Az ötletek évente egy-egy alkalommal kívánságlista formájában jelennek meg, ezeket aztán hétről hétre meg is valósítjuk. Ezt az aktivitást nagyon élvezik a gyerekek, hiszen látják, hogy ők is beleszólhatnak a tanoda életébe.
A másik jógyakorlatunk a petákgyűjtés rendszere, melyet Petákvásárral zárunk. Petákot a gyerekek azért kaphatnak, ha például szorgalmi feladatot készítenek, részt vesznek a ház körüli munkákban, az uzsonnakészítésben, vagy segítséget nyújtanak tanulótársaiknak. A vásárok alkalmával a megszerzett petákjaikat elkölthetik sportszerekre, ruhára, cipőre, taneszközökre. Ez utóbbira év közben is költhetnek, tudnak venni füzetet, ceruzát, vonalzót, számológépet, vagy éppen táskát. A petákért vásárolt dolgaikra jellemzően jobban is vigyáznak, hiszen tisztában vannak azzal, hogy mennyit dolgoztak érte. Így a munkára való nevelés és a pénz értékének tudatosítása is megjelenik pedagógiai programunkban.