Menü megnyitása

A földrajz ablakot nyit a világra

2013. szeptember 9.

Magyar középiskolás diákok sikere a Nemzetközi Földrajzi Olimpián. Interjú. 

Minden eddiginél sikeresebben szerepelt az idén a Kyotóban 32 ország 128 tanulója részvételével megrendezett Nemzetközi Földrajzi Olimpián (International Geography Olympiad – iGeo) a négyfős magyar csapat, melynek két tagja ezüstérmet vehetett át. A magyar csapatkapitánnyal, dr. Trócsányi Andrással, a Pécsi Tudományegyetem Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensével beszélgettünk a felkészülésről, a versenyről, a geográfusok jövőjéről. 
 
- Mit gondol, földrajztudós lesz azokból a diákokból, akik most önnel voltak Japánban?
- Tizenegy éve foglalkozunk az iGeo-ra való felkészítéssel, ám a sikerélmények mellett van bennem elégedetlenség. Ennek egyik oka, hogy bár Pécsről irányítjuk a felkészülést, de pécsi tanuló csak kétszer került be a versenybe. A másik, hogy a több mint harminc diákból, akivel eddig együtt dolgoztunk, csak három-négy lett professzionális geográfus. Rájuk büszkék vagyunk: a 2001-es csapatunkból ketten doktoráltak, a tudományos karrierjük szépen épül. Nem várjuk, nem várhatjuk el ezt mindenkitől, hiszen a földrajz nem olyan típusú, klasszikus tudomány, mint a biológia vagy a kémia, ahol bizonyos szint fölött egyértelmű a további pálya. A földrajz alapozó és kapcsolati tudomány, ami sok más diszciplína megértését segíti. 
 
- Vagyis azt állítja, hogy hasznos befektetés földrajzot tanulni.
- A végzett hallgatóink sorsa ezt igazolja: sokan közgazdászok lettek közülük, mások a Műegyetemen folytatták a pályát, de a földrajz kiváló bázis a nemzetközi tanulmányokhoz is. Továbbmegyek: szolid földrajztudás nélkül nem létezik jó ingatlanügynök, megbízható utazásszervező, de a közlekedés-, település- vagy környezetmérnökök is a földrajzi alaptudást hasznosítják, ahogy a térinformatikával, geomorfológiával, környezetvédelemmel, területfejlesztéssel foglalkozó szakemberek. Csak mi Pécsett évente közel száz hallgatót veszünk fel alapképzésre, mindegyikükből nem is lehetne geográfus. Mégis hátránnyal indulunk: a mai közoktatás nem tudja megmutatni a földrajznak azt az oldalát, amivel csak az egyetemen szembesülnek a hallgatók. Itt jönnek rá, mennyi dolgot érthetnek meg a segítségével, mi mindenre alkalmazhatják. 
 
- Hogyan választották ki a magyar csapat tagjait?
- Jó ideig az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) győztesei közül válogattunk, ám világos lett, hogy a magyar tankönyvek és tematika köszönőviszonyban sincs az olimpia feladatsoraival: néhány hónap alatt lehetetlen behozni a más módszertanból adódó különbségeket a legjobb diákok esetében is. Négy éve ezért indítottuk el a Pécsi Tudományegyetemen az Országos, angol nyelvű, földrajzi tanulmány versenyt, ami kifejezetten az olimpiára való felkészülés szerint szerveződik, komoly kihívást jelentve a középiskolás tanulóknak. Az OKTV-vel idén megállapodást kötöttünk: ketten tőlük, ketten tőlünk jutottak ki végül Kyotóba. 
 
- Mitől olyan nehéz a felkészülés az olimpiára?
- Ha bárkit megkérdez az utcán, mivel foglalkozik a földrajzos, akkor annyit mond, hogy tudja, milyen városok vannak egy folyó két partján, hogy melyik megyének mi a székhelye és így tovább. Ez azonban csak lexikális tudás, amit nem érdemes, bár nem is haszontalan fejből tudni. A földrajzi olimpián azonban más érdekli a zsűrit, az, hogy a 16-19 éves korosztály tagjai hogyan tudják szintetizálni meglévő földrajzi ismereteiket. Éppen ezért kevés jelentkezőnk van, évi 50-60 fő körül alakul a létszám, hiszen nemcsak földrajzból, de angolból is nagyon jónak kell lenni. 
 
- Hogyan zajlik a felkészítés? Ön Pécsett dolgozik, az idei versenyzők viszont Budapestről és Szegedről érkeztek.
- Először interneten küldünk versenyfeladatokat és anyagokat, amikkel készülhetnek az egyhetes intenzív pécsi tréningre, amikor én és a kollégáim reggeltől estig tanítjuk és gyakoroltatjuk a diákokat. Olyan feladattípusokra koncentrálunk, amik előfordulhatnak az olimpián. Változatos a tematika: a földrajzi felfedezések, a térképészet, a csillagászat, a tájékozódás is szóba kerül sok más mellett. Az ismeretátadáson túl olyan cikkeket, prezentációkat is átadunk, amikkel a középiskolában nem találkoznak, továbbá olyan forrásokat hozunk, melyek a további tájékozódást teszik lehetővé.
Tempfli Dóra, Kelemen Bendegúz, Dürr Miklós,
Szuda Ágnes. Alul: Pirisi Gábor
- Idén Kiotó volt, jövőre Krakkó lesz az olimpia helyszíne. Mennyire lehet „kisakkozni” előre, milyen témák várhatóak?
- Célirányosan tudunk készülni, hiszen az olimpia témaköreit közzéteszik a szervezők. Idén a hagyomány és a XXI. századi kihívások kapcsolata köré épült a verseny. A folyamatosan növekvő lakosságú Kiotó számára komoly problémát jelent az édesvízellátás, tehát tudtuk, hogy a városfejlesztés és vízgazdálkodás fontos témakörök lesznek, így is történt. A versenysemlegességet biztosítják a szervezők: előadásokat tartanak a tanulóknak, aztán kiviszik őket terepre, ahol újabb ismereteket adnak át, végül egy gyakorlati feladatot kapnak, amely az előző napok anyagára épül. Az első fordulóban feleletválasztós tesztet és esszéfeladatokat kell megoldani, a grafikonok elemzésénél például arra kíváncsiak, mit olvas le a diák, milyen folyamatok várhatóak. A második forduló általában térképezési feladat, ahol az adott térségre vagy városrészre szóló fejlesztési javaslatot is várnak. A harmadik fordulóban filmet vagy ábrákat mutatnak és azzal kapcsolatos kérdéseket tesznek fel. 
 
- A verseny tehát erősen gyakorlatorientált.
- Igen, ráadásul a nyilvános szereplést is gyakorolhatják a résztvevők: mint a nagy tudományos konferenciákon, itt is volt poszter prezentáció, amiben második helyezést értünk el. Nagy sikert aratott az az esemény is, amin kalocsai népviseletben csárdáslépéseket mutattak be a magyar diákok. 
 
- A tanszékvezetés és más egyetemi teendői mellett miért fontos, hogy középiskolásokkal foglalkozzon?
- A verseny csapatkapitányként ugyan hozzám kötődik, de idén már közel húsz fiatal kolléga segített a felkészítésben. Miért csináljuk? Mert szeretnénk, ha a geográfiának lenne korszerű továbbélése, ha népszerű tudomány lenne. És persze azért, mert hajtunk a felkészült, talpraesett, tehetséges hallgatókra is.