Menü megnyitása

Kinyílik a világ, de nem pusztán a tudományra

2013. december 23.
A MATEHETSZ egyik idei felhívása peregrinus klubok létrehozását támogatta. Peregrinus, vagyis vándor: a tanulmányaikat külföldön folytató tehetséges fiatalok a szervezett találkozókon megoszthatják élményeiket, tapasztalataikat a következő generációkkal. Gyenes Bertalan ennek a programnak a keretében - az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete Tehetségpont meghívására - december 18-án Budapesten adott elő, mi pedig a szereplése előtt faggattuk külföldi továbbtanulásról, rendszerbiológiáról, angliai tapasztalatairól. INTERJÚ.
 
Gyenes Bertalan 21 éves biológus hallgató, középiskolai tanulmányait a Budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban folytatta, ahol már fiatalon számos kiemelkedő versenyeredményt ért el. 2012-ben neurobiológia alapszakon végzett Cambridge-ben, idén pedig mesterképzését kezdte meg rendszerbiológia mesterszakon. 
 
Pontosan milyen szakon, mit tanulsz most Cambridge-ben?
Egy nagyon izgalmas, összetett szakra járok, aminek keretei között lehet tanulni kémiát, fizikát és biológiát. Első és második évben több tárgyat megismerünk, majd véglegesen harmadévesen specializálódunk egy területre. Első évfolyamon kémia, matematika és biológia óráim voltak, második évfolyamba lépve pedig többek között sejtbiológiát, molekuláris biológiát és neurobiológiát hallgattam, végül ez utóbbira specializálódtam. Ez a szakterület az agy és az idegrendszer működésével foglalkozik, az idei évtől mesterszakosként pedig rendszerbiológiát tanulok. 
 
Mi az a rendszerbiológia, mivel foglalkozik egy ilyen szakember?
A rendszerbiológiát nem egyszerű definiálni, egyik oktatóm első mondata az volt, hogy ha hat professzort kérünk meg, hogy adjon pontos definíciót, akkor hétféle választ fogunk kapni. A szakterület lényegét úgy foglalnám össze, hogy igyekszik az elméleti és gyakorlati oldal tapasztalatait ötvözni, párbeszédet indítani a két terület között. Például számítógépes modelleket használunk a gyakorlati tapasztalatokkal ötvözve. Egy rendszerbiológus érti és átlátja mindkét oldalt, és segíti, hogy az elméletben és a gyakorlatban jártas szakemberek között hasznos és termékeny kommunikáció valósuljon meg. 
 
Miben tér el az angolszász oktatási rendszer az itthonitól?
Nagyon sok dologban. Amit kiemelnék, hogy az előadók nagyon lelkesek és sokszor a tudomány vezető kutatói. A természettudományos laborokban olyan eszközökkel dolgozunk, melyekről más helyeken jó esetben csak az elméletben hallottak, mi viszont már első évben ezeken gyakorolhatunk hétről hétre, ilyen például az IR vagy a PCR. Cambridge-ben minden héten van supervision nevű foglalkozás, ahol egy professzorral vagy PhD-s diákkal és egy-két diáktárssal közösen megbeszéljük az adott hét szaktárgyi történéseit, ilyenkor 2-3 órán keresztül személyesen foglalkoznak a szakmai fejlődésünkkel. Összegezve: sokkal több idő jut egy-egy hallgatóra már a kezdetektől annak ellenére, hogy jelentősen több az önálló munka is, mint a hazai egyetemeken. Vizsgák szinte kizárólag írásban vannak, kóddal, név nélkül, és sok korábbi év vizsgafeladatai állnak rendelkezésre a felkészüléshez. 
 
Milyen érzés külföldön magyar diáknak lenni, könnyen ment a beilleszkedés?
Meglepően könnyen ment, mert Angliában nagyon sok a külföldi, így egészen nagy közösségek alakulnak ki, részben magyarokból, részben egyéb nemzetiségű és brit hallgatókból. Szinte minden egyetemen, így nálunk is van Magyar Társaság, tagjai kéthetente találkoznak és komoly közösségi élet zajlik.
 
Mennyiben segítette a külföldi egyetemi felvételidet a Fazekas Gimnázium hírneve, az ott megszerzett tudásod?
Amikor én jelentkeztem Cambridge-be, azt hiszem a gimnáziumom neve még nem jelentett sokat Angliában, mert ekkor még kevés magyar jelentkezett külföldi egyetemekre. Most elképzelhetőnek tartom, hogy egy-egy elitgimnázium neve már ismerősen cseng az itteni oktatóknak, de az a véleményem, hogy nem ez számít a felvételinél. A gimnáziumban megszerzett tudás persze nagyon jelentős és a tanárok lelkesedése nagyon fontos a diákok tanulmányai szempontjából. A légkör, az osztálytársak voltak számomra igazán meghatározóak, akik nem strébernek tartottak, ha egy-egy versenyen jó helyezést értem el, hanem örültek a sikeremnek és inspiráltuk egymást. Természetesen a tárgyi tudás is meghatározó és ezt a Fazekas biztosította. A tanáraim nagyon támogatóak voltak mind a versenyek, mind a külföldi jelentkezésem kapcsán.
 
Hogyan zajlott az egyetemi jelentkezésed?
Egy online felületen keresztül történik a jelentkezés, itt le kell adni a korábbi évek tanulmányi eredményeit és a várható érettségi eredményeket is. Ezen kívül egy esszét kell írni az érdeklődési területekről, tapasztalatokról. Egy szaktanári ajánlást is be kell nyújtani, amit az én esetemben az osztályfőnököm írt. Emellett követelmény volt egy bizonyos típusú nyelvvizsga , és elengedhetetlen, hogy az ember értsen és beszéljen is angolul.
 
Aki külföldi egyetemre készül, honnan tud tájékozódni?
Érdemes megnézni a neves egyetemek kínálatát az ember érdeklődési tárgyából. Az internet segítségével már nagyon egyszerű utána járni az információknak, emellett érdemes fórumokon keresztül, személyes ajánlások alapján is tájékozódni. Nagyon sok egyetemnek van magyar társasága, köztük Cambridge-nek is, az ő egyik kiemelt feladatuk, hogy segítsenek a jelentkezőknek, velük feltétlenül érdemes felvenni a kapcsolatot. Nagyon hamar, már a jelentkezés előtt egy, vagy inkább másfél évvel korábban érdemes nézelődni.
 
Hogyan finanszírozod a tanulmányaidat, ösztöndíjat kapsz vagy önerőből?
Van tandíj, de ezt az angol állam megelőlegezi és visszatéríteni csak akkor kell, amikor az ember keresete elér egy meghatározott fix összeget. A megélhetést ösztöndíjból és kisebb részben saját pénzből fedezem. Minden egyetem ad a családi bevételek függvényében egyedileg megállapított ösztöndíjat, ami a költségek döntő részét fedezi. Fontos megemlíteni, hogy a nyári szünet alatt lehet munkát vállalni, ami ezt a kisebb saját hozzájárulást is fedezi.
 
Mikor végzel a tanulmányaiddal?
Ezt a mesterképzést rendszerbiológiából idén júniusban fejezem be, utána pedig szeretnék doktorira továbbmenni… ki tudja, meddig tanulok még. Az biztos, hogy kutató szeretnék lenni.
 
Hogy tervezed a jövőt, hazajössz a tudásoddal vagy Angliában képzeled el az életedet?
Jó kérdés. Ha lenne itthon lehetőség, ahol olyan olyan szinten tudnám űzni a a biológiai kutatást, ahogyan szeretném, akkor természetesen végiggondolnám. Jelenleg kevés ilyen álom-munkahelyet látok. 
 
Miről fogsz még mesélni a mai előadásodban?
Fontosnak tartom elmondani, hogy egy egyetem jó esetben nemcsak azt adja, amit az előadáson meghallgatunk, vagy a laborokban kipróbálunk, hanem mindenfajta más élményt is. Sporttól kezdve a különböző társasági és tudományos eseményekig nagyon sok program van. Létezik tea- és csokoládétársaság, számos közösség működik, ahol a hallgatónak lehetősége van nagyon sokféle emberrel, véleménnyel, ötlettel találkoznia. Sokszor hívnak meg világhírű közéleti személyiségeket vagy Nobel-díjas kutatókat. Úgy érzem ezáltal nyílik ki igazán a világ. Az egyetem támogatja is ezeknek a diákkezdeményezéseknek a létrejöttét egy kezdőtőkével.
 
Mit üzensz az érettségi előtt álló diákoknak?
A magyar középiskolai oktatás képes elegendő tárgyi tudást adni ahhoz, hogy másutt is megállják a helyüket, ezért ne higgyék, hogy nem sikerülhet a külföldi felvételi. Merjék megpróbálni, mert van esélyük!