Menü megnyitása

A Kárpát-medencei Tehetségsegítő Tanácsok Kollégiumának bemutatása

2012. novemberében alakult meg a Tehetségsegítő Tanácsok Országos Kollégiuma. A Kollégium megalakítását az országban és a határon túl működő Tehetségsegítő Tanácsok kezdeményezték. A Kollégium céljai között szerepel a Nemzeti Tehetség Program megvalósulásának elősegítésén keresztül a tehetségbarát társadalom kialakításának támogatása. Mindezt a tehetségsegítés hálózatának, erőforrásainak folyamatos bővítésével, a tehetségek felkutatásának, követésének és fejlesztésének, valamint produktumaik hasznosulásának elősegítésével, a különböző okok miatt hátrányos helyzetű tehetségek és az országban és a határon túl működő Tehetségsegítő Tanácsok munkájának, együttműködésének segítésével valósítja meg. Célként jelenik meg a Tehetségsegítő Tanácsok képviselete és érdekképviselete és munkájuknak értékelése.

A Tehetségsegítő Tanácsok Kollégiumának Közgyűlése 2014. október 11-én megtartott ülésén döntött a névváltoztatásról. Az új elnevezés: Kárpát-medencei Tehetségsegítő Tanácsok Kollégiuma. A névváltoztatás indoka a határon túl szerveződött Tanácsokkal kialakult, sokrétű együttműködés megjelenítése az elnevezésben is.

A Kollégium tevékenysége az alábbi fő funkciók köré csoportosul:

Szakmai funkció
A Kollégium szakmai funkció alatt elsősorban azokat a kapcsolatokat és az ezekhez társuló feladatokat értjük, amelyek a tehetségek felkutatását és fejlesztését, pályára segítését szolgálják. A Kollégium ezt a funkciót a Tehetségsegítő Tanácsokkal és rajtuk keresztül a Tehetségpontokkal, tehetséggondozó műhelyekkel történő együttműködés révén valósítja meg.
A Kollégium Szervezésében valósult meg 2013 májusában a Tehetségsegítő Tanácsok 3. Országos Fóruma, ami nagymértékben hozzájárult a Tanácsok működési, hálózatfejlesztési tapasztalatainak áttekintéséhez. A résztvevők elfogadták a Tehetségsegítő Tanácsok működését értékelő szempontrendszert és az együttműködést, a koordinációt fejlesztő feladatokat.
 
Társadalompolitikai funkció
E funkció legfontosabb eleme az esélyek javítása, a különféle tehetségsegítő programokhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének bővítése. Különösen a hátrányos helyzetű térségekben lehetőség nyílik a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok számára olyan többletlehetőségek biztosítására, amelyek keretében az egyéni képességeik feltárásával, fejlesztő-, és támogató programokkal hozzájárulhatunk a bennük rejlő értékek érvényesüléséhez Ezzel megalapozhatjuk az önfejlesztés és a közösségi szerepvállalás igényét, ezzel párhuzamosan nagymértékben javulnak a programokban résztvevők munkaerő-piaci pozíciói. 
A Kollégium szakmai segítséget nyújtott A partner Tehetségsegítő Tanácsokon keresztül több hátrányos helyzetű térségben pályázatok benyújtásához, a Nemzeti Tehetség Programban lévő lehetőségek bemutatásához.
 
Gazdasági funkció
Alapvető érdekük a tátsadalmi döntéshozóknak és a gazdaság szereplőinek, hogy a jól képzett szakembereket az adott térségben megtartsák.  AKollégiuma patrner Teherségsegítő Tanácsokkal együttműködve elősegíti  a tehetséges fiatalok bekapcsolódását a település, vagy a térség társadalmi, gazdasági folyamataiba, lehetőséget kínálva konkrét projektekhez történő kapcsolódásra. 
Bemutatkozási lehetőségeket szervez a különféle tehetségterületeken,mesterségekben tehetséges fiataloknak annak érdekében,hogy produktumaik hasznosulni tudjanak,javuljanak munkaerőpiaci lehetőségeik.
 
Erőforrás bővítő funkció
A tehetségsegítő programok fenntarthatósága csupán pályázatokból nyerhető forrásokra nem építhető. A kiszámítható állami szerepvállalás mellett szükség van a helyi, térségi erőforrások feltérképezésére, aktiválására annak érdekében, hogy bevonhatók legyenek a tehetségsegítő programok erőforrásrendszerébe. A Kollégium esetében is feladatként jelenik meg az állami, az önkormányzati és a civilszereplők és gazdasági szereplők bevonása, együttműködésük elősegítése. 
 
A társadalmi tőke erősítésének funkciója
A Tehetségsegítő Tanácsok legfontosabb feladatai közé tartozik a tehetségbarát társadalom kialakulásának elősegítése. A tehetségprogramok hosszabb távú, sikeres működése támogató társadalmi közeg nélkül nehezen elképzelhető. Az intézményekben, különböző civil szervezetekben dolgozó elkötelezett szakemberek kezdeményezései, akkor válhatnak valóra, ha megvan körülöttük a helyi közélet aktorainak és a helyi társadalom képviselőinek támogatása.
A tehetségprogramok egyben társadalomépítő, társadalmi kohéziót erősítő programok is.
 
A Kollégium feladata, hogy intézményi, helyi, térségi, megyei vagy regionális szinten összefogják az adott terület tehetségsegítő kezdeményezéseit, és egyeztető, döntéshozó, véleményformáló fórumként kialakítsák az adott területen folyó  tehetségsegítő tevékenységek optimális együttműködését. A Tanácsokban a tehetségsegítés iránt elkötelezett (szak)emberek, a területen működő tehetségsegítő szervezetek képviselői, illetve a tehetségek segítését az adott területen támogató magánszemélyek és szervezetek képviselői kaphatnak helyet.
 
A Kollégium munkacsoportjai
a) Tematikus Tehetségsegítő Tanácsok munkacsoportja.
b) Megyei, térségi Tehetségsegítő Tanácsok munkacsoportja.
c) Helyi Tehetségsegítő Tanácsok munkacsoportja.
d) Felsőoktatási Tehetségsegítő Tanácsok munkacsoportja.
e) Határon túli Tehetségsegítő Tanácsok munkacsoportja.
 
A munkacsoportok feladatai:
  • Az adott szerveződési szinthez és tematikus formához kapcsolódó Tehetségsegítő Tanácsok tevékenységének összehangolása, szakmai-, módszertani segítése.
  • „Jó gyakorlatok” összegyűjtése és közreadása.
  • Közreműködés a Tehetségsegítő Tanácsok érdekképviseletében.
  • Közreműködés a Nemzeti Tehetség Program megvalósítását szolgáló programok, pályázatok és intézkedések véleményezésében.
A Kollégium szervezeti felépítése
A Tehetségsegítő Tanácsok Országos Kollégiuma a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács tagja, nem jogi személy szervezet.