Menü megnyitása

Vizuális nevelés a tehetségcsírák kibontakoztatásáért

2014. augusztus 12.

Az Igazgyöngy Alapítvány munkájáról és „Tehetség-prezi” című programról beszélgettünk L. Ritók Nórával.

L.Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatójával beszélgettünk vizuális nevelési módszerekről, „Tehetség-prezi” című projektjükről és az infokommunikációs technikák szerepéről.

Az Igazgyöngy Alapítvány igazgatójaként mi minden tartozik a feladatai közé? Hogyan telik egy átlagos hete, ha lehet egyáltalán átlagosról beszélni?
Elég szerteágazó a munka, amit végzek. Egyrészt igazgatója vagyok az alapítvány által fenntartott művészeti iskolának, ami az elmúlt tanévben 550 tanulóval működött, 5 településen. Természetesen az oktatásban is részt veszek, egy tanévben 2-3 telephelyen tanítok grafikát és festészetet a gyerekeknek. Az oktatási résznél már nagyobb az az esélyteremtő munka, melynek elemeit a járás 16 településén visszük és egy Told nevű zsáktelepülésen fejlesztjük a modell minden elemét.  Ide naponta kijárunk, én általában heti egy alkalommal veszek részt a mélyszegénységben élőkkel végzett közvetlen munkában. Emellett koordinálom azokat az elemeket, melyeket más munkatársaim és önkéntesek bonyolítanak le. Ebben oktatási, közösségfejlesztési, konfliktuskezelési, önfenntartási, munkahelyteremtési és egyéb programok folynak.

Munkám következő szintje az intézményrendszerrel kapcsolatos koordinálás, ebben közvetlenül is részt veszek. Havi rendszerességgel van valamilyen szakpolitikai egyeztetés is, ezekre oktatási és szociális területen egyaránt kapok meghívást. Feladataim közé tartozik még a hazai és nemzetközi támogatókkal történő kapcsolattartás online és személyes úton is, illetve a látogatók és a sajtó fogadása, valamint azok a publikációk, melyeket leginkább az esti órákban írok különféle oktatási portálokra, napilapoknak, illetve a Nyomor széle blogra. A napjaim jelentős részét a forrásteremtésre fordítom, pályázatokat írok, pályázati lehetőségeket keresek és a nyertes pályázatokat koordinálom.

Az Igazgyöngy Alapítvány

Az Igazgyöngy Alapítvány a keleti határszélen, Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségében, Berettyóújfalun működik 1999 óta. Az alapítvány által fenntartott Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény sajátossága, hogy a kistérség 6 településén, összesen 23 faluból, 670 gyerek művészeti nevelését végzi, közülük csaknem 70%-ban hátrányos helyzetű, köztük 250 mélyszegénységben élő gyermekét.  Az alapítvány az oktatás mellett egy sajátos modellfejlesztésbe is kezdett: szeretnék a mélyszegénységben élő gyermekek életesélyeit javítani, számukra jövőképet adni, kompenzálni hátrányukat, segíteni integrációjukat. Az esélyteremtés három alapelemének az oktatást, a szociális munkát és az intézmények közötti együttműködést tartják.

Az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola példamutató tehetséggondozó munkát végez Magyarország egyik legszegényebb kistérségében. Milyen kihívásokat tartogat a pedagógiai munka a hátrányos helyzetű gyermekek esetében?
A tehetséggondozó munka sajátos színezetet nyer a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esetében. Sok esetben összekapcsolódik a hátránykompenzálással. Ez nemcsak a vizuális területen jelentkező hátrányok leküzdését jelenti (például a motívumkészlet bővítését, a megfigyelési képesség és a finommotorika szintre hozását), hanem például a figyelemkoncentráció fejlesztését, és ismeretbővítést is, mely más tantárgyak tanulására is kihat. Sok esetben ezek a hátrányok még a tehetségcsírák felfedezését is akadályozzák. Nem egyszer tapasztaljuk, hogy hosszas felzárkóztatás után robbanásszerű fejlődés következik be egy-egy gyerek esetében. 

Azt is észrevettük, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szociális kompetenciáinak fejlesztése is része kell legyen a tehetséggondozó munkának. Jelenti ez a személyes kompetenciákat (például önbecsülés, önbizalom, identitás kérdéseit) és a társas kompetenciákat (együttműködési képesség, szolidaritás, tolerancia) is.
Az utóbbi időben kezdtünk el foglalkozni a tehetséggondozás szempontjából a helyi közösséggel is, mert felismertük, hogy a közösség tehetségmegtartó szerepét is fejlesztenünk kell, hogy a tehetségek elkallódását megakadályozzuk.

Miért éppen a vizuális nevelési módszereket helyezik programjuk fókuszába?
Nyilván ennek az az egyszerű oka, hogy az alapítvány egy olyan művészeti iskola fenntartása céljából jött létre, melynek a vizuális nevelés a profilja. Én mint alapító korábban állami oktatási keretek között is ezzel foglalkoztam, alternatív módon, az együtt nevelés célja érdekében. A művészeti iskola tanulói összetétele hozta magával, hogy az integráció ilyen fontos szerepet kapott a munkánkban.

