Menü megnyitása

Minden dolog működése érdekel

2013. november 14.
Beszélgetés Mérő Lászlóval, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Felfedezettjeink egyik fődíjasával.

Mérő László a kínai verseny díjátadóján Dobre
Norberttel, a Bolyai János Gyakorló Általános
Iskola és Gimnázium informatikatanárával
Az összes játékos nyereményösszege akkor lesz a legnagyobb, ha mindenki együttműködik. Tehát a teljes társadalomnak egyértelműen az együttműködés válik hasznára.
 
A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács 2011 óta adja át Felfedezettjeink-díját ifjú tehetségeknek. A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy 2013-ban az AEGON Magyarország fő támogatóként állt a Felfedezettjeink pályázat mögé az „Érd el a célodat!” programmal, melyre pályázni évente egyszer ezen az  oldalon lehet. Ennek köszönhetően 2013-ban még több tehetség juthatott anyagi és eszközbeli támogatáshoz. (A Felfedezett tehetségek – 3 fő- és 4 különdíjas – összesen 5 millió forint ösztöndíjban részesülnek állampolgári adófelajánlásokból, az AEGON Magyarország pedig további 38 tehetséget támogat több mint 4 millió forinttal.) Az idei év egyik fődíjasa Mérő László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) elsőéves hallgatója lett, aki informatikai fejlesztések és a robotika területén ért el hazai és nemzetközi sikereket.
 
– A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács az Aegon Magyarország támogatásával Felfedezettjeink-díjat alapított tehetséges fiatalok támogatására. 2013-ban Ön lett az egyik fődíjas. Milyen témával indult?
– A Felfedezettjeink támogatásra Neurális háló alapú helyesírás-ellenőrző című témámmal pályáztam, melynek lényege egy újfajta helyesírás-ellenőrző létrehozása volt, ami tud általánosítani és nyelvtani helyességet is ellenőrizni, vagyis az eddigieknél sokkal szélesebb körű ellenőrzésre lesz képes.
 
– Ön nagyon fiatal még, a szombathelyi Nyugat-Magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános és Gimnázium hallgatójaként is már több „találmány” fűződött nevéhez. A Prometheus Projectben például kívülről irányítható autót fejlesztettek. Hogyan működik ez a távautó, és miként hasznosítható a gyakorlatban?
– A Prometheus Project egy olyan autó, amelyet az interneten keresztül lehet távirányítani, élő videoképet küld az irányítóknak, és fel van szerelve egy robotkarral is. Az újdonság az autóban az, hogy három ember tudja csapatmunkában vezérelni. Egyikük irányítja az autó mozgását, másikuk kezeli a kamerát, a harmadik pedig a robotkart vezérli. Az autó felhasználható bármilyen veszélyes terep felderítésére, illetve hasonlóan vezérelt robotok fejlesztéséhez is mintául szolgálhat.
 
– Az autóval a Neumann János Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Versenyen 2010-ben első helyezést, az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen 2011-ben második helyezést ért el csapattársaival, a projekt pedig a Google zürichi központjában is bemutatkozhatott.  Miért érdekelte a Google-t az autó?
– Leginkább dr. Rácz Balázs személyes érdeklődése miatt tudtunk kijutni, aki a Google fejlesztő mérnöke, és az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny zsűrijében a Google-különdíj odaítéléséért felelős. Egy kötetlen “tech talk” nevű programon tudtunk előadni az ott dolgozóknak, amit szintén Balázs szervezett meg.
 
– Hogy sikerült a bemutatkozás, milyen visszhangja volt?
– A prezentáció jól sikerült, bemutattuk, hogyan lehet Zürichből vezérelnünk az autót, amit itthon hagytunk. Természetesen előadódtak újabb technikai problémák a nagyobb távolság és a nagyobb késleltetés miatt, de kaptunk hasznos tanácsokat ezeknek a megoldására, és fontos kapcsolatokat sikerült építenünk.
 
– Néhány évvel ezelőtt részt vett az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet nyári iskolájában, ahol evolúciós játékelméleti modellt vizsgáltak, amelyben a játékosok jövedelme saját maguk, illetve a szomszédaik stratégiaválasztásától függött, ez lehetett együttműködés vagy "potyázás".  Milyen tapasztalatokat szerzett, mi a jó választás: együttműködés vagy potyázás?
– Ezeknek a játékelméleti modelleknek nagyon érdekes társadalomtudományi interpretációi vannak. A való életben felmerülő példákra általában olyan játékelméleti modellt tudunk ráhúzni, amiben az egyik játékos akkor kapja a legtöbb nyereményt, amikor ő potyázik, de a másik nem, ha mindketten együttműködnek, akkor közepes nyereményt kapnak, ha mindketten potyáznak, akkor pedig a legkevesebbet. Ezekben az esetekben, ha mindenki csak a saját hasznát hajtaná, akkor mindenki potyázna, de végül senki nem járna jól. Ellenben az összes játékos nyereményösszege akkor lesz a legjobb, ha mindenki együttműködik. Tehát a teljes társadalomnak egyértelműen az együttműködés válik hasznára.
 
– Ifjúsági Bolyai Pályázaton tavaly második díjat nyert, ekkor az agy belső működésének megismerésére irányuló kutatással. Miért érdekel egy ifjú informatikust és robotikust az agyműködés?
– Általában minden dologról érdekel, hogy hogyan működik, így van ez az élő szervezetekkel és az emberrel is. Ezért választottam ezt a témát, ahol megpróbáltam az agyműködés egy kis szeletkéjére egy számítógépes szimulációval igazolt modellt adni.
 
– Ezt a kutatási eredményt fel tudta használni nagy sikert aratott újfajta, már jóval gyakorlatiasabb helyesírás-ellenőrző programja megalkotásában?
– Nem, bár a helyesírás-ellenőrző is neurális háló alapú, az ott felhasznált neurális hálók működése teljesen más. A helyesírás-ellenőrző tanítása során explicit meg kell adni, hogy mely szavak helyesek és melyek nem. Ezzel ellentétben az Ifjúsági Bolyai Pályázathoz felhasznált autoasszociatív memóriahálók csak „megszokják” azokat az állapotokat, amiben sok időt töltenek el, és így tanulják meg, hogy mi „normális”.
 
– Ezzel a programmal nemrégiben a Kínai Ifjúsági Tudományos, Technológiai és Innovációs Versenyen (CASTIC) második díjat nyert. Mennyivel tud többet az ön programja, mint a már forgalomban lévők?
– Az én helyesírás-ellenőrzőm nem szótár alapú, hanem képes általánosítani. Ez a tulajdonság kifejezetten jó az olyan, úgynevezett agglutináló vagy ragozó nyelveknél, mint például a magyar is. Ezek a nyelvek a szavakat általában sok kis részből alkotják, és ezek felett a részek felett képes a háló általánosítani. A helyesírás-ellenőrző még fejlesztés alatt áll, a fő cél az, hogy ne csak egyes szavak helyesírását, hanem mondatok nyelvtanát is tudja ellenőrizni. 
 
– A programmal idén az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen is második díjat nyert, és ezúttal a felkészítő tanárt is díjazták. Mennyire fontos a háttér, ki segíti munkájában? 
– Nekem nem igazán a szakmai háttér volt a legnagyobb segítség, hanem sokkal inkább az, hogy tanáraim mindig értesítettek az új pályázatokról, segítettek azok megírásában, szervezték az utazásokat, és úgy gondolom, hogy ezért a háttérmunkáért ők is megérdemlik a díjazást. 
 
– A sikeres középiskolai évek után milyennek látja az egyetemet?
– A nyáron felvételt nyertem a BME VIK mérnökinformatikus szakra. Nagyon jól érzem magam az egyetemen, úgy gondolom, hogy nem kerülhettem volna jobb helyre.