Izlandon, Berlinben és az USA-ban is szeretne bekapcsolódni a művészeti élet vérkeringésébe az elnöki ösztöndíj segítségével a sepsiszentgyörgyi fiatalember.
Sólyom László volt köztársasági elnök, a Magyar Géniusz Program Tehetségnagykövete Tehetség-ösztöndíjat alapított a kimagasló képességű és teljesítményű fiatalok külföldi továbbképzésének, tehetségük kibontakoztatásának támogatására. A jelentős összegű, egy éven át tartó, havi 2000,- eurós díjat minden évben négy fiatalnak ítélik oda. 2011-ben a négy ösztöndíjas közül az egyik kiválasztott Kerezsi Nemere volt.
Kerezsi Nemere Sepsiszentgyörgyön született 1979-ben. 2004-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász, intermédia és tanár szakán. 2008-ban Junior Príma díjat kapott. 2010-ben az MKE Doktori Iskolájában szerzett DLA-fokozatot. Képzőművész, akit azonban a tudomány is érdekel, jelenlegi kutatási témái közé tartozik a munkavégzés ideális geometriája a méhek sejtépítésében, a lebegő jégkristályok fényrajzának vizsgálata, a súlytalanság a szobrászatban, az auditív látás, valamint a föld mint médium kérdéskörének feldolgozása.
Kerezsi Nemerét a Tehetség-ösztöndíj elnyerése alkalmából kérdeztük.
Milyen családi és kisközösségi környezetből érkezett a Magyar Képzőművészeti Egyetemre?
Héttagú család negyedik gyermeke vagyok, szüleim és testvéreim is zenészek. A sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceumot követően egyetemi tanulmányaimat 1998 őszétől Kolozsvárra terveztem, de a Ion Andreescu Művészeti Egyetemre nem vettek fel. Ez a döntés később javamra vált, 1999 tavaszán Budapesten évfolyamelsőként nyertem felvételt.
A DLA-, a Doctor of Liberal Arts-fokozat nem nagyon ismert még hazánkban. Ez a PhD zeneművészeti, képzőművészeti és iparművészeti megfelelője. Mit gondol, miért lehet fontos a tudományos megismerés a művészi kifejezéshez?
A graduális képzést követően művészi tevékenységem folytatásához továbbra is szükségem volt műteremre, információs közegre, mindezt a sikeres felvételinek köszönhetően három évig a Doktori Iskola ösztöndíjjal biztosította. A DLA-fokozat megszerzése belépőt jelenthet a felsőoktatási képzésben való részvételre, amely nem titkolt szándékom. Kutatási tevékenységem nem szorítkozik a tudományos kutatásra: művészettel foglalkozó emberként nem annyira a végeredmény, mint inkább maga a kutatási folyamat motivál. A tudomány objektív kutatási módszerei meglátásom szerint nem a valóságra, hanem a természetre irányulnak. Valóság és természet nem egyenlő. Ezt a gondolatot szem előtt tartva programomat a következőképpen határoztam meg: kereső, kutató magatartásomat olyan illékony természeti jelenségek megismerésére irányítottam, azaz olyan légköroptikai jelenségek feltérképezésére, amelyek természeti eredetűek, de valóságuk olyannyira feltételezi az észlelést, hogy észlelő nélkül a jelenség nem is létezik, ennek az inspiráló koincidenciának a folyamatos feltárásából jönnek létre a művek.
Szakterülete a népi építészet is? Mennyiben gazdagítja látásmódját a népi építészet ismerete?
Érdeklődési területem a népi építészet is. Segédkeztem értékmentő felmérésen Kászonban, Erdővidéken, részt vettem gyimesi faházak újjáépítésében, helyi mestertől bárdfaragást tanultam. Tömbházban nőttem fel, jó közösségben, a népi építészettel, általában véve az építészettel való ismerkedésem nem volt létszükséglet. Lehet, éppen ezért vágytam az élményre, hogy a környezetemben található anyagokból az archaikus emberhez hasonlóan képes legyek az organikus biztonság megteremtésére. Az otthonépítés, a behatárolható lakhatóvá tételének képessége nem feltétlenül köt helyhez, a határtalanra nézve jelent biztonságot nekem.
Ön tanult már ösztöndíjjal Hollandiában, Lengyelországban. Mik a tervei a közeli jövőben? Hol fogja hasznosítani Tehetség-ösztöndíját?
Terveim szerint az ösztöndíjas évemet két hathetes tanulmányút és egy kilenc hónapos rezidencia formájában három helyszínen tölteném. Földrajzi adottságainak köszönhetően az első hat hétre vonatkozó választásom Izlandra esett. A rendkívül inspiratív hely, melynek felszíne az aktív vulkanikus tevékenység folytán hordozza a mélység tulajdonságait, ideális lehetőséget jelent egy olyan légköroptikai jelenség észlelésére is, mint a hazánkban nem megfigyelhető aurora borealis, a sarki fény. A kilenc hónapos rezidenciát Németországban, az Universität der Künste Berlin Időalapú Média Intézetében töltöm, az ösztöndíjas időszakot záró tanulmányi „háromszög” az Amerikai Egyesült Államokba vezetne, ahol főként land art műveket néznék meg. (Land art: tájművészet. A hatvanas évek jellegzetes irányzata. A művészek a természeten hajtanak végre különféle változtatásokat kiterjesztve így a művészetet a valóságos, tényleges térbe, természeti vagy városi környezetbe.)