Ma ennyi tapasztalat után azt mondom, teljesen mindegy, milyen művészeti tevékenység az, ahonnan indulunk. Személyiséget fejlesztünk, és ebben nagy szerepe van a művészeti tevékenységnek, legyen az zene, dráma vagy képzőművészet. Ezekkel a tevékenységekkel gyorsan és hatékonyan erősíthetőek a személyes kompetenciák, melyek alapját képezhetik a tehetséggondozásnak. Mi leginkább a vizuális neveléshez értünk, ezt tanultuk, ezt műveljük, ebben képezzük magunkat tovább. A szemléleten van a hangsúly a programunkban, a gyermekközpontúságon, és a közösség fejlesztésén.

A szülők és a pedagógusok bevonásával kapcsolatban milyen tapasztalataik vannak? Nyitottak az együttműködésre, elismerik az alapítvány értékteremtő munkáját?
Az iskolánkban tanító pedagógusok természetesen mindannyian nagyon elkötelezett, kiváló szakemberek. Rajtuk kívül sok megkeresésünk van az országhatáron belül és azon kívül is a pedagógusok köréből. Sokan szeretnék megtanulni az Igazgyöngyhöz kapcsolódó vizuális nevelési módszertant, mert érzik, hogy ez nagy lehetőség tanítványaik fejlesztésére, az örömteli pedagógiai munka megélésére. Pedagógus továbbképzéseket, bemutatókat tartunk és tankönyvekkel, kiadványokkal, feladatbankkal is próbáljuk átadni a tapasztalatainkat az érdeklődőknek. Természetes, hogy a hozzánk járó gyerekek szülei is elismerik ezt a munkát, külön program keretében foglalkozunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szüleivel, hogy ne csak a mi iskolánkhoz való viszony legyen optimális, hanem az általános iskolákkal való kapcsolatuk is.

Miről szólt a „Tehetség-prezi” című programjuk?
Ez a program elsősorban a kommunikáció fejlesztésére fókuszált. A vizuális kommunikáció fejlesztése mellett bevontuk az infokommunikációs technológiát is, a végén pedig a verbális kommunikáció fejlesztését céloztuk meg. A programban résztvevő gyerekek saját maguk által választott témában végeztek gyűjtőmunkát, majd készítettek prezentációt, melyet nagyobb közösségben mutattak be. A motivációt a szabad témaválasztás biztosította. A témák között a divattól az állatvilágig széles volt a paletta. A gyűjtőmunka során részben feljegyzéseket, rajzokat készítettek, részben online adatgyűjtést folytattak. Az összegyűjtött információkat, képeket, fotókat, rajzokat és szövegeket diánként megszerkesztették; itt betűtípus-választás, komponálás, szövegszerkesztés, effektek használata volt a feladat, mind a vizuális kommunikáció fejlesztésére irányult, majd megtanulták előadni a ppt-t.

A program sikeresen fejlesztette a gyerekek önbizalmát, verbális kommunikációját és megerősítette pozíciójukat az adott közösségben. A projektnek része volt egy tanulmányi kirándulás is a Prezihez, ahol a legmodernebb technológiák mellett egy világszínvonalú munkahellyel is találkozhattak.

Milyen élmény volt a gyerekek számára a Preziben tett látogatás, milyen programmal várta őket a cég?
Óriási élmény volt nekik is, és a kísérő pedagógusok számára is. A Prezi munkatársai nagy szeretettel fogadták őket, és mindent elmagyarázva vezették őket végig a szintek között. Természetesen a gyerekek kipróbálhatták a legkorszerűbb prezentációs eljárásokat és programokat, majd kisebb feladatokat oldottak meg. Ilyen mesébe illő munkahelyet pedig még sosem láttak. A legtöbbjük szülei közmunkaprogramokban dolgoznak, magáról a munkahelyről sem sok tapasztalatuk van, arról pedig, hogy a munkavállalók kényelme, komfortérzete is fontos lehet, még nem is hallottak. Érdekes volt számukra a sokféle nemzetiségű  munkatárs is, láthatták, miért is lehet fontos az angol nyelv tanulása. 

Milyen eredményekkel és tanulságokkal zárult a projekt?
A legfontosabb eredmény a bevont gyerekek személyiségfejlődése és tudásbővülése volt. Fejlődött a vizuális és a verbális kommunikációjuk, megtanulták használni a különféle információgyűjtési lehetőségeket, és megtanulták előadni a mondanivalójukat egy kortárs csoportban. Példájuk ösztönzően hatott a csoport többi tagjára is. A legfontosabb tanulság az volt számunkra, hogy rendkívül fontos az oktatásban, hogy ne csak elszigetelt tantárgyakban gondolkozzunk, hanem megkeressük azokat a tantárgyközi kapcsolatokat, melyeket az infokommunikációs technológiával vonzóvá tehetünk a gyerekek számára és így hatékonyabban fejleszthetjük őket.  Ezek az újszerű megoldások bármelyik tantárgy számára elérhetők és sokkal motiválóbbak a gyerekek számára, mint a hagyományos frontális munka.

Terveznek-e további hasonló programokat?
Természetesen igen. Iskolánk fennállása óta számtalan módszertani innovációt próbált ki, melyeknek nagy része saját fejlesztésű, kisebb része adaptált, és a profilunkra szabott. Azt gondolom, hogy folyamatosan keresnünk kell az oktatásban az új módszereket és technikákat, hiszen a körülöttünk lévő világ nagyon gyorsan változik, és mindig újabb kérdések vetődnek fel, melyekre az oktatásban is reflektálnunk kell.


Csongrádi Fanni festménye



Szabó Orsolya grafikája