Menü megnyitása

Vitán felül jól teljesítenek

2015. február 8.

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium háromfős csapata angol nyelvű vitaversenyt nyert. Interjú. 

Január 10-én a Fővárosi Fazekas Gimnáziumban rendezték meg a Budapest Schools Debating League országos angol nyelvű vitaverseny döntőjét, ahol az Objection nevű apáczais csapat, vagyis Dina Tamás, Perez Lopez Áron Ricardo és Vincze Alexandra első helyezést ért el. Áront arról kérdeztük, hogyan lehet felkészülni egy vitaversenyre, illetve saját természettudományos pályáján hogyan hasznosíthatja az itt szerzett tapasztalatokat. 
 

A Budapest Schools Debating League győztes csapata: Dina Tamás, Vincze Alexandra és Perez Lopez Áron Ricardo
 
Mikor hallottál először a versenyről, és miért gondoltad, hogy ki akarod magad benne próbálni?
Több helyről hallottam már róla, ráadásul a verseny szervezőivel a Milestone Intézeten keresztül kapcsolatban is állok. Az Apáczaiban a diákönkormányzat segítő tanára, Tóth László, vitaszakkört szervez, illetve sok vitaversenyre küldi a tanítványait, és megkérdezte, hogy volna-e kedvem indulni. Hogy miért? Mert kíváncsi voltam, hogy állom meg itt a helyemet: úgy éreztem, elég jól vitázok, általában sikerül meggyőznöm az embereket az igazamról. Meg amúgy is szeretek sokat beszélni. (nevet)
 
Hogyan lehet felkészülni a versenyre?
A legoptimálisabb módszer, ha vitákra jársz és vitázol, de persze szükséges egy elméleti felkészülés is. Itt lehet megtanulni, hogyan építsd fel az érvelésedet, hogyan készülj fel egy vitára. Tóth tanár úr a Karl Popper-rendszert tanítja a diákjainak, a Budapest Schools Debating Leauge-en viszont a World Schools vitaformátumot követtük, amit a Milestone vitaklubban is tanítanak. 
 
Mi a különbség a két módszer között?
Míg a Karl Popperben három beszéd hangzik el, a World Schools esetében négy, igaz, ott is három beszélő van: a negyedik beszédet az első két beszélő közül mondja el valaki. A Karl Popper formátum esetében van rövid felkészülési idő vita közben is, a World Schools-nál viszont csak a vita megkezdése előtt lehet készülni. Újabb különbség, hogy a Poppernél az egyes szónoklatok elhangzása után lehet kérdezni, míg a World Schools vitaversenyeken POI-k (Point of Information) vannak, amelyeket vita közben felállva lehet feltenni. 
 

Verseny közben
 
Beszéljünk a Budapest Schools Debating League verseny felépítéséről!
A mostani versenyen tizenhat csapat indult. Három vitanap volt: az első napon mindkét vita impromptu volt, azaz helyben kaptuk meg a tételt. A második napon három vita, ebből kettő impromptu, egy pedig ún. prepared volt, vagyis előre kiadott téma alapján dolgoztunk. A harmadik napon volt egy impromptu vita a nap elején: az addig lezajlott hat vitában elért eredményeik alapján rangsorolták a csapatokat. A bírók ilyenkor összesítik, hogy az egyes csapatok hány vitát nyertek és milyen arányban (minden vitában 3 pontot osztanak ki, tehát lehet 3-0 és 2-1 arányban is nyerni). Itt az első négy csapat jutott tovább az elődöntőbe, majd onnan a két győztes csapat ment a döntőbe. Az utóbbiak már mind előkészített, vagyis prepared viták voltak. A mi csapatunk a rangsorolás után harmadik helyen állt, majd vitáztunk a második helyezett csapattal, akiket legyőzve bekerültünk az elődöntőbe. A negyedik helyezett az elsőket győzte le az elődöntőben, mi pedig őket a döntőben, így lett első a csapatunk. 
 
Milyen témák kerültek elő az egyes fordulókban?
A tételek között változatos témájú politikai, gazdasági jellegű kérdéseket találni, a legtöbb közülük valamilyen jelentős változást okozna az életben. A vita tehát úgy zajlik, mint a parlamentben: a kormány beterjeszt egy indítványt, az ellenzék elmondja ellenérveit és így tovább. Mondok konkrét példát is: a döntőben a tétel az volt, hogy a képviselőház betiltaná a Russia Today nevű angol nyelvű orosz hírportált – ez ellen, illetve emellett kellett érvelni. Még néhány a most előkerült tételek közül: a kormány felfüggesztené az összes olyan kutatást, ami öntudattal rendelkező mesterséges intelligencia létrejöttéhez vezetne, vagy az, hogy száz százalékos örökösödési adót vezetnének be. 
 
A versenyt rendező Debating Society of Hungary, azaz a Magyar Debate Szövetség honlapján azt olvastam: „igyekszünk megmutatni, hogy nekünk van igazunk, különösen, ha nincs”. Kerültél már olyan helyzetbe, amikor tudtad, hogy nincs igazad, mégis védened kellett egy álláspontot?
Azt sosem tudjuk, hogy ténylegesen igazunk van-e, mindenesetre volt már olyan eset, hogy a személyes véleményem ellenében kellett érvelnem. Ilyen volt a száz százalékos örökösödési adó, amit támogatnom kellett, miközben a valóságban nem feltétlenül örülnék neki. 
 

Felkészülés közben a győztes csapat. A képek forrása: Magyar Debate Szövetség
 
Ahhoz, hogy jó eredményt érjen el itt valaki, mennyire kell képben lenni a napi hírekkel? 
Nem feltétel, hogy teljesen tisztában legyél az aktuálpolitikával. Igaz, sok olyan téma került elő, ami mostanában a hírekben szerepelt: például annak a megtiltása, hogy köztisztviselő legyen valakiből, aki korábban támogatta az amerikai elnöki kampányt, az új budapesti amerikai nagykövet miatt került előtérbe nemrég. De mondom még egyszer: ezek beható ismerete nélkül is lehet nyerni. 
 
Hogyan zajlik a felkészülés a versenyre?
A prepared vita esetében hetekkel korábban hozzájutunk a tételhez, vagyis a témában való elmélyedéshez, a felkészüléshez lehet használni szakirodalmat, internetet, bármit. Az impromptu vitánál viszont csak egy óra áll rendelkezésre a készüléshez. Ott általában minden csapattag először egyénileg gyűjt érveket, majd tíz-húsz perc után összedobjuk őket, megnézzük, mi az, ami használható, mi kevésbé. Kiválasztjuk a három-négy legerősebbnek tűnő érvet, ezekre építjük az érvelési rendszer gerincét, vagyis eldöntjük, mi a legfontosabb ideológia, ami miatt szeretnénk vagy nem szeretnénk, ha a szóban forgó változás megtörténne. Három vagy többfős csapatok vannak, de minden esetben csak hárman szólalhatnak meg a versenyen: a többi csapattag ilyenkor segít a felkészülésben, érveket gyárt. A felkészülés végén az érveket szétosztjuk a beszélők között. A viták hasonló módon épülnek fel: először a támogató oldal első beszélője elmondja az érveik első felét, majd az ellenoldal első beszélője megcáfolja az elhangzott érveket, és elmondja az ő első két ellenérvüket. Újra a támogató oldal beszélője kap szót, aki cáfolja az ellenérveket, majd az ő két végső érvükkel jön elő. Az ellenoldal második beszélője hasonlóan jár el, végül mindkét csapat harmadik beszélője cáfol és összefoglal. Mindhárom beszélőnek nyolc-nyolc perc áll a rendelkezésre, majd a válaszbeszédre (reply speech) négy perc jut, ahol el kell magyarázni, hogy miért az adott oldal nyerte a vitát. 
 
A csapaton belül milyen taktikát lehet követni? 
A mi csapatunk a verseny előtt nem tudott sokszor vitatkozni. A szerepeket könnyen elosztottuk, mert volt, aki első beszélő szeretett lenni, hogy megnyissa a vitát, én második beszélő voltam, a harmadik társunk pedig jól tudta összefoglalni az egészet. Mindig van olyan terület, amiben valaki ügyesebb. 
 
A zsűri mit értékel? 
Hosszú szempontrendszerük van: értékelni kell a stílust, azt, hogy ki hogyan mondja el az érveket. Az nem számít, ha valaki akcentussal beszéli az angolt, vagy szerény a szókincse, a lényeg, hogy jól tudja felépíteni a szónoklatot, kövesse az előre kijelölt menetet. Értékelik a stratégiát, azt, hogy megvan-e a kellő mennyiségű érv, hogy megpróbálnak-e minden elhangzott érvet cáfolni. Ami a tartalmat illeti, azt is figyelik, milyen erősek az egyes érvek. Az egyes beszélőket egyéniben is pontozzák, újabb rangsort kialakítva.  
 
Természettudósként miért hasznos számodra egy ilyen vita?
Úgy gondolom, mindenkinek nagyon fontos, hogy megfelelően ki tudja fejezni magát. Ez persze mesterséges vita a szabott keretek miatt, de az alapokat jól megtanítja, vagy azt, milyen pontoknak kell szerepelniük egy érvrendszerben, hogy az megállja a helyét. A tudósoknak pedig azért lehet lényeges, mert talán így meg tudják győzni a laikusokat arról, hogy a tudománynak van igaza.