Menü megnyitása

Pontok, kapcsolatok, hálózat a tehetségekért

2014. június 5.

Szántó Judittal, a Nemzeti Tehetségpont frissen kinevezett igazgatójával beszélgettünk tehetségpontokról, hálózatosodásról, akkreditációs folyamatról és jövőbeli tervekről.

A Nemzeti Tehetségpont frissen kinevezett igazgatójaként kérem meséljen a szervezet munkájáról és az Ön igazgatói feladatairól!
A Nemzeti Tehetségpont a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének szervezeti egységeként működik. A Magyar Géniusz Program második évében, 2010-ben alakult meg. Legfontosabb feladata, hogy összefogja és koordinálja a magyarországi illetve a kárpát-medencei tehetséggondozó hálózatot. A MATEHETSZ mint közhasznú egyesület hazai és európai uniós forrásokra pályázhat, illetve e pályázatok megvalósításán dolgozik. Működtetjük a rendkívül sokrétű, hasznos információkat tartalmazó tehetseg.hu-t. Emellett a tehetséghálózatot igyekszünk kiterjeszteni olyan régiókra, melyek tehetségpontok szempontjából kevéssé ellátott területek. Az én kezemben futnak össze a tehetségpont-regisztrációk és -akkreditációk, illetve az ezekkel kapcsolatos szakmai munkát koordinálom tehetségsegítő szakértőinkkel közösen. Munkám során összefogom a folyamatokat, szervezem és biztosítom a Nemzeti Tehetségpont zavartalan működését.

Pontosan mi a tehetségpontok a feladata, milyen munka zajlik náluk?
A tehetségpontok olyan intézmények, szervezetek, ahol tehetséggondozó munka folyik, ahol a Tehetségpontokban dolgozó szakemberek végzik a tehetségek azonosítását, tanácsadást folytatnak, illetve lehetőségeket, személyre szabott információkat mutatnak a tehetséges fiataloknak. 2008-ban a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács felhívást intézett az összes olyan szervezethez, ahol tehetséggondozó munka folyik. Az intézmények alatt óvodától egyetemekig, civil szervezeteken, alapítványokon át egyesületekig, sőt akár magánszemélyekig olyan szerveződéseket értünk, ahol szervezett tehetséggondozó munka folyik.

Milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy intézménynek, hogy tehetségponttá váljon?
Két fontos dolog szükséges egy tehetségpont megalapításához; egy, kettő vagy jó esetben három lelkes pedagógus és a tehetséggondozó program, amit az adott intézmény végez. Amikor egy intézmény úgy dönt, hogy tehetségpont szeretne lenni, a pedagógusok leülnek, végiggondolják és leírják, hogy mi mindennel foglalkoznak tehetségsegítés szempontjából. Segítségükre vannak a Tehetségpont-regisztrációt pontosító kérdéseink. A jelentkezők már egy éve online felületen regisztrálhatnak, ami nagyon megkönnyíti a dolgunkat, hiszen mára több mint 1200 tehetségpont működik a Kárpát-medencében és számukra is nagy könnyebbség az online jelentkezés.

A beérkező regisztrációkat egy háromfős szakértői bizottság nézi át, szükséges esetén szakmai kérdést tesznek fel az intézménynek, majd döntenek a regisztráció elfogadásáról. Azt kell mondjam, hogy ez nagyon rugalmas és nyitott rendszer, laza és szakmai szempontból igényes, de mégis szabad szerveződés. Ugyanakkor a hálózati vitalitás érdekében jelenleg van egy olyan törekvésünk, hogy azon Tehetségpontok, amelyek kevéssé vesznek részt programokban, nem adnak hírt magukról, azokat megkérjük, hogy gondolják át, biztosan szeretnének-e a hálózathoz tartozni. A Tehetségpontok számának növekedése helyett a minőségi munkájuk kezd előtérbe kerülni. A minőségi munka biztosítására jött létre a tehetségpontok akkreditációs rendszere.

Hogyan zajlik a tehetségpontok minősítési eljárása?
Tehetségpont akkreditációnak hívjuk a Tehetségpontnál működő tehetséggondozó munkát minősítő folyamatot, amire önkéntesen jelentkezhetnek a Tehetségpontok. Az akkreditáció során, mely szintén online felületen zajlik, szakmai és személyi feltételekre kérdezünk rá, hogy pontosítsuk az adott tehetségpont működését. Például egy helyi, saját intézményében működő tehetségpont esetében fontos, hogy akkreditált minősítést akkor érhet el, ha legalább egy olyan kolléga van, aki egy 30 órás tehetséggondozással kapcsolatos képzésen részt vett. Ha az adott tehetségpont egy egész térséget ölel fel tevékenysége szempontjából, akkor már azt kérjük, hogy egyetemen megszerezhető tehetségfejlesztő szakértői szakvizsgával rendelkezzen egy kolléga. A szakmai feltételek éppen idén változtak. Törekvésünk szerint az adott tehetségpontnak legalább egy olyan programmal rendelkeznie kell, ami a tehetségek azonosításától kezdve magában foglalja az egész tehetséggondozó folyamatot, a munka végén történő méréssel együtt. Mérés alatt értem azt, amikor az adott fiatal valamilyen dokumentálható sikert ér el a tehetséggondozó munka hatására. Ez lehet egy teljesült verseny, fellépés vagy akár teszteredmény. Ez tehát azt jelenti, hogy egy akkreditált tehetségpontnál nem feltétlenül elvárás az, hogy kiemelkedő munkát végezzen egyszerre több területen, például matematikából, történelemből és énekből is. Elég egy tehetségterület is, ahol jelentős eredményeket tud elérni, és ezt be is tudja mutatni.

