Menü megnyitása

A Kíváncsi Láda varázslói

2014. február 20.

A 4-8 éves gyerekek tehetségének azonosítására, „kitapogatására” alkalmas játékos mérőeszköz csomag a Kíváncsi Láda. Erről kérdeztük a módszer egyik megalkotóját, a II. Kerületi Pedagógiai Intézet Tehetségpontjának szakemberét: Laczka Máriát.

Mi is voltaképpen a Kíváncsi Láda?
Egy diagnosztikus tehetségazonosító mérőeszköz-csomag, ami a négy-tíz éves gyerekek kíváncsiságát igyekszik „kitapogatni”, megtalálni, és a játék folyamatában azonosítani a kiemelkedő, erős területeket a kisgyerekeknél. A ládát úgy találtuk ki, hogy ki lehessen nyitni, szét lehessen szedni: ekkor a ládából a varázsló vára lesz. A varázslóval kapcsolatos cselekmények, kalandok adják a kerettörténetet a játékhoz. A ládában találhatók még mágneses figurák és zsákocskák, a zsákok rejtik az újabb és újabb feladatok hozzávalóit, „alkatrészeit”. Amíg a gyermek játszik, mi egy értékelő lapon követjük a tevékenységét: megfigyeljük, hogy miként viselkedett a játék közben. Tehát nem az a fontos, hogy minden feladatot elvégzett-e, hanem hogy hogyan tevékenykedett. Ebből következtetünk arra, hogy milyen a személyisége, és milyen képességekben emelkedhet ki.

 

 

Miként lehet ezt a játékból leszűrni? Abból például, hogy miként szövi a cselekményt, milyen gondolati szálon indul el?
A játékot mi kínáljuk, de az, ahogyan részt vesz a cselekményben, ahogyan hozzááll a feladathoz, az nagyon sokat megmutat nekünk. A játék minden elemének vannak pontozható részei, például hogy a gardneri intelligencia területek közül mihez tudjuk kapcsolni, hogy az adott játékelem mire mutat rá, ha abban ügyesen tevékenykedik, de ezeken túlmutatóan keressük a gyermekben azt a tüzet, azt az attitűdöt, ami a tehetséget megkülönbözteti a többiektől. Azt szeretnénk megtalálni a varázsló kalandjai révén, hogy mi az a plusz a gyerekben, ami lelkesedésben, kitartásban, nyitottságban vagy bármi másban megmutatkozik.

Milyen kalandok történnek a varázslóval – és persze a Kíváncsi Ládával játszó gyerekekkel?
Például be kell fejezni a varázsló várának az építését, tornyokat kell beilleszteni a megfelelő helyükre. Aztán a következő feladatban be is kell népesíteni a várat. A láda oldalaihoz mágneses lapok illeszthetők – hasonlóan a hűtőmágneshez, amivel az ilyen korú gyerekek nagyon szeretnek játszani –, és a gyermek tetszése és fantáziája szerint elhelyezheti a várban a sárkányt vagy éppen  a lovagot, a cicát, a felhőt vagy a madarat.

Teljesen a gyermektől függ, melyik meseszereplőt hova helyezi el: aki szorongó, az csak az alsó felületet használja; aki viszont a szellemi kihívásokat keresi, az a madárral kezd játszani, a felhő helyét keresi az égen, és a sárkányt is a magasba repteti – nos, ő az a gyerek, aki szárnyalni szeret. Aztán a következő lépésben a gyermek maga is javasolhat új elemet: lerajzolhatja, hogy mit tenne még szívesen ebbe a várba. Lehetősége van fogalomalkotásra is, amikor szóban kell megnyilvánulnia, játékos formában kell befejeznie bizonyos mondatokat.

Aztán a kertész törpéjének kell segítséget nyújtani, aki a kertben tesz-vesz, ebben a játékban sorba kell rendeznie megadott képeket, de arra is kíváncsi vagyunk, hogy találja ki, mi történhet a képeken látható események előtt és után, az ő fantáziája és logikája szerint. Ezek különösen kedves válaszok szoktak lenni. Nemrég egy kisfiú például azt felelte, hogy a törpe, mielőtt ásni kezdett volna, gondolkozott, hogy mit hogyan tegyen – ennek a gyereknek a számára a gondos tervezés elsődleges. Egy kislány ugyanerre a kérdésre azt felelte: ásás előtt a törpe felvette a kertészruháját – neki az öltözködés, a ruhák elsődlegesek.  

A gyerekek kapnak logikai-matematikai feladatot is, amikor a gyümölcsöket egy mátrixba kell behelyezni, ételeket és a hozzávalóikat rendezhetik el egy tányéron, egy kicsit énekelhetnek is, lovagi tornán is részt vehetnek, ami előtt azonban a sáros udvart pontosan le kell még fedni falapokkal.

Mindebből látszik, hogy a játéksorozat célja a tevékenykedtetés. Nem feladatlapról van tehát szó, hanem kézzel fogható játékokról.

 

 

Mennyi ideig tart egy játék?
Ez a gyermek gyorsaságától függ, van, aki fél óra alatt végére ér, de akad olyan is, akinek egy órájába telik, mire minden feladatot teljesít. Ezt nem szeretnénk megítélni, hogy jó-e, egyszerűen ilyenek a gyerekek: különböző a tempójuk.

Hogyan értékelik ki a játékot?
Az értékelő lapon valamennyi játék szerepel, ide mindet feljegyzünk: pontozzuk, mi hogyan sikerült és megjegyzéseket is rögzítünk. Ezután egy másik lap tájékoztat minket arról, hogy melyik feladat milyen intelligencia-területre utal. A pontozás alapján vizsgáljuk meg, hogy azon az adott területen a gyereknek alakuló vagy már megmutatkozó érdeklődését látjuk-e a gyereknek. Az értékeléshez tartozik egy, a Géniusz Program támogatásával fejlesztett szoftver is, aminek a segítségével térképet tudunk készíteni a gyermek tehetségének a fő területeiről. A „Mire kíváncsi a Kíváncsi Láda?” Géniusz-képzés keretében megismerkedhetnek ezzel az érdeklődő kollégák.

Milyen gyakran érdemes elvégezni a vizsgálatot egy-egy gyermeknél a Kíváncsi Ládával?
Legalább egy évnek érdemes eltelnie az eredeti vizsgálat és az úgynevezett visszamérés között, hogy igazán érdekes és összevethető eredményeket kapjunk. A Kíváncsi Láda arra jó, hogy az egyszemélyes szituációban végzett feladatok eredménye kiegészítheti azt a tapasztalatot, amit egy csoportban viselkedő gyermekről szerezhet a pedagógus.

Mennyiben tekinthető tehetségtesztnek a Kíváncsi Láda?
Nagyon hasonló a tesztekhez, de nem egy sztenderdizált teszt, hanem a célzott megfigyelésre alkalmas eszköz az óvónők és tanítók kezében. Fontos azonban, hogy nemcsak a képességek azonosítására alkalmas, hanem az attitűd vizsgálatára is.

Az országban több helyen használják már a Kíváncsi Ládát, ott, ahol a pedagógusok szeretnék alaposan megismerni a gyermekeket, hogy tudják: mit kínáljanak nekik. Olyan visszajelzésünk még nincs, hogy kiemelkedő tehetséget találtak volna a Kíváncsi Ládával. De nem is erre találtuk ki ezt a módszert.  A nagyon kiemelkedő tehetségeket e nélkül is meg tudják találni a szakemberek, a Kíváncsi Láda arra való, hogy olyan gyerekről is megállapíthassuk, miben tehetséges, akiről pedig korábban csak keveset tudtunk.

A használatának az alapelve: akkor vizsgáljuk meg a láda segítségével a gyereket, ha tényleg céljaink, terveink vannak a vele – ha valamit kezdeni akarunk a tehetségével. Ne vegyük elő a Kíváncsi Ládát, csak ha biztosak vagyunk benne, hogy valóban foglalkozni szeretnénk a gyermekkel! A másik fontos alapvetés, hogy a ládával azt mérjük fel: mi iránt fogékony a gyermek, és azt adjuk neki, ami őt személy szerint érdekli.  Elengedhetetlen továbbá, hogy a kapott eredményt részletesen megbeszéljük a szülőkkel: az ilyen beszélgetés a szülők számára iránymutatás, megerősítés, bátorítás lehet.

A Kíváncsi Láda azonban el is tér a hagyományos tesztektől egy fontos kérdésben: nem elsősorban azt vizsgálja, hogy mit nem tud a gyermek, hanem sokkal inkább azt, miben jó vagy kiemelkedő.