Hozzá kell tennem, hogy a tehetségpontok több mint 50%-a közoktatási intézményben működik, ezért inkább az jellemző, hogy komplex, több tehetségterületet érintő programokat működtetnek. Az akkreditációnál nemcsak a tehetségsegítő programra fókuszálunk, az is számít, hogy az illető Tehetségpontnál milyen tehetséggondozással kapcsolatos tudományos kutatás folyik, milyen együttműködéseket működtet más pontokkal, illetve értékeljük azt is, hogy milyen tehetségsegítéssel kapcsolatos rendezvényeket valósít meg. A szakértők e szempontrendszer szerint rangsorolják a tehetségpontokat a három kategóriába: regisztrált tehetségpont, akkreditált tehetségpont, illetve akkreditált kiváló tehetségpont. Az akkreditáció három évre szól, a három év eltelte után szintén önkéntesen kérheti a Tehetségpont kapcsolattartója a minősítő folyamat újraindítását.

Miért fontos a hálózatosodás és mindez miben nyilvánul meg a tehetségpontok között?
Először is, talán apróság, de fontos, hogy a Tehetségpontok a hálózaton keresztül megismerhetik egymást, tudhatnak egymás létezéséről, tanulhatnak egymástól. A MATEHETSZ honlapján feltüntetjük a tehetségsegítő jó gyakorlatokat, melyeket több éve gyűjtünk, és teszünk közzé. Buzdítjuk a Tehetségpontokat az oldal használatára, és bízunk benne, hogy például egy-egy jó gyakorlat kapcsán egymásra találnak. Közel 20 ezer pedagógus végzett az elmúlt 4 évben FAT illetve PAT tehetséggondozással kapcsolatos képzést, ami egy újfajta szemlélet kialakításában segíti a szakembereket. Például, ha az adott iskolában egy gordonka tehetséget remekül beazonosítottak, de a fejlesztésére nincs hozzáértő pedagógus, akkor a Tehetségpont engedje el őt egy olyan intézménybe, ahol van lehetősége fejlődni. Egy-egy esetben akár két vagy három tehetségpont kapaszkodik össze, hogy szakmai tudásukat összeadva a legjobb fejlesztést nyújthassák a gyereknek. Hozzáteszem, abban még nyitottabbá kell válnia a pedagógustársadalomnak, hogy a tanárok elengedjék más intézménybe az adott gyereket, ha arra van szükség.

Hol vannak még fehér foltok tehetségpontok tekintetében?
Amikor arról beszélünk, hogy jó volna emelni a tehetségpontok számát, akkor elsősorban az ország nyugati felére gondolunk. A tehetséggondozás fellegvára jelenleg Debrecen és Budapest. Vas, Zala, Somogy és Tolna megye, vagyis az ország nyugati fele fehér foltnak számít, ezeken a területeken sokkal kevesebb tehetségpont működik.

Mi lehet ennek az oka?
Mivel Debrecenben és Budapesten folyt először tehetségfejlesztő szakemberképzés, akik itt végeztek, többnyire a környéken kamatoztatták tudásukat. Területi arányosságot kellene kialakítani. Ami pedig a környező országokat illeti, Romániában, Szerbiában, a Kárpátalján és Szlovákiában vannak jelenleg tehetségpontok, míg Szlovénia és Ausztria alig rendelkezik ilyen központokkal.

A tehetségpontok hálózata egyedülálló Európában?
Igen, teljes mértékben egyedülálló. Éppen idén májusban volt egy nemzetközi konferencia, ahol több alkalommal is szó esett a magyar tehetségpont-hálózatról. A konferenciára  több mint húsz országból érkeztek tehetségsegítő szakemberek, és azóta jártak már nálunk kollégák Csehországból, akiknek a rendszer működéséről beszéltem. Nagyon fontos, hogy a tehetségpontok hálózatának létrejötte nem véletlenszerű esemény. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács megalakulása, illetve a Nemzeti Tehetség Program azzal, hogy lehetővé tette az állampolgárok számára a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlását a tehetséggondozás ügyének, nagy segítséget jelent a fejlődésben.

Milyen tervekkel vágott bele a Nemzeti Tehetségpont működtetésébe?
A tehetségpontok működése nagyban függ az anyagi lehetőségektől, tekintve hogy a MATEHETSZ közhasznú egyesületként nem rendelkezik saját bevételi forrásokkal, vagy (a Nemzeti Tehetség Program keretében) az OFI és az EMET által koordinált hazai pályázatok segítségével, vagy EU-s forrásokból tudunk működni. Bízunk abban, hogy ezek a források  folyamatosak maradnak. Az igen közkedveltté vált és nagyon tartalmas www.tehetseg.hu-t továbbra is szeretnénk működtetni, a tehetségpontok hálózatát mind számban, mind minőségben gyarapítani, és jó volna minél több tehetségsegítő jó gyakorlatot közzétenni, megvalósulásukat segíteni, támogatni. Bízunk a folytatásban, hiszen immár öt éve bizonyítjuk, hogy a MATEHETSZ jó gazdája a tehetségsegítést célzó forrásoknak